Tisztelt Szakértő! Van-e valamilyen létszámkorlát a munkáltató esetében, hogy hány munkavállalónak nyújthat adómentesen lakhatási támogatást, ha a munkavállalók egyébként megfelelnek az Szja tv. 1. melléklet feltételeinek?
A vállalkozások munkaerőhiányának enyhítése, a munkavállalók elhelyezkedésének elősegítése érdekében a munkáltatók kedvező adózási feltételekkel úgynevezett mobilitási célú lakhatási támogatást adhatnak a munkavégzés helyétől távol lakó munkavállalóik számára. Cikkünk ismerteti e juttatásra vonatkozó szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónknak nincs lakásban sem tulajdonjoga, sem haszonélvezeti joga. Az szja-törvény 1. számú mellékletének 9.7.2 pontjában megfogalmazott másik kritériumnak is megfelel, az állandó lakóhelyéről a bejárás időtartama oda-vissza 3-4 óra. Ezen kívül a többi feltételnek is megfelel (határozatlan idejű, heti 40 órás munkaviszonya van stb.) Adható-e számára mobilitási célú lakhatási támogatás, ha az általa bérelt lakás a fentebb említett állandó lakóhelye? Válaszát előre is köszönöm! Szabó Szilvia
Tisztelt Szakértő! A cég szeretne román állampolgárokat alkalmazni hegesztő munkakörben. A cég tulajdonosának van egy ingatlana, melyben elhelyezné őket. Ilyenkor adhat nekik lakhatási támogatást a cég? A román állampolgároknak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján lévő megrendelőn kell taj számot és adóazonosítót igényelni? Addig, amíg nem kapnak taj számot és adóazonosítót, addig nem alkalmazhatja őket a cég? Az adóazonosítót a NAV-tól kell igényelni, s milyen nyomtatványon?
Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesület külföldről szerződtet edzőt, aki jövedelme után ekhosként adózik (minimálbérig munkaviszonyos jövedelem, felette ekho), Az egyesület szeretne lakást is bérelni az edzőnek. Milyen adók vonatkoznak az ügyletre, ha - az egyesület bérli az ingatlan és a magánszemélynek nincs térítési kötelezettsége, - ha az edző bérli az ingatlant, akkor a lakhatási támogatás szabályai alkalmazhatók-e, vagyis a minimálbér 40%-ig adómentes, felette pedig munkabérként adózik az összeg? Köszönöm segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk részére szeretnénk mobilitási célú albérlet-támogatást adni. Információk a dolgozóról: Munkaviszonya 2013.10.24-én jött létre, ezt a későbbiekben megszakította csed, gyed. 2017 június végén állt újra munkába heti 20 órás munkaidőben, majd 2017. aug. 3-ától heti 40 órás munkaidőben. Jár-e neki támogatás, ha igen akkor mikortól, valamint milyen mértékben? Válaszát köszönjük.
Sok cég foglalkoztatja a tevékenységében közreműködőket megbízási szerződéssel, ami a munkaviszonynál köztudottan kötetlenebb kapcsolatot jelent a felek között, mert nem kell a szigorú munkajogi előírásokhoz igazodniuk. Másrészt viszont adózási szempontból a megbízottnak adómentesen vagy kifizetői közteherrel adható juttatások köre jóval szűkebb, mint a munkaszerződéssel foglalkoztatottak esetében.
Bruttó 228 ezer forintos kezdő fizetéssel, évi 200 ezer forint cafetériával, lakhatási támogatással, nyelvpótlékkal, továbbtanulási lehetőségekkel kecsegteti a munkavállalókat a büntetés-végrehajtási életpálya – erről Csató Kornélia büntetés-végrehajtási ezredes beszélt az M1 aktuális csatornán.
A munkavállalók lakcímeként szolgál a munkáltató tulajdonában lévő lakás. Lehet-e nekik adómentes mobilitási célú lakhatási támogatást nyújtani? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő Úr / Szakértő Asszony! Az alábbi, mobilitási célú lakhatási támogatással kapcsolatos kérdésben kérem szíves állásfoglalását: Egy 10 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltató mobilitási célú lakhatási támogatást kíván nyújtani egyik munkavállalója részére. Sérti-e az egyenlő bánásmód elvét, ha a munkáltató a fenti támogatást kizárólag csak az egyik munkavállalója részére kívánja nyújtani, más, hasonló pozíciójú munkavállalója részére nem? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel:
Összefoglaltuk az adózók által nyújtott, vissza nem térítendő támogatásoknak – ezen belül az adománynak minősülőknek – a nyújtónál és a kedvezményezettnél történő elszámolását, illetve a nyújtott támogatás társasági adókötelezettségnél történő kezelését.
Tisztelt Szakértő! Cégünk gyakornokot kíván foglalkoztatni három hónapon keresztül, aki német állampolgár, fizetést tőlünk nem fog kapni. A német államtól kap ösztöndíjat, emellett cégünk a lakhatását kívánja támogatni. Kérdésem az, hogy ezt milyen formában tehetjük meg? Elfogadhatunk-e szabályosan, a mi cégünk nevére kiállított számlát, és elszámolhatjuk-e juttatásként olyan módon, hogy az ne jelentsen további szja- és ehokötelezettséget, ami mondjuk az üzleti vendéglátást terheli? Köszönöm a választ előre is.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló megfelel a mobilitási célú lakhatási támogatás feltételeinek, a munkáltató a saját lakásában szállásolja el a munkavállalót. Az a kérdésem, hogy hogyan kell adózni a támogatás összegét meghaladó lakhatási támogatás után? Például a lakhatási támogatás havi 51 ezer forint, a fennmaradó összeg, 29 ezer forint. A cég belső szabályzatában csak bizonyos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók lakhatását támogatja [szja-törvény 70. § (1) bekezdés ba) pontja]. A nyújtható támogatás összegét meghaladóan a munkavállaló munkaviszonyos jövedelemként adózik, vagy a cég fizeti az adót az egyes meghatározott juttatások adózása szerint? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetünk közfoglalkoztatás keretében foglalkoztat egy kollégát, akinek nincs saját tulajdonú ingatlana, jelenleg albérletben lakik az intézményünk közelében. Ezt megelőzően az előző munkahelyén egy bentlakásos szociális intézményben lakott (75 kilométerre a mostani címétől). Ha teljes állásban, munkaviszonyban foglalkoztatnánk, akkor úgy gondolom, igénybe vehetné a munkáltató által nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatást. De mint közfoglalkoztatott, adható-e számára? Jelenleg 2018.02.28. napjáig van nálunk napi 8 órás közfoglalkoztatási szerződése. Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. megbízási szerződést köt egy bolgár illetőségű céggel szakértői, vezetői konzultációs szolgáltatások nyújtására. A bolgár cég személyesen közreműködő tagja a szolgáltatások ellátása érdekében Magyarországra költözik, a szerződésük értelmében a magyar kft. köteles lakást bérelni a bolgár cég képselője részére Budapesten. A lakás bérleti díját a magyar kft. fizeti és nem számlázza tovább a bolgár cégnek. A szakértő magánszemély egyébként Bulgáriában biztosítási jogviszonnyal rendelkezik mint vállalkozó, de Magyarországon tartózkodik az év 2/3-ában és mellesleg svéd állampolgár. Szerintem a magyar kft. által nyújtott a lakhatás a szakértő adóköteles jövedelme Magyarországon - mint önálló tevékenységből szerzett jövedelem -, akkor is, ha két cég közötti megbízási szerződésben írják elő a lakhatás biztosítását a kirendelt tanácsadó részére. Jól értelmezem-e a helyzetet adózási szempontból? Köszönettel: Bolcsik Anita
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték