Jelentősen csökkennek az állampolgárok mindennapos ügyintézéshez kapcsolódó ügyintézési és költségterhei az ősz folyamán a parlament által elfogadott két törvényjavaslatban foglalt változások révén.
Egyes tb ellátások csak akkor folyósíthatók, ha a jogosultnak egyáltalán nincs biztosítási jogviszonya, illetve keresete, munkaideje nem halad meg egy meghatározott mértéket. Összefoglaltuk a külföldön szerzett keresetekre vonatkozó szabályokat.
Optimális esetben is nem csekély időre és türelemre van szükség, míg valaki az igény benyújtásától eljut a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátások folyósításáig, érdemes tekintettel lennie arra is, hogy a vonatkozó törvény jelentősen korlátozza az említett ellátások mellett folyósítható egyéb pénzbeli juttatásokat. Cikkünkben azokra a buktatókra hívjuk fel a figyelmet, melyek kifejezetten az ellátásban részesülők személyes döntésein múlnak.
Tisztelt Szakértők! Kft. tagjának biztosítási jogviszonyának elbírálásában kérném segítségüket. Egy kft. egyik tagja munkaviszonykeretében végzett tevékenységet a cégben, valamint ügyvezetői díjazásban részesült. A tag tavaly autóbalesetet szenvedett, minek következtében táppénzes állományba került. Letelt az egy év, de munkába nem tud visszaállni, elindította a rokkantosítását. Az I. fokú szakértői bizottság az egészségi állapotát 59 százalékban állapította meg, és állapota alapján B2 minősítési csoportba sorolta. 2015.10.15. napjával kérte munkaviszonyának megszüntetését, ügyvezetői díjazásáról lemondott, mivel ezek kizáró okok a rokkantsági ellátás megállapításánál. Kérdésem az lenne, hogy mivel 2015.10.16. napjával nem biztosított munkaviszonyban, akkor ettől a naptól kezdődően meg kell fizetni, mint társas vállalkozó után a minimálbér utáni járulékokat? Magánszemélyként egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett-e ? Hogyan változik a jogviszonya, ha rokkantsági ellátást állapítanak meg részére? Köszönettel: Németh Tamásné
Tisztelt Szakértő! A megváltozott munkaképességű dolgozó pótszabadságának mik a pontos feltételei? A legalább 50 százalék mértékű egészségkárosodáson felül számít-e, ha rehabilitálható, de a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (tehát B2 vagy C2 komplex besorolású az illető az NRSZH szerint)? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel. B.Gy.
Tisztelt Szakértő! 1955 decemberében született, 2015 júliusáig rehabilitációs ellátásban részesülő nőtől, a 2015 júniusában esedékes felülvizsgálatot követően megvonták az ellátást, mivel 32 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg. Véleménye szerint méltányosságból kérhető lenne-e a korára való tekintettel a felülvizsgálatot megelőző állapot szerinti juttatás folyósításának kérése? Augusztus 1-jét követően már nem kell felülvizsgálatra mennie a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül. Tisztelettel: T. Éva
Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Az Ön által írt cikk (2015.08.19 - Rokkantellátottak munkavégzési korlátai, terhei, kedvezményei) első részében az olvasható, hogy „…arra kell figyelemmel lenni, hogy jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát…” A kérdésem az lenne, hogy ez esetben 3 havi átlagot vizsgálnak, vagy ténylegesen azt, hogy 3 egymást követő hónapban ne haladja meg az említett korlátot a kereset (vagyis ez esetben az illető kereshet az első két hónapban akár bruttó 400 000 forintot is, míg a harmadik hónapban a jelenlegi minimálbért és mégsem szűnik meg a rokkantsági ellátása)? Válaszát előre is köszönöm! Szilágyi Ferenc
A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. Bemutatjuk, hogy milyen korlátozással, mekkora közterherfizetés mellett dolgozhat munkaviszonyban a megváltozott munkaképességű személy, továbbá, hogy a foglalkoztató milyen kedvezményeket vehet igénybe e foglalkoztatás kapcsán.
A rehabilitációs hozzájárulásnál (az 5 százalékos szintbe) figyelembe vehetek-e olyan megváltozott munkaképességű dolgozót, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte? Köszönettel: Dancsné
A kormány év végén komplex és kiemelt program indítását tervezi a megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci integrációját segítendő 10 milliárd forintos támogatással – közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkár a jobbikos Vágó Sebestyén írásbeli kérdésére válaszul.
A megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs vizsgálatainak elhúzódása miatt gyakori, hogy tb-szerveknek visszamenőleg kell megállapítania az ellátást. Ennek összege jogvitát gerjesztett, a Kúria döntött.
A rehabilitációs ellátásban részesülő vállalkozó, őstermelő is kaphat kedvezményt a közterhekből, ugyanakkor meghatározott kereseti korlátokat be kell betartania.
A jogszabályok helyes értelmezése szerint kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozót, függetlenül attól, hogy ténylegesen kereső tevékenységet folytat-e vagy sem – mondta ki ítéletében a Kúria.
A gyes, mint családtámogatási forma nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, azonban nem számít munkaviszonynak, a gyes szolgálati idő, de társadalombiztosítási szempontból nem minősül a gyes folyósításának idejére kapott fizetés nélküli szabadság munkaviszonynak – állapította meg ítéletében a Kúria.
Több helyen bővül, más helyeken viszont jelentősen szűkül a munkáltatók által a szociális hozzájárulási adóból (szocho) igénybe vehető kedvezmények köre a kormány által beterjesztett adótörvény-módosítási csomag szerint.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték