Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem szíves válaszukat. Egy horgásztavat bérlő bt. társas vállalkozó tagja után igénybe vesszük a szochokedvezményt, mivel megváltozott munkaképességűnek minősül. A megváltozott munkaképességű vállalkozók esetén az adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül. A horgászati tevékenység esetén jogosan veszi igénybe a bt.-beltag után a szochokedvezményt a vállalkozás? Várom szíves válaszukat!
Lazított az Országgyűlés a rehabilitációs ellátás mellett folytatható keresőtevékenység előírásain. Egyebek között ezt tartalmazza a Magyar Közlöny 55. számában kihirdetett, ez év május 1-jén lép hatályba lépő 2016. évi XXVI. törvény, amely több jogszabály mellett módosítja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvényt is.
Tisztelt Szakértők! Rehabilitációs hozzájárulás kapcsán szeretném kérdezni, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségi állapotáról milyen papírok, dokumentumok fogadhatók el igazolásként? Ugyanis mindenféle ezer évvel ezelőtti orvosi szakvéleményeket, rokkantnyugdíjas papírokat és minden egyebet behoznak a munkavállalók, ami alapján nehéz eldönteni, hogy ma megváltozott munkaképességű munkavállalóként a kötelező foglalkoztatási szintnél figyelembe lehet-e őket venni. Én pedig nem tudom elmondani nekik, hogy milyen elnevezésű nyomtatványt, igazolást vagy szakvéleményt kell bekérni, illetve egyáltalán mely szervtől kell kérni ezeket. Ezzel kapcsolatosan szeretnék iránymutatást kérni, hogy hol van ez esetleg leírva? Köszönöm szépen: Krcsik Eszter
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben a folyamatos munkát végzők létszáma 25 fő, amihez még hozzá kell adni a ki/belépők arányosított létszámát. Folyamatos munkát végzőnek az számít, aki 5 munkanapot meghaladóan volt állományban. Tehát, ha valaki 1-2 napot dolgozott a hónapban, azzal nem kell számolni. Akiknek a munkanapjait nézve és arányosítva egy hónapra, 0,4 ; 0,6 ... érték jön ki, azokat össze kell adni, és hozzáadni a 25 főhöz? Ezek alapján egy negyedévre kijön 27 fő átlagos állományi létszám, akkor 27*0,5%=1,35 fő megváltozott munkaképességű alkalmazott kéne a cégbe, hogy ne keletkezzen rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség. Egy fő megváltozott munkaképességű alkalmazott van. Tehát a rehabilitációs hozzájárulás mértéke 0,35*241 125 egy negyedévre. Helyes a gondolatmenet? Köszönettel!
Az alapvető jogok biztosa szerint módosítani kell a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvényt úgy, hogy lehetőség legyen az egyéni szempontok méltó figyelembevételére, és önhibáján kívül senki se kerülhessen ki a rendszerből. Székely László jogszabály-módosítás kezdeményezésére kérte fel az emberi erőforrások miniszterét – közölte az ombudsman hivatala kedden az MTI-vel.
T. Cim! 40 százalékos megváltozott munkaképességű személy havonta hány órát dolgozhat, illetve mennyi lehet a munkabére úgy, hogy ne vonják meg az ellátását? És ebből a munkabérből milyen levonások vannak? Köszönettel:Bné
Az ezredforduló óta folyamatosan növekszik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya Magyarországon, amely 2015-ben már becslések szerint a 24 százalékot is elérte, ez azonban még mindig messze elmarad az uniós 40-50 százalék közötti szinttől – közölte a Trenkwalder személyzeti szolgáltató cég szerdán az MTI-vel.
Jelentősen csökkennek az állampolgárok mindennapos ügyintézéshez kapcsolódó ügyintézési és költségterhei az ősz folyamán a parlament által elfogadott két törvényjavaslatban foglalt változások révén.
Egyes tb ellátások csak akkor folyósíthatók, ha a jogosultnak egyáltalán nincs biztosítási jogviszonya, illetve keresete, munkaideje nem halad meg egy meghatározott mértéket. Összefoglaltuk a külföldön szerzett keresetekre vonatkozó szabályokat.
Optimális esetben is nem csekély időre és türelemre van szükség, míg valaki az igény benyújtásától eljut a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátások folyósításáig, érdemes tekintettel lennie arra is, hogy a vonatkozó törvény jelentősen korlátozza az említett ellátások mellett folyósítható egyéb pénzbeli juttatásokat. Cikkünkben azokra a buktatókra hívjuk fel a figyelmet, melyek kifejezetten az ellátásban részesülők személyes döntésein múlnak.
Tisztelt Szakértők! Kft. tagjának biztosítási jogviszonyának elbírálásában kérném segítségüket. Egy kft. egyik tagja munkaviszonykeretében végzett tevékenységet a cégben, valamint ügyvezetői díjazásban részesült. A tag tavaly autóbalesetet szenvedett, minek következtében táppénzes állományba került. Letelt az egy év, de munkába nem tud visszaállni, elindította a rokkantosítását. Az I. fokú szakértői bizottság az egészségi állapotát 59 százalékban állapította meg, és állapota alapján B2 minősítési csoportba sorolta. 2015.10.15. napjával kérte munkaviszonyának megszüntetését, ügyvezetői díjazásáról lemondott, mivel ezek kizáró okok a rokkantsági ellátás megállapításánál. Kérdésem az lenne, hogy mivel 2015.10.16. napjával nem biztosított munkaviszonyban, akkor ettől a naptól kezdődően meg kell fizetni, mint társas vállalkozó után a minimálbér utáni járulékokat? Magánszemélyként egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett-e ? Hogyan változik a jogviszonya, ha rokkantsági ellátást állapítanak meg részére? Köszönettel: Németh Tamásné
Tisztelt Szakértő! A megváltozott munkaképességű dolgozó pótszabadságának mik a pontos feltételei? A legalább 50 százalék mértékű egészségkárosodáson felül számít-e, ha rehabilitálható, de a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (tehát B2 vagy C2 komplex besorolású az illető az NRSZH szerint)? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel. B.Gy.
Tisztelt Szakértő! 1955 decemberében született, 2015 júliusáig rehabilitációs ellátásban részesülő nőtől, a 2015 júniusában esedékes felülvizsgálatot követően megvonták az ellátást, mivel 32 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg. Véleménye szerint méltányosságból kérhető lenne-e a korára való tekintettel a felülvizsgálatot megelőző állapot szerinti juttatás folyósításának kérése? Augusztus 1-jét követően már nem kell felülvizsgálatra mennie a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül. Tisztelettel: T. Éva
Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Az Ön által írt cikk (2015.08.19 - Rokkantellátottak munkavégzési korlátai, terhei, kedvezményei) első részében az olvasható, hogy „…arra kell figyelemmel lenni, hogy jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát…” A kérdésem az lenne, hogy ez esetben 3 havi átlagot vizsgálnak, vagy ténylegesen azt, hogy 3 egymást követő hónapban ne haladja meg az említett korlátot a kereset (vagyis ez esetben az illető kereshet az első két hónapban akár bruttó 400 000 forintot is, míg a harmadik hónapban a jelenlegi minimálbért és mégsem szűnik meg a rokkantsági ellátása)? Válaszát előre is köszönöm! Szilágyi Ferenc
A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. Bemutatjuk, hogy milyen korlátozással, mekkora közterherfizetés mellett dolgozhat munkaviszonyban a megváltozott munkaképességű személy, továbbá, hogy a foglalkoztató milyen kedvezményeket vehet igénybe e foglalkoztatás kapcsán.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték