A megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultságnak (legyen szó akár rokkantsági, akár rehabilitációs ellátásról) – a komplex felülvizsgálat által megállapított megváltozott munkaképességen túl – további feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet, ne részesüljön rendszeres pénzellátásban, illetve rendelkezzék megfelelő biztosítási előzménnyel.
A rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátásra – beleértve az újonnan bevezetett kivételes rokkantsági ellátást is – jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. A munka törvénykönyvének változására tekintettel, cikkünkben bemutatjuk, milyen új szabályokra kell figyelemmel lenni a megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban foglalkoztatásakor, milyen korlátozással, mekkora közterherfizetés mellett dolgozhatnak munkaviszonyban, továbbá kitérünk a foglalkoztató által igénybe vehető kedvezményekre is.
Tisztelt Széles Imre! A válaszával kapcsolatban lenne még kérdésem, mert egy-két helyen nem egyértelmű. AZ ÖN VÁLASZA: A nyugdíjazás ténye nem zárja ki, hogy egy munkavállalót megváltozott munkaképességű személynek tekintsünk. A feltétel az, hogy az érintett az adott szakvélemény hatálya alatt álljon. A KÉRDÉSEM: EZ AZT JELENTI, HOGY ATTÓL FÜGGETLENÜL, HOGY HA KONKRÉTAN ÖREGSÉGI NYUGDÍJAT IGÉNYEL, DE A SZAKVÉLEMÉNY HATÁLYA ALATT ÁLL, AKKOR Ő MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰNEK MINŐSÜL TOVÁBBRA IS? AZ ÖN VÁLASZA: Ugyanakkor emlékeztetnünk kell a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 38. § a) pontjára, miszerint azon munkavállalókat, akik a törvény 38/C §-a alapján mentesülnek a komplex minősítés alól, a rokkantsági ellátás folyósítása alatt lehet csak megváltozott munkaképességűként figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában. KÉRDÉSEM: EZ AZOKRA VONATKOZIK, AKIK MÉG NEM NYUGDÍJASOK, VAGY A NYUGDÍJASOKRA IS? ILLETVE, HA A NYUGDÍJASRA IS, AKKOR AZT JELENTI, HOGY Ő NEM IGÉNYELHET ÖREGSÉGI NYUGDÍJAT, CSAK ROKKANTSÁGI NYUGDÍJAT, ÉS CSAK EBBEN AZ ESETBEN MINŐSÜL MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰNEK, EGYÉBKÉNT, HA ÖREGSÉGI NYUGDÍJAT IGÉNYEL, AKKOR NEM?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. több mint 25 főt foglakoztat, ezért rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett. Azonban jelenleg van egy olyan alkalmazott, aki 52 százalékos rokkant, és így rokkantsági ellásban részesül, és akit így figyelembe lehet venni a hiányzó létszám megállapításánál. Azonban ez az alkalmazott egy hónapon belül nyugdíjba megy. Utána a cég mint nyugdíjas alkalmazottat továbbra is foglalkoztatni kívánja. A kérdésem az, hogy ebben az esetben ő még mindig figyelembe vehető a rehablitációs hozzájárulásnál, mint megváltozott munkaképességű, vagy már csak "sima" nyugdijas alkalmazottként kell kezelni a hiányzó létszámnál, vagyis vele ebben az esetben már nem lehet számolni, mint 1 fővel, aki rokkant?
Tisztelt Szakértő! Ehhez a témához kapcsolódóan kérdeznék:http://adozona.hu/kerdesek/2017_7_28_rehabilitacios_hozzajarulas_szami_cfq Nekünk 2017 novemberében volt megváltozott munkaképességű dolgozónk 11.07-11.23-ig, napi 6 órában. Negyedévi létszámadatok 31, 33, 32 fő. Fizetett előlegek 402 ezer, 402 ezer, 430 ezer forint. Fentiek alapján hogyan számolom ki az éves kötelezettséget, hogyan tudom figyelembe venni a megváltozott munkaképességű munkavállalót? Válaszát előre is köszönöm!
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásról szóló törvény (Mm.) – a komplex minősítés eredményei alapján – hat csoportot állít fel a megváltozott munkaképességűnek minősített személyeknek. E felosztást egészíti ki, illetve finomítja a 7/2012. NEFMI-rendelet 4. szakasza. A következőkben e kategóriákat, illetve az ehhez kapcsolódó ellátásokat, kedvezményeket vesszük sorra.
Tisztelt Szakértő! A törvény 22. paragrafusa a megváltozott munkaképességű embereket a következőként definiálja: a 23-24. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt, c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. Sok helyen azt olvasom, hogy a megváltozott munkaképességűek létszámába be lehet számítani azokat, akik tartós egészségügyi problémával élnek. Például laktózintolerancia, cukorbetegség vagy Crohn-betegség. Ha így van, akkor a törvény melyik pontja vonatkozik rájuk? Milyen igazolás szükséges hozzá? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság véleménye szerint – 8 órában foglalkoztatott – munkavállaló össz-szervezeti egészségkárosodása 43 százalék. Felülvizsgálata nem szükséges. Keresőtevékenység miatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítására irányuló kérelmét a Fejér Megyei Kormányhivatal elutasította. A Rehabilitációs kártyát helyettesítő igazolását az állami adó- és vámhatóság visszavonta. Közölte a munkáltatóval, hogy a Rehabilitációs kártyával igénybe vehető adókedvezményre nem jogosult. A rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából figyelembe vehető megváltozott munkaképességű személyként, aki után kedvezmény vehető igénybe? Köszönöm válaszát.
Családunk tagja 2012. május hónaptól rokkantsági ellátásban részesül. 2013-ban állapotromlás miatt (összegészségi állapota 19%, összegészségkárosodása 81%) E kategóriába sorolták, azóta állapota nem javult. Az ellátásának összege 51 150 Ft, amely az azóta eltelt időszakban a nyugdíjak emelésével azonosan növekedett. A rokkantsági ellátásban részesülő 2018. január 20-ával betöltötte 60. életévét(öregségi nyugdíjáig tehát kevesebb, mint öt év van hátra). Rokkantsági ellátása megalázóan alacsony. Azt a tanácsot kaptuk, hogy mondjunk le a jelenlegi ellátásról és február 1-jétől újólag kérjük a rokkantsági ellátás megállapítását. Véleményem szerint ezzel csak rosszabbul járhatnánk, mert örökre is elveszíthetnénk az ellátást. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, van-e valamilyen mód a magasabb összegű ellátásra. A rokkantsági ellátásban részesülő 2012. május hónapot megelőzően 33 évig megszakítás nélkül munkaviszonyban állt.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató most szembesült azzal, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozójának az 5 nap pótszabadságot eddig nem vette figyelembe, nem adta ki. Mi a helyes eljárás, van-e módja visszamenőlegesen "kárpótolni" a munkavállalót? (Idén természetesen már rögzítette a pótszabadságot az illetőnek.) Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló rokkantsági ellátásban részesül jelenleg. A nyugdíjkorhatár elérésével meg tudja igényelni a nyugdíjat. Ezt követően is megváltozott munkaképességűnek minősül-e a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából? Válaszát köszönöm
Mintegy 39 milliárd forintos bértámogatást nyújtanak jövőre a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató, akkreditált cégeknek – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.
Korábbi cikkünkben példákkal illusztrálva támasztottuk alá, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése drágább megoldás, mint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása. Most összegyűjtöttük, milyen más előnyt kovácsolhat még a munkáltató a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásából.
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkavállaló, aki megváltozott munkaképességű. Állapota szerint B2 minősítésű kategóriába tartozik. Egészségi állapot mértéke: 55 százalék. Szociális hozzájárulást a munkáltatónak nem kell fizetnie. Ebben az esetben a nyugdíj számításánál a szolgálati időbe és a nyugdíj összegébe is beleszámít majd ez az időszak? Köszönöm a válaszát.
Nemcsak a nyugdíjkorhatárt betöltött idősek, hanem a fiatalabb, nyugdíjszerű ellátásban részesülők is megkapják novemberben a nyugdíjprémiumot a kormány legutóbbi ülésén hozott döntés értelmében – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Megerősítette: a nyugdíjprémiumot és az egyszeri kiegészítést is a novemberi nyugdíjakkal együtt fizetik ki.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték