Tisztelt Szakértő! Rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy éves szinten arányosítva kell-e kiszámolni a hozzájárulást? Tehát például, ha egy megváltozott munkaképességű személy nem dolgozott egész évben, akkor az év azon napjaira, amelyeken nem dolgozott még, arányosan kell-e rehabilitációs hozzájárulást fizetni? Ha például év közben lépett be, 06.01-én, akkor az azt megelőző időszakra kell-e számolni rehabilitációs hozzájárulást?
Tisztelt Szakértő! Egy 1954. 02. 21-én született férfi a nyugdíjkorhatár betöltése után is megváltozott munkaképességűnek minősül-e? Utolsó felülvizsgálata 2011. 04. 28-án volt, az egészségkárosodása 51 százalékos, további felülvizsgálata nem szükséges.
https://adozona.hu/munkajog/Megvaltozott_munkakepesseguek_munkaviszonya_OWYJRR A cikkel kapcsolatban kérdezném. "Itt kívánok utalni arra, hogy az indokolási kötelezettség alól csak a határozatlan idejű munkaviszony esetén mentesül a munkáltató, határozott idejű foglalkoztatás esetén a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának felmondással történő megszüntetését indokolni kell. Ebből következően a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozó munkaviszonya bármikor megszüntethető felmondással, mindenféle indok megjelölése nélkül. Végkielégítésre sem lesz jogosult, felmondási időre járó távolléti díj azonban megilleti." Eszerint a határozott idejű munkaszerződést indokolni kell vagy nem. A két egymás utáni mondat ellentétes értelmű. A határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nem részesülhet végkielégítésben felmondás esetén? Válaszát előre is köszönöm.
A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai. Mindkét fogalomhoz kapcsolódva alapvetően a társadalombiztosításra asszociálunk, miközben nagy jelentőségük van a fennálló munkaviszony megítélése szempontjából. A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló ugyanis munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősül, míg a rehabilitációs ellátásban részesülő személy nem. Mindezek a körülmények a felmondás szempontjából lényegesek.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultságnak (legyen szó akár rokkantsági, akár rehabilitációs ellátásról) – a komplex felülvizsgálat által megállapított megváltozott munkaképességen túl – további feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet, ne részesüljön rendszeres pénzellátásban, illetve rendelkezzék megfelelő biztosítási előzménnyel.
A rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátásra – beleértve az újonnan bevezetett kivételes rokkantsági ellátást is – jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. A munka törvénykönyvének változására tekintettel, cikkünkben bemutatjuk, milyen új szabályokra kell figyelemmel lenni a megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban foglalkoztatásakor, milyen korlátozással, mekkora közterherfizetés mellett dolgozhatnak munkaviszonyban, továbbá kitérünk a foglalkoztató által igénybe vehető kedvezményekre is.
Tisztelt Széles Imre! A válaszával kapcsolatban lenne még kérdésem, mert egy-két helyen nem egyértelmű. AZ ÖN VÁLASZA: A nyugdíjazás ténye nem zárja ki, hogy egy munkavállalót megváltozott munkaképességű személynek tekintsünk. A feltétel az, hogy az érintett az adott szakvélemény hatálya alatt álljon. A KÉRDÉSEM: EZ AZT JELENTI, HOGY ATTÓL FÜGGETLENÜL, HOGY HA KONKRÉTAN ÖREGSÉGI NYUGDÍJAT IGÉNYEL, DE A SZAKVÉLEMÉNY HATÁLYA ALATT ÁLL, AKKOR Ő MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰNEK MINŐSÜL TOVÁBBRA IS? AZ ÖN VÁLASZA: Ugyanakkor emlékeztetnünk kell a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 38. § a) pontjára, miszerint azon munkavállalókat, akik a törvény 38/C §-a alapján mentesülnek a komplex minősítés alól, a rokkantsági ellátás folyósítása alatt lehet csak megváltozott munkaképességűként figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában. KÉRDÉSEM: EZ AZOKRA VONATKOZIK, AKIK MÉG NEM NYUGDÍJASOK, VAGY A NYUGDÍJASOKRA IS? ILLETVE, HA A NYUGDÍJASRA IS, AKKOR AZT JELENTI, HOGY Ő NEM IGÉNYELHET ÖREGSÉGI NYUGDÍJAT, CSAK ROKKANTSÁGI NYUGDÍJAT, ÉS CSAK EBBEN AZ ESETBEN MINŐSÜL MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰNEK, EGYÉBKÉNT, HA ÖREGSÉGI NYUGDÍJAT IGÉNYEL, AKKOR NEM?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. több mint 25 főt foglakoztat, ezért rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett. Azonban jelenleg van egy olyan alkalmazott, aki 52 százalékos rokkant, és így rokkantsági ellásban részesül, és akit így figyelembe lehet venni a hiányzó létszám megállapításánál. Azonban ez az alkalmazott egy hónapon belül nyugdíjba megy. Utána a cég mint nyugdíjas alkalmazottat továbbra is foglalkoztatni kívánja. A kérdésem az, hogy ebben az esetben ő még mindig figyelembe vehető a rehablitációs hozzájárulásnál, mint megváltozott munkaképességű, vagy már csak "sima" nyugdijas alkalmazottként kell kezelni a hiányzó létszámnál, vagyis vele ebben az esetben már nem lehet számolni, mint 1 fővel, aki rokkant?
Tisztelt Szakértő! Ehhez a témához kapcsolódóan kérdeznék:http://adozona.hu/kerdesek/2017_7_28_rehabilitacios_hozzajarulas_szami_cfq Nekünk 2017 novemberében volt megváltozott munkaképességű dolgozónk 11.07-11.23-ig, napi 6 órában. Negyedévi létszámadatok 31, 33, 32 fő. Fizetett előlegek 402 ezer, 402 ezer, 430 ezer forint. Fentiek alapján hogyan számolom ki az éves kötelezettséget, hogyan tudom figyelembe venni a megváltozott munkaképességű munkavállalót? Válaszát előre is köszönöm!
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásról szóló törvény (Mm.) – a komplex minősítés eredményei alapján – hat csoportot állít fel a megváltozott munkaképességűnek minősített személyeknek. E felosztást egészíti ki, illetve finomítja a 7/2012. NEFMI-rendelet 4. szakasza. A következőkben e kategóriákat, illetve az ehhez kapcsolódó ellátásokat, kedvezményeket vesszük sorra.
Tisztelt Szakértő! A törvény 22. paragrafusa a megváltozott munkaképességű embereket a következőként definiálja: a 23-24. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt, c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. Sok helyen azt olvasom, hogy a megváltozott munkaképességűek létszámába be lehet számítani azokat, akik tartós egészségügyi problémával élnek. Például laktózintolerancia, cukorbetegség vagy Crohn-betegség. Ha így van, akkor a törvény melyik pontja vonatkozik rájuk? Milyen igazolás szükséges hozzá? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság véleménye szerint – 8 órában foglalkoztatott – munkavállaló össz-szervezeti egészségkárosodása 43 százalék. Felülvizsgálata nem szükséges. Keresőtevékenység miatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítására irányuló kérelmét a Fejér Megyei Kormányhivatal elutasította. A Rehabilitációs kártyát helyettesítő igazolását az állami adó- és vámhatóság visszavonta. Közölte a munkáltatóval, hogy a Rehabilitációs kártyával igénybe vehető adókedvezményre nem jogosult. A rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából figyelembe vehető megváltozott munkaképességű személyként, aki után kedvezmény vehető igénybe? Köszönöm válaszát.
Családunk tagja 2012. május hónaptól rokkantsági ellátásban részesül. 2013-ban állapotromlás miatt (összegészségi állapota 19%, összegészségkárosodása 81%) E kategóriába sorolták, azóta állapota nem javult. Az ellátásának összege 51 150 Ft, amely az azóta eltelt időszakban a nyugdíjak emelésével azonosan növekedett. A rokkantsági ellátásban részesülő 2018. január 20-ával betöltötte 60. életévét(öregségi nyugdíjáig tehát kevesebb, mint öt év van hátra). Rokkantsági ellátása megalázóan alacsony. Azt a tanácsot kaptuk, hogy mondjunk le a jelenlegi ellátásról és február 1-jétől újólag kérjük a rokkantsági ellátás megállapítását. Véleményem szerint ezzel csak rosszabbul járhatnánk, mert örökre is elveszíthetnénk az ellátást. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, van-e valamilyen mód a magasabb összegű ellátásra. A rokkantsági ellátásban részesülő 2012. május hónapot megelőzően 33 évig megszakítás nélkül munkaviszonyban állt.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató most szembesült azzal, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozójának az 5 nap pótszabadságot eddig nem vette figyelembe, nem adta ki. Mi a helyes eljárás, van-e módja visszamenőlegesen "kárpótolni" a munkavállalót? (Idén természetesen már rögzítette a pótszabadságot az illetőnek.) Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló rokkantsági ellátásban részesül jelenleg. A nyugdíjkorhatár elérésével meg tudja igényelni a nyugdíjat. Ezt követően is megváltozott munkaképességűnek minősül-e a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából? Válaszát köszönöm
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték