A vállalatok adóztatásának átalakítására tett javaslatot ma az Európai Bizottság, amelynek célja egy növekedésbarát és tisztességes társaságiadó-rendszer létrehozása az uniós egységes piacon.
Tisztelt Szakértő! 2 éve működő katás bt.-ben a beltag kataalany személyesen közreműködik. A kültag nem vesz részt semmilyen módon a cég tevékenységében, tulajdoni arányuk 50-50 százalék, a társasági szerződés szerint a nyereség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Van-e lehetőség arra, hogy a taggyűlés olyan határozatot hozzon, amelyben a kültag teljes mértékben vagy nagy részben lemond a nyereségéről? Tehát például a kültag csak a nyereség 5 százalékára tart igényt, a többit a beltag vegye fel? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Katás bt. bel- és kültagjának a "nyereség" kifizetésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Az lenne a kérdésem, hogy a "nyereséget" a vagyoni hozzájárulás alapján kell számolni? Vagy mivel ennél a cégnél a társasági szerződésben meghatározták a "nyereség" felosztását, ami eltér a vagyoni hozzájárulástól, így ezt kell figyelembe venni? Válaszukat köszönöm.
A hitelintézetek összesen 360,1 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el az első fél évben, jóval több mint dupláját az egy évvel korábbi 155,9 milliárdnak. A 127 hitelintézetből 83 hitelintézet 368,1 milliárd forint nyereséget, 44 pedig 8,0 milliárd forint veszteséget könyvelt el az első félévben - közölte szerdán kiadott jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Nem egyértelműek a 2016. június 7-én elfogadott adótörvénycsomag – társasági adózást (tao) érintő – egyes módosításai, s bizonytalan a végrehajthatóságuk.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az a magánszemély, aki a kft. 38 százalékos tulajdoni hányadát birtokolja, jogosult-e betekinteni a cég könyvelésébe, illetve láthatja-e a költségként elszámolt számlákat. A többségi tulajdonos szerint ugyanis neki semmiféle joga nincs a cégben. Sajnos felmerült a fiktív számlák elszámolásnak a gyanúja, és a kisebbségi tulajdonos úgy érzi, hogy mindez a nyereség szándékos csökkentését, és ezáltal az ő megkárosítását célozza. Amennyiben van lehetősége a cég költségelszámolásának az ellenőrzésére, akkor kérem, hogy jogszabályhellyel szíveskedjék alátámasztani, mert eléggé eldurvult a párbeszéd a két tulajdonos között. Válaszát nagyon szépen köszönöm.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éves jelentése, amelyben megerősítik a korábban közölt nyereség- és osztalékadatokat. A tavalyi eredmény után 50 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésnek a jegybank.
A társaságok korábbi évek veszteségeivel csökkenthetik adott évi nyereségüket, fizetendő adójukat. Példákkal ismertetjük, hogyan befolyásolja a minimimumadó, az átalakulás és az elidegenítés az elhatárolt veszteség felhasználását, továbbá erre milyen időkorlátokra és átmeneti szabályokra kell tekintettel lenni.
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület rendelkezik ingatlannal, amit most értékesíteni szeretne. Az ingatlan egy irodaházban lévő terem és irodarész. A nettó érték és az eladási ár között körülbelül 10 millió forint a nyereség. Ebben az esetben a civil szervezetnek ez után kell-e társasági adót fizetnie? Vagy a civil tevékenységébe beletartozik ez? Az ingatlant közhasznú rendezvényekre használták, esetenként bérbe adták a termet. Várom válaszukat.
Korábban devizahitel miatt a mérleg szerinti sajáttőkesorunk enyhén mínuszba fordult. Idén viszont már újra nyereségesek vagyunk, és van mondjuk 3 millió forint a bankszámlánkon. A kft. jegyzett tőkéje 5 millió forint. Viszont tudjuk, hogy az új törvények szerint a cégeknek meg kell felelniük annak a törvényi kötelezettségnek is, hogy a sajáttőkesoruk a mérlegben eléri a jegyzett tőke felét – esetünkben az 5 millió fele 2,5 millió. Tehát az értelmezésem szerint a mérlegben szereplő sajáttőkesort javítanunk kell, különben felszámolnak bennünket. Amire természetesen felhasználhatnánk az idén megkeresett 3 millió forintot, ami a bankszámlán van, hiszen ha nem költjük el semmire, akkor a mérleg szerinti eredmény megjelenik az éves mérlegben a saját tőkét növelve. Viszont az gond, hogy nekünk semmi szükségünk likviditásra, és így feleslegesen áll a bankszámlán a 3 millió forint. Szívesebben költenénk ezt az összeget ingatlanbefektetésre, ami a cég vagyonát növelné. Ha viszont a 3 millió forintot elköltjük ingatlanra, akkor a mérleg szerinti eredmény már megint nulla lesz, azaz nem fogja növelni a saját tőkét, s az ingatlan viszont, amire a 3 milliót költöttem NEM jelenik meg a saját tőke soraiban, hiszen nincs a saját tőke soraiban ingatlanelem. Jól értem, hogy ebben a helyzetban, ha ingatlanra költöm ezt a 3 millió forintot, akkor valóban nem javul a mérlegben a sajáttőkesorom, és annak ellenére, hogy nő a cég vagyona, felszámolhatják a céget 2016 márciusában, arra hivatkozva, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke felét? kérem segítségüket! köszönöm!
Kft. magánszemély banknál fennálló követelését 50 százalékos értéken megvásárolja, és azt a bank felszámoló biztosa a kft. banknál fennálló tartozásába 100 százalékos értéken beszámítja. A vásárlásnál keletkező 50 százalék nyereség elszámolásának módját szíveskedjenek megadni..
Tisztelt Adózóna ! A következő témában kérem szíves állásfoglalásukat. Belföldi illetőségű magánszemély külföldről, Svájcból (EUR-ban és USD-ben) értékpapír (kötvény) eladásából származó árfolyamnyereség/veszteség jövedelem összegének meghatározásakor mi a helyes számítási mód: 1. Az értékpapír (kötvény, részvény) eladáskor keletkezett árfolyamnyereség (eladási érték, bekerülési érték) külföldi pénznemben megállapítva (EUR, USD) szorozva az értékesítéskori devizaárfolyammal, vagy 2. Az értékpapír (kötvény, részvény) bekerülési értéke szorozva a vásárláskori devizaárfolyammal, és az értékpapír (kötvény, részvény) eladáskori értéke szorozva az értékesítéskori árfolyammal, a két forintra átszámított összeg különbözete az árfolyamnyereség/veszteségből származó jövedelem. Ezek az értékpapírok 2010. és az azt követő években kerültek megvételre, a magánszemély befektetéseit ezekben az értékpapírokban tartja. Állásfoglalásukat előre is köszönöm, Tisztelettel: Bertókné Oros Zsuzsanna
Evás egyéni vállalkozó vállalkozói bankszámlájáról befektetési jegyet vásárolt több alkalommal. 2014 novemberében eladta őket. Az elszámolás alapján nyereséget realizált, ami után a pénzintézet kamatadót és ehót vont le. Kérdésem: a nyereség evaalap lesz-e? Ha igen, a pénzintézet miért vont le tőle adót és ehót? Duplán kellene adózni utána?
Tisztelt Szakértő! Adott "A" Kft., amely 2014. április 10-én 5 000 e forintot adott át végleges pénzeszköz-átadásként "B" Kft. részére egyéb jogcímen. "B" Kft. ezen dátummal adott részére nyilatkozatot, hogy várhatóan a kapott támogatás nélkül az adózás előtti eredménye nem lesz negatív. "B" Kft. most év végén úgy döntött, hogy él a látványcsapat-sport támogatás adókedvezményi lehetőséggel, ezért adott 2014. december 15-én 2 000 e forintot erre a célra. "B" társaság 2014. évi adózás előtti eredménye az alábbiak szerint alakul: – kapott támogatás (rendkívüli bevétel): 5 000 eFt – adott látványcsapat-sport támogatás (rendkívüli ráfordítás): - 2 000 eFt – egyéb tevékenységekből eredő adózás előtti eredménye: + 1 000 eFt Tehát a 2014. évi adózás előtti eredménye: 4 000 eFt. Kérdésünk: ebben az esetben jól értelmezzük-e a társasági adó törvényt és a 2010.07.15-én kiadott NAV-állásfoglalást, amely alapján "B" Kft. nem adhat "A" Kft.-nek nyilatkozatot arról, hogy a kapott támogatás nélkül nem lenne az adózás előtti eredménye negatív, mivel a fenti számok alapján - 1 000 eFt lenne az eredménye? Köszönettel!
Az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére elfogadta azt a javaslatot, amely 2018-tól megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték