adozona.hu
A munkaviszony és a megbízás elhatárolása
//adozona.hu/munkajog/A_munkaviszony_es_a_megbizas_elhatarolasa_EACH5Z
A munkaviszony és a megbízás elhatárolása
Tetszik
Keresőtevékenység többféle foglalkoztatási formában is folytatható. A leggyakoribb foglalkoztatási típusba tartozik a munkaviszony és megbízási jogviszony. Sokszor felmerül a kérdés, hogyan határolható el egymástól e kettő, és mikor állapítható meg megbízásnál a színlelt szerződésben foglalkoztatás.
A 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv ugyan hatályon kívül helyezésre került, de az általa megfogalmazott szempontok ma is segítik a két jogviszony elhatárolását. Az irányelv rögzítette, hogy a munkavégzésre irányuló, a polgári jog körébe tartozó jogviszonyok és a munkaviszony elhatárolását mindenkor csak egyedi jelleggel, a jogviszony tényleges tartalmi elemeinek átfogó vizsgálatával lehet elvégezni. Ezen elvre építve az irányelv továbbá azt is rögzítette, hogy „a munkaviszonyt minősítő jegyek között megkülönböztethetünk elsődleges és másodlagos minősítő jegyeket.
Az elsődleges minősítő jegyek önmagukban meghatározóak lehetnek a munkaviszony minősítése szempontjából, a hatósági ellenőrzés eredményeképpen tényként való megállapításuk egyértelműen munkaviszony fennállására utal. E minősítő jegyek tehát általában, más minősítő szempontok fennállása nélkül is alátámasztják a munkaviszony létét.
Ehhez képest a másodlagos minősítő jegyek egyedülállóan nem feltétlenül meghatározóak, sokszor csak más, a munkaviszony fennállására utaló minősítő jegyekkel együttesen eredményezhetik a jogviszony munkaviszonnyá történő minősítését.”
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen elsődleges minősítő jegyeket fogalmazott meg a fenti irányelv a munkaviszony kapcsán!
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Konkrét eseteket? Ez csupán egy jogértelmezést segítő irányelv, ami segíti a jogalkalmazók munkáját. Nem hatóság általi magyarázás, hanem a jogszabály megalkotása során valamilyen szinten esetleg közreműködő minisztériumok magyarázata. Javaslom elolvasni a régi Munka törvénykönyvét, mert abban talán említve is vannak a minősítő jegyek.
Viszont ha már ítéletre hivatkozik egy hozzászóló, talán illendő lett volna megadni annak a lajstromszámát (forrását). ;-)
A munkaviszony átminősíthetősége vékony jég.
A cikk említ konkrét eseteket, de forrás nélkül.
Véleményem szerint a joggyakorlat változóban van, a kisadózásra vonatkozó munkaviszony-elhatárolási "szabálytár" pedig előtérbe kerülhet.
A bírósági jogggyakorlatban - álláspontom szerint - a körülmények hatóság általi "magyarázása" önmagában nem bizonyítás. Kétség esetén a bíróságnak a közigazgatási határozatot a bizonyítékok szemszögéből kellene megközelítenie! A hatóságnak az utasíthatóságot, az alá-fölé rendeltséget, a rendelkezésre állást bizonyítania kell.
A Baranya megyei Munkaügyi és Közigazgatási Bíróság alábbi linkről letölthető ítélében például a bizonyítottság szintje is számított, de a havi díjazás nem is játszott szerepet.
"A perbeli esetben az elhatárolási nehézség ott jelentkezik, hogy a vállalkozási jogviszony magán viseli a munkaviszony szükségszerű ismérveit, a kötelezett a jogosult telephelyén munkaeszközeivel, illetőleg nyersanyagaival végzi tevékenységét. Ilyen határesetekben az elhatárolás a rendelkezésre állási kötelezettség, valamint a korlátlan utasításadási, irányítási, ellenőrzési jog meglétének vizsgálata alapján történhet. Amennyiben valamelyik is megállapítható, úgy a jogviszony munkaviszonyként való minősítése elkerülhetetlen. Mint ahogy a megyei bíróság már kifejtette, a jelen esetben ez az előbb felsorolt széles körű utasítási jog, rendelkezésre állási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség a feleknél nem állt fenn, a vállalkozók maguk határozták meg a vállalt tevékenység elvégzésének idejét, egymás között osztották be a felprees által rendelkezésre bocsátott nyomdagép használatát, illetőleg hajtogatási tevékenységüket, pedig lakásukon, maguk által meghatározott időben végezték. A megrendelő utasítási joga nem volt széleskörű, az nyilvánvalóan csak a meghatározott vállalkozási tevékenység elvégzésére irányult. Rendelkezésre állási kötelezettség sem volt megállapítható a feltárt tényállás alapján."
https://drive.google.com/file/d/1XMRHsqIr04foy-hadL9XvAlQwEVCVnqK/view?usp=sharing