75 találat a(z) megosztás cimkére

Kiva – iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég 2017.01.01-től a kiva hatálya alá tartozóan adózik. Az illetékes önkormányzat felé eddig nem jelezte, hogy a 2017-es évről a feltöltési és adóbevallási kötelezettségét a kiva hatálya alá tartozó adóalanyként szeretné teljesíteni, vagyis adóalapnak a kivaalap 20 százalékkal növelt értékét tekintené. Van rá lehetősége, hogy ezt bejelentse és a 2017-es iparűzésiadó-bevallásában érvényesítse? Meddig kell ezt a választást bejelentenie? Ebben az esetben alkalmazható az adóalap-megosztás? Tisztelettel. Lászlók Éva Virtus Kft

Iparűzési adó bevallása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben valaki egyéni vállalkozói (szja hatálya alá tartozik) és őstermelői tevékenységet is folytat, ezekről a tevékenységekről külön-külön vagy egyben, összesítetten kell beadni a helyi iparűzési adóbevallást az illetékes települési önkormányzathoz? A probléma akkor vetődött fel, amikor kiderült, hogy az egyik település összevontan kéri a bevallást (adóalanyokat csak adószámonként tartja nyilván), míg a másik település 2 bevallást kér külön-külön a két tevékenységről (egyéni vállalkozókat adószámonként tartja nyilván, őstermelőket adóazonosítóként). Tekintettel arra, hogy székhelyváltozás történt 2017-ben (a telephely megmaradt), a 2017. évről a helyi iparűzési adóbevallást személyi jellegű ráfordítás arányos megosztásával kell megállapítani és mind a két településre be kell nyújtani. Ha azonban a két település eltérően kéri a bevallásokat, a megosztást nem tudom alkalmazni. Kérdésem, hogy melyik önkormányzat jár el helyesen, azaz a két tevékenységről egy bevallást kell benyújtanom vagy kettőt? Köszönöm a válaszukat.

Áfalevonás, illetve -megosztás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesület (általános szabályok szerinti áfás) bevételei adóköteles értékesítésből (jegyeladások, bérletek, reklám, marketingjogok, játékos-kölcsönadás stb.), illetve vissza nem fizetendő támogatásokból (látványcsapatsport-támogatás, önkormányzati, működési célú támogatás, munkaügyi központtól kapott támogatás) származnak. Adómentes értékesítést nem folytat. A támogatásokkal szemben a felmerült költségeit bruttó összegben számolja el. Kérdések: 1. Levonásba helyezheti-e valamennyi áfáját (adómentes értékesítést nem folytat), még azokat is, amelyeket támogatásból finanszíroz (bruttó módon), illetve amelyek az egyesület alapcélja szerinti tevékenysége miatt merülnek fel (például sportfelszerelések), de nem támogatásból finanszíroz? 2. Ha áfamegosztás szükséges, akkor a levonási hányad nevezőjében fel kell-e tüntetni a fent felsorolt támogatásokat (taós stb.)? Köszönöm válaszát!

Iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Iparűzési adóval kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni. Egy vagyonvédelmi vállalkozás több megyében végez folyamatosan őrzés-védelmi feladatot. Ez a tevékenység nem telephelyengedélyhez kötött. Az őrzési tevékenység értelemszerűen a megrendelő székhelyén, telephelyén történik. A helyi adó törvényből számomra az derült ki, hogy ennél a tevékenységnél, nem keletkezik a társaságnak a székhelyétől eltérő önkormányzatnál iparűzési adó bejelentési és fizetési kötelezettsége, mivel nem keletkezik telephelye. Érdeklődtem hasonló profilú vállalkozásoknál, és mindegyikük kizárólag a székhelyük szerinti önkormányzatnak fizet iparűzési adót, tehát nem osztja meg az adó alapját, függetlenül attól, hogy más-más önkormányzathoz tartozó településeken is végez őrzést. Jól értelmezem a törvényt, illetve helyes ez az eljárás? Várom szíves válaszát. Havasi Györgyi

Eltartottak száma – rokkantsági járadék esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy édesanya a saját jogán rokkantsági járadékban részesül. Van kettő családi pótlékra jogosult gyermeke, év közben dolgozott, nyilatkozott is, hogy ő venné igénybe a családi adókedvezményt. Kettő vagy három "gyerekes" kedvezmény jár neki? Különbség van-e ebben a tekintetben a 2016. és a 2017. év viszonylatában? Van egy élettársa, aki szintén dolgozik, de év közben nem vesz igénybe családi adókedvezményt. Az éves bevallásban lehetősége van-e az édesanyának a fennmaradó kedvezményt megosztani a párjával? Kettő vagy három eltartott utáni adókedvezmény jár neki a megosztásra tekintettel? Van-e különbség a 2016. és a 2017. adóév tekintetében? Rokkantsági járadék esetében számomra nehezen értelmezhető, hogyan kell meghatározni az eltartottak számát, illetve, hogy van-e lehetőség, illetve mikor van lehetőség a megosztásra, az szja-törvény 29. § (1c) pontja miatt. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.

Családi kedvezmény közös érvényesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy házaspár két gyermeke után év közben oly módon érvényesítette az adóelőlegnél a családi kedvezményt, hogy azt teljes egészében a férjnél vette figyelembe a munkáltatója. Év végén az adóbevallásnál az látszik célszerűnek, hogy a családi kedvezményt közösen érvényesítsék, mivel így mindketten figyelembe tudják venni az egyéb címen járó adókedvezményeket. Megtehetik-e ezt úgy, hogy emiatt a feleségnél visszajáró, a férjnél pedig fizetendő adó keletkezik. Ha igen, meg kell-e fizetni a férjnél a 12%-os büntető jellegű adót a különbözet után? Várom szíves válaszát, üdvözlettel.

Családi adókedvezmény megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Családi adókedvezménnyel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az anyának kettő gyermeke van, az egyik közös az apával, de még nem intézték el az apai névre vételt, vagyis nem hivatalos. Közös háztartásban 2016 augusztusa óta élnek. Év végén megoszthatja-e az anya a családi kedvezményt az apával? Kell-e igazolniuk az élettársi kapcsolatot, vagy elegendő, ha egy címen élnek? Van-e időkorlát a kedvezmény érvényesítéséhez, hogy mióta élnek egy címen? Csak az együttélés időszakában keletkezett kedvezményt oszthatja meg az anya az apával, vagy a teljes évit? Köszönöm válaszát!

Családi adókedvezmény 3 gyermeknél Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Nem értek ezzel egyet, mivel 1653-as családi adókedvezményre vonatkozó magyarázata alapján, ha a pár már a bevallás beadásakor nem él együtt, ennek ellenére az együtt töltött időszakra vonatkozó családi adókedvezményt év végén megoszthatják. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

Iparűzési adó bevallása székhelyváltozáskor Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy kft. 2016.12.28-án megváltoztatta a székhelyét, Budapestről vidékre került. A cég tevékenysége egyúttal meg is szűnt, várhatóan nem lesz bevétele 2017-ben. Kérdésünk: hogyan kell beadni ilyenkor a két önkormányzathoz az iparűzésiadó-bevallást? A vidéki önkormányzathoz arra a 3 napra mit vallok be? Illetve az előleget hogyan tüntetem fel a budapesti, és hogyan a vidéki városhoz beadandó bevalláson? Ha meg kell osztani a 2016-os bevallást, akkor azt mi alapján? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Szentesi Péter

Telephely minősítése iparűzési adóban Kérdés

Egy vállalkozás kivett beépítetlen területtel rendelkezik egy önkormányzat külterületén, melyet telephelyként a társasági szerződésben is feltüntetett, a cégjegyzékben, NAV nyilvántartásában is telephelyként szerepel. Kérdésünk, hogy tekintettel arra, hogy ott semmilyen tevékenység nem folyik (pályázat lesz benyújtva üzemcsarnok építésre a jövőben), be kell-e jelentkezni az önkormányzathoz az iparűzési adó tekintetében és kell-e megosztani az adóalapot az önkormányzathoz? Ha igen, akkor mi lehet a megosztás alapja, mert sem bér, sem tárgyi eszköz nincs a telephelyen, és a cég az 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározott adóalap-megosztási módszerek közül a 2.1. szerintit alkalmazza?

Egyéni vállalkozó, családi gazdaság, kivét Kérdés

Egy családi gazdaság vezetője egyéni vállalkozóként lett regisztrálva a gazdaság vezetőjeként. A járulékokat egyéni vállalkozóként fizeti, s vállalkozói kivét elszámolásra került minden hónapban (mivel így kedvezőbb a járulékfizetése – 3 gyereke van). A családi gazdaság bevallását most készítjük. A vállalkozói kivét összegét megoszthatjuk a családtagok között mint költséget vagy azt csak az egyéni vállakozó rakhatja be költségnek? A szociális hozzájárulást csak az egyéni vállakozó veszi figyelembe költségként (az szja kitöltési útmutatója szerint).

Hipa egyéni vállalkozónál, aki őstermelő is Kérdés

Egy család 5 tagja közös igazolvány alapján folytat őstermelői tevékenységet kettő (A+B) önkormányzat területén. A tagok közül ketten "A" önkormányzat területén egyéni vállalkozók is. A család mind az 5 tagját külön-külön felszólította "A" önkormányzat a 2015. évi hipa bevallására. Az egyéni vállalkozók a vállalkozási hipát időben bevallották, de a család az őstermelői bevallási kötelezettséget nem teljesítette. A támogatás nélküli, egy főre jutó őstermelői árbevétel a 600 ezer forintot meghaladta. Az őstermelői iparűzésiadó-alapot a két önkormányzat között meg tudtuk osztani, az egy főre jutó osztással sem volt gond, így "A" önkormányzatnak elküldtük az 5 darab "őstermelői" hipa-bevallást, de több kérdés is felmerült, az alábbiakra kérünk választ: – "A" önkormányzatnál már rendelkezésre állt a két vállalkozó bevallása, de ugyanolyan szöveggel szólították fel őket is bevallásra, mint a nem vállalkozókat, ezért kérdezzük, hogy benyújtható-e külön őstermelői és külön vállalkozói iparűzésiadó-bevallás? – A vállalkozói bevallásokban anyaggal csökkentett árbevétel szerepelt hipa-alapként, az őstermelőinél az egyszerűsített módszert alkalmaztuk. Megtehettük ezt? – Ha egy bevallásban kell szerepeltetni az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenységet, akkor a vállalkozóknál eltérhet-e a nyomtatvány kitöltése az általános szabályoktól, azaz a VII. táblában összeadható-e a nem megosztott vállalkozói és az osztott őstermelői adat? – Hogyan kell helyesen kitölteni az egyéni vállalkozók bevallását ebben az esetben "A" és "B" településeken?

További kérdés a kapott válaszra (családi adókedvezmény) Kérdés

Köszönöm a korábbi kérdésemre Surányi Imrénétől érkezett válaszukat, csak nem egészen értem, hogy a közölt adatok az ügyfelem által igénybe vehető kedvezmények (figyelembe véve a 2:1 arányú megosztást), avagy a család egészére vonatkoznak?

Rokkantsági járadék utáni családi kedvezmény Kérdés

Tisztelt Szakértők! Adott egy négytagú család, szülők és két kiskorú gyermek. Az apa rokkantsági járadékot kap. Kérdésem: a családi kedvezmény számításánál ebben az esetben a rokkantsági járadékban részesülő apára tekintettel 3 fő eltartott után lehet-e 220 000 Ft/fő kedvezményt igénybe venni? A szülők (maga az apa is) meg is oszthatják ennek alapján a három eltartott utáni családi kedvezményt? Köszönettel: Dominek Aranka

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízinggel vettünk egy személyautót. Kérdésem lenne, hogy csak útnyílvántartás elszámolásának keretében megosztással lehet az áfát visszaigényelni? Valahol hallottam, hogy megengedi a törvény a 70-30 százalékos megosztást is. Azaz, hogy 70 százalékra igénylem vissza, 30 százalékra nem. Igaz ez? Köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozó euróban fizethet-e ki egyéni vállalkozói kivétet?

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Térítés nélküli gyógyászati eszköz könyvelése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Előre értékesítés lehetősége

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 július
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs