92 találat a(z) lakásszövetkezet cimkére
Lakásszövetkezet – felújítási alap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 479/2016. (XII. 28) kormányrendelet 33. § (3) szerint a lakásszövetkezet − mint önálló jogi személy − tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) felújítása céljára kapott (járó) külön hozzájárulást végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni. A még fel nem használt összegeket kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként, egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél kötelezettségként kell kimutatni. Szövetkezetünknél nem külön felújítási alapot létesítettünk, hanem azt mondtuk, az addigi közös költségből ennyi meg ennyi megy a felújítási alapba. Tehát a "felújítási alapba" fizetett összeget nem úgy kezeltük, mint külön hozzájárulást, henem mint egyfajta részt a közös költségen belül. A kérdésem a következő, ha ezt eddig rosszul értelmeztük és kötelezettségként kellett volna nyilvántartani, hogy lehet ezt egyszeres könyvvezetésben "lekezelni"? Mert a befolyt összeg megejelenik a bevételek között az eredménykimutatásban, de annak érdekében hogy eredménysemleges legyen, meg kellene hogy jelenjen a kiadási oldalon is. Ellenkező esetben a mérlegben megjelenik az adott tárgyévi eredményben is, illetve a kötelezettségek között is. Szintén kérdés, hogy mivel van LTP-nk, azt is egyfajta felújítási alapnak kell tekinteni? A kapott állami támogatást hogyan kell könyvelni, nyilvántartani ez esetben? Válaszát előre is köszönöm.
Számlaadat-szolgáltatás – Lakásszövetkezet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2020. július 01-től minden adóalany kötelezett a számlaadat-szolgáltatásra, azok az adóalanyok is, akik áfa szempontjából alanyi mentesek (adószámuk 1-es)? Köszönöm.
Panelszigetelés – terven felüli értékcsökkenés elszámolása
Kérdés
2008-ban egy 1600 lakásos lakásszövetkezet panelszigetelési programban vett részt. A 480 millió forint finanszírozás 1/3 rész állami támogatásból, 1/3 rész önkormányzati támogatásból, és 1/3 rész tulajdonosi befizetésekből valósult meg. A panelszigetelés értéke tárgyi eszközként az épületek között került kimutatásra, évi 2% értékcsökkenés-leírással. (Azok az épületek, amelyekre a panelszigetelés került, a lakásszövetkezet könyveiben nem szerepelnek). A bevételként kapott összegek a passzív időbeli elhatárolások közé kerültek és az értékcsökkenés mértékének megfelelően történt az átvezetésük az egyéb bevételek közé. Közel 10 év elteltével, 2017-ben még mindig csaknem 400 millió Ft-ot képviselt a panelszigetelés a befektetett eszközök között. Ez az érték jelentősen torzította a lakásszövetkezet mérlegét, mivel önálló forgalmi értéket nem képviselt, és értéknövelő hatása csak a tagok/ tulajdonosok lakásaira vonatkozott. A 10 év alatt a szigetelések műszaki előírásai változtak, a mai normáknak a 2008-as szigetelés már nem felelt meg, a tárgyi eszközként való kimutatásával sérül a valódiság elve, ezért rendkívüli értékcsökkenésként számolták el és kivezették a könyvekből. Mivel a passzív időbeli elhatárolásként nyilvántartott támogatás is elszámolásra került egyéb bevételként, a panelszigetelés kivezetése nem gyakorolt hatást a lakásszövetkezet éves eredményére. Kérem állásfoglalásukat, hogy helyes volt-e az eljárás. Köszönöm!
Rehabilitációs hozzájárulás: mi a helyzet a szövetkezeti tagokkal?
Cikk
Nem kell figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő létszámszámításkor az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet tagjait – hívja fel a figyelmet tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Lakásszövetkezetnél a véglegesen átvett pénzeszköz elszámolása II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdés pontosítása érdekében a következő kiegészítést teszem: Az elvégzett felújítás forrása a tagok befizetése (amelyet több éven át fizettek), valamint a megpályázott állami támogatás. A felújítás tényleges bekerülési értéke alatta maradt a tervezett összegnek. A pályázott állami támogatás és a tagi befizetés összege a tervezett értékre számítva került meghatározásra. A tagi befizetések több év alatt folytak be, ezen időszak áthidalására a lakásszövetkezet hitelt vett fel, melyet a tagi befizetésekből törlesztett később vissza. A megkapott állami támogatás összege – igazodva a bekerülési érték alacsonyabb értékéhez – kisebb volt a pályázott értéknél. A tagi befizetések összege az eredeti összegben került meghatározásra. Gyakorlatilag ebből adódott az a helyzet, hogy a halasztott bevételként elszámolt érték meghaladja a megvalósított munka bekerülési értékét, és az évente felszabadított összeg magasabb az értékcsökkenés éves összegénél. A tagok felé visszafizetés nem történt.
Lakásszövetkezetnél a véglegesen átvett pénzeszköz elszámolása
Kérdés
Kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet felújítást végzett, melynek megvalósításához a lakásszövetkezeti tagok célirányos (a végrehajtott felújítási munkához kapcsolódó) befizetést teljesítettek. A tagok befizetései nem a rendszeres havi díjak (közös költség) részeként, hanem külön a konkrét felújítási célt megjelölve történtek. A felújítási munkához a lakásszövetkezet állami támogatást is kapott. A felújítás bekerülési értéke kisebb lett, mint a tagok befizetése és a kapott állami támogatás együttes összege. Az egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet szerint a felújításért fizetendő külön hozzájárulást végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, a még fel nem használt összegeket passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell elszámolni. A számviteli törvény 45. § (2) bekezdése szerint a kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kell megszüntetni. Mivel a felújításhoz véglegesen kapott pénzeszköz és az állami támogatás együttes összege meghaladja a bekerülési értéket, így a értékcsökkenés éves összege kisebb a kapott támogatás és a véglegesen átevett pénzeszközök egy évre eső összegénél. Kérdésünk: helyes-e az elszámolás, ha a halasztott bevételek megszüntetésének évenkénti összege meghaladja az értékcsökkenés évenkénti összegét?
Kényszertörlési eljárás alatt számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlant bérel egy lakásszövetkezettől. A lakásszövetkezet jelenleg is kényszertörlési eljárás alatt áll. Az adószáma hatályos, alanyi mentes adózó. A cégbíróság a céget 2017.12.13-tól megszűntnek nyilvánította. Befogadható a bérleti díj számlája a lakásszövetkezettől? Válaszát előre is megköszönve.
Társasház, lakásszövetkezet közös költség túlfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közösköltség-túlfizetéseket a naplófőkönyvben és beszámolóban hogyan kell kimutatni (év végi záráskor)? Válaszát köszönöm szépen! Reményik Anikó
Gépkocsi-nyereménybetétkönyvet vásárolhat-e lakásszövetkezet?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lakásszövetkezetünk vásárolhat-e gépkocsi-nyereménybetétkönyvet megtakarítási célból, amit mindenkor visszaválthat, illetve nyeremény esetén a gépkocsit pénzre válthatja? Köszönjük szíves válaszát. Üdvözlettel. Török Károlyné
Készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Naplófőkönyvet vezető lakásszövetkezet 2017. évben öt lépcsőházban ablakokat szeretett volna cseréltetni. Két lépcsőházban a vállalkozó kicserélte az ablakokat. A másik hármat nem vállalja, ezért a többi ablakot a szövetkezet helyiségében tárolják. A számlát 2017. évben a munkadíjjal és az ablakokkal együtt adta ki. Nem lehet szétbontani az ablakok értékére. A könyvelésben mint fejújítás az egész költségként lett elszámolva. Ezt az egyszeres könyvelés megengedi. Kérdésem: a megmaradt három lépcsőház ablakai helyesen lettek-e elszámolva felújítási költségként, vagy azokat készletre kellett volna venni (mérleg – készletrovat)? Ha az utóbbi lett volna a helyes, akkor hogyan javítsam? Válaszát nagyon szépen köszönöm! Reményik Anikó
Jogtalan kifizetésekkel, fiktív számlákkal összefüggő ügyben döntött a Kúria
Cikk
Jogtalan kifizetésekkel, fiktív számlákkal összefüggő ügyben döntött a Kúria.
Cégkapu
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Legyen kedves a következőben segíteni nekem. Az lenne a kérdésem, hogy lakásszövetkezetek, egyesületek és társasházak számára is kötelező a cégkapu regisztráció? A válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel, Anga Nikoletta
Van-e a lakásszövetkezetnek számlaadási kötelezettsége?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfakörbe nem tartozó lakásszövetkezet területhasználati (folyosó) szerződést köt azokkal a tag és nem tag tulajdonosokkal, akik szeretnék ráccsal lekeríteni a bejárati ajtajuk előtti területet. A használat díja 500 Ft/hó/tulajdonos, ez nem a közös költség része. Kell-e számlát adnia a szövetkezetnek erről a szolgáltatásról? Válaszát előre is köszönöm!
Lakásszövetkezet törölt adószámának visszaállítása?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 54 lakásos társasházban lakom, amely lakásfenntartó szövetkezetként működik, működött. Egy hete jutott a tudomásunkra, hogy a lakásszövetkezet adószámát kényszertörlési eljárásban törölte a NAV, még 2016.06.25-én, mivel a közös képviselő és a felügyelő bizottsági tag mandátuma 5 éve lejárt! Visszakaphatjuk az adószámunkat? Pár lakóval már kezdeményeztük a közgyűlés összehívását, hogy a tisztségeket megújítsuk, de nem tudjuk, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv elég lesz-e ahhoz, hogy újra törvényesen működhessen a szövetkezet. Az évzáró mérlegek is csak 2012-ig vannak beküldve! A kényszertörlési eljárás előtti mérlegeket gondolom, pótlólag be kell küldeni, a kényszertörlés kezdeti napjától pedig másfajta mérlegeket és bevallásokat kell beküldeni. Várom válaszukat! Tisztelettel: Falusi Jánosné
Társasház, lakásszövetkezet és a GDPR
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közös képviselő (katás egyéni vállalkozó) 10 társasházat üzemeltet, illetve egy lakásszövetkezetet. Egy társasházban van kamerás megfigyelőrendszer, és egy másik társasházban alkalmazott. – Kell-e GDPR szerinti adatvédelmi szabályozást készíteni a közös képviselőnek (mint adatkezelőnek), vagy a társasházaknak/lakásszövetkezetnek, mint adatkezelőknek, különös tekintettel a kamerás megfigyelőrendszerre, illetve a munkavállalóra? – Kell-e az adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozat a lakóktól egyenként/tulajdonosonként/haszonélvezeti joggal rendelkezőként vagy a társasház/lakásszövetkezet jogi kötelezettség teljesítésére hivatkozva (például számviteli, adózás rendjéről szóló, társasházi, lakásszövetkezeti stb. törvény szerinti megfeleléséhez szükséges az adatkezelés) kezelheti a lakók/tagok adatait? – Kell-e adatvédelmi tisztviselőt megbízniuk a társasházaknak/lakásszövetkezetnek, mivel az adatkezelés szisztematikus, rendszeres és/vagy nagymértékű (ez utóbbi különösen kérdés), vagy a közös képviselőnek saját magára tekintettel? – Kell-e bármiféle szakképzettség/végzettség a szabályozás elkészítéséhez, rendelkezik-e erről a GDPR, vagy a hazai jogrend (mivel egyes jogértelmezések szerint a GDPR-szabályozás elkészítése jogi tanácsadásnak minősül, amit csak ügyvéd végezhet, ellenkező esetben felmerül a Btk.-ba ütköző zugírászat, de ezt cáfolni látszik a neten elérhető sok száz letölthető és testre szabható minta)? Válaszát előre is köszönöm!