Tisztelt Szakértő! Egy kft. több munkavállalója számára szeretne mobilitási célú lakhatási támogatást adni olyan formában, hogy a munkavállalókat egy szállodában helyezné el. Szállodai elhelyezésnél is elszámolható adómentesen minden dolgozó után a támogatás a korlátok (első 24 hónapban a minimálbér 40%-a) figyelembevétele mellett?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. munkaerőhiánnyal küzd. Megoldásként a székhelyétől (a tevékenység végzésének helyétől) jóval messzebbről venne fel dolgozókat főállásba, határozatlan idejű munkaszerződéssel. A dolgozók lakhatását úgy oldaná meg, hogy szállodában helyezné el őket, és a szállodai költséget ő fizetné ki. Ebben az esetben a szálloda munkáltató részére kiállított számlája adómentes természetbeni juttatásként elszámolható? Feltétel az, hogy egy szobában legalább két munkavállalót el kell helyeznie? Ha igen, számít-e az, hogy a szobák nagyon kicsik, és csak egy ágy fér el bennük, tehát nem megvalósítható, hogy két ember aludjon ott? Vagy válasszon a munkáltató drágább, nagyobb szobát, és helyezzen el benne legalább két embert? Van esetleg maximum korlát, amit adómentes juttatásként el lehet számolni?
Az LMP szerint a kormánynak ukrajnai vendégmunkások Magyarországra csábítása helyett a bérek általános emelésével, a lakhatási problémák kezelésével és a szakképzés színvonalának javításával kellene kezelnie a munkaerőhiányt.
Mit tehet a munkáltató, ha a számára fontos szakembernek nincs lakása a munkavégzés helyének közelében? Az adótörvények 2017. január 1-jétől hatályba lépett egyes rendelkezései több kedvezménnyel is segítik az álláskeresők lakhatásának munkáltatói megoldását, támogatását.
Tisztelt Szakértő Asszony! Azt szeretném megkérdezni, hogy 1.) ha a cég béreli a lakóegységet a 2 dolgozónak, akkor a havi fix bérleti dij + havi változó rezsi (tehát tényleges fogyasztás) elszámolási rendszer is alkalmazható, és az igy kapott havonta változó összeg (tehát a rezsivel növelt bérleti díj) is adómentesen adható a dolgozónak a törvényben meghatározott összeghatárig ("a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát")? 2.) Iródhat a bérleti szerződés ugy, hogy eleve a minimálbér 40 százaléka legyen a szerződött összeg, mely ily módon már tartalmazhatja a rezsit is? Köszönöm sokat segitő válaszát! M http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_6_Tobb_maganszemely_lakhatasi_tamog_iks
Tisztelt Szakértő! Van olyan pont a törvényben, hogy ha "több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra ugyanattól a munkáltatótól ugyanazon lakás tekintetében, akkor azt közülük csak az egyik veheti igénybe". Nos: ha egy kertes házból van kialakitva 2 külön bejárattal (ház eleje, utcafront, és ház hátulja kertkapcsolat) 2 lakóegység, benne 1 szoba, konyhasarok, fürdőszoba), de ugyanazon a házszámon van. Akkor a fenti törvény a bérbeadóra, illetve a cégre, illetve a bérlőre nem érvényes? (Év elején a munkáltatónak adatot kell szolgáltatni, hogy a cégétől kiknek adott ilyen támogatást és milyen cimre? Ha egy címre 2 dolgozónak ad támogatást?) köszönöm válaszát
Tisztelt Szakértő! A lenti bekezdéssel kapcsolatban lenne kérdésem: "– a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített összeget," A foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát adhatja a cég, amit most vegyünk kb. 40 000 Ft/hó támogatásnak. Ha a bérleti szerződés szerinti bérleti díj 25 000 Ft, erre jön rá a rezsi, és a munkáltató megadja a kb. 40 000 Ft/hó támogatást, akkor a támogatás a rezsivel megnövelt összegre is érthető? Nem csak a bérleti díjra? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Mobilitási célú lakhatási támogatásra vonatkozik a kérdésem. A munkáltató panzióban helyezi el a munkavállalóit hosszabb távon (várhatóan 90 napnál hosszabb időre). A lakhatási költségek a munkavállalót terhelik (havi 40 ezer Ft), azonban a munkavállaló a költségekre mobilitási célú lakhatási támogatást kap (a jogszabálynak megfelelő összegben, 60 km-nél messzebb van az állandó lakcíme). Egy szobában általában 2 munkavállaló van elhelyezve, mindkettőnek szeretnék fizetni a mobilitási lakhatási támogatást. Jogszerű-e ez az eljárás, illetve munkásszálló esetén, ha a munkavállaló fizetni a szálláshelyet, van-e lehetőség mobilitási célú lakhatási támogatás fizetésére? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a mobilitási célú lakhatási támogatást külföldi munkavállalók is megkaphatják, ha az egyéb feltételek teljesülnek? Az egyébként olasz munkavállaló határozatlan idejű munkaszerződés keretein belül dolgozik a magyar cég belföldi telephelyén. Állandó lakóhelye Olaszországban van. Az albérlet tulajdonosa nyilatkozatban a munkavállalót lakhatás céljából befogadta. Köszönettel: Török Petra
Január 1-jétől a mobilitási célú lakhatási támogatással bővült azoknak a juttatásoknak a köre, amelyeket a munkáltató adómentesen nyújthat a munkavállalóinak. Az Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatójában összefoglalta a főbb tudnivalókat.
Tisztelt Szakértő! Méltányolható-e a az alábbi lakásigény (az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósítása szempontjából) • négytagú család, a gyermekek 18 év alattiak • a lakáshitel célja egy 4,5 szobás családi ház, ahol a fél szoba 11 négyzetméteres, az amerikai konyhás nappali 30 és 60 négyzetméter közötti Az szja-törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4. alpont c) pontja szerint „A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani;” Véleményünk szerint a fentiek alapján a 4,5 szobát lefelé kell kerekíteni, a családi ház tehát négy szobásnak minősül, és a fenti pont cb) alpontja alapján négy fős család esetében a méltányolható kategóriába tartozik. Helyes-e az értelmezésünk? Köszönöm a választ előre is!
Tisztelt Szakértő! Az egyik cégünk szeretne lakhatási támogatást/albérleti hozzájárulást fizetni az egyik munkavállalónak, aki a munkahelyétől 100 kilométerre lakik. Az ingázás elkerülése miatt kibérelt egy kis lakást a munkavállaló, a cég pedig havi 50 ezer forintot fizetne neki. Sajnos az ingatlantulajdonos nem köt szerződést sem a céggel, sem a munkavállalóval. Milyen módon lehet neki fizetni ebben a formában, hogy ne bérként adózzon a juttatás?
Több új kedvezményt vezetne be és korábbiakat tenne sokak számára érvényesíthetővé az Országgyűléshez a múlt héten beterjesztett adócsomag társasági adóról szóló fejezete. Ismertetjük a részleteket.
Joggal tartanak az vállalkozások, magánszemélyek az adóellenőrzéstől, mert még azoknál is kedvezőtlen következményekkel járhat az eljárás, akik mindent megtesznek, hogy jogkövető módon teljesítsék adókötelezettségeiket. Tapasztalatok szerint sokan nincsenek tisztában a jogaikkal, s azzal, hogy mire kell különösen odafigyelniük észrevétel, fellebbezés, önellenőrzés, az adóhatósági határozattal szembeni bírósági eljárás során.
A jelenleginél kedvezőbb feltétellel biztosíthatnak majd szálláshelyet, vagy akár lakhatási támogatást is nyújthatnak a szakképzett munkaerő hiányára panaszkodó munkáltatók a munkahely szerinti településen lakóhellyel nem rendelkező munkavállalóik számára. Mindkét juttatás – bizonyos feltételek mellett – adómentesen adható.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték