Családtag ingyenes munkavégzése egyéni vállalkozás kisegítésére

Megosztás Tetszik

Egyéni vállalkozásban üzemeltetett bazárban alkalmanként, a nyári időszakban szükség van egy kisegítő emberre (árulni és felügyelni). Az élettárs vagy akár egy barát ingyenesen végezhet-e munkát kisegítőként? Elegendő-e egy megbízási szerződést egyszer megírni, vagy minden egyes alkalommal meg kell kötni? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

A szívességi munka és a munkaviszony közötti különbséget kiválóan szemlélteti egy 2010. szeptember havi OMMF hírlevel. Eszerint a kaláka munkák alapvető jellemzői, hogy

– ellenérték nélkül, szívességi alapon, segítségképpen zajlanak, családi köteléken, rokoni, jószomszédi, baráti kapcsolatokon alapulnak,

– az ellátandó feladat folyamatossága, ismétlődő jellege, rendszeressége ezekre a munkavégzésekre nem jellemző, tipikusan egyszeri, alkalmi jellegű, néhány órás munkákról van szó,

– a felek munkaidőt, munkakört nem kötnek ki, a segédkezők bármikor elhagyhatják a helyszínt, pihenhetnek; érkezésük is belátásukra van bízva.

Kapcsolódó cikkünk:
Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, újraindítása: ezek a szabályok

A hírlevél példaként említi a kisebb közösségekben végzett, főként mezőgazdasági, alkalmi jellegű idénymunkákat (például szüret), a családi házak építése során szükséges segédmunkálatokat, illetve a családi vállalkozás keretében folytatott kereskedelmi tevékenységet. Ezek a munkavégzések általában néhány órát, illetve 1-2 napot (tipikusan szombat-vasárnap) vesznek igénybe.

Mi minősül ellenértéknek? A pénzbeli kifizetés mellett a természetbeni (szociális) juttatás – így például a szállás, élelem, tűzifa – is ellenértéknek számít.  A nagyobb, előzetes megállapodás szerinti mennyiségű, a munkáért cserébe adott gyümölcs, alapanyag, építőanyag stb. is ellenérték, mivel a munkát végző éppen ezért vállalja az adott tevékenység elvégzését. Ellenértéknek minősül az is, ha tartozást dolgoznak le, mivel az elvégzett munkának pénzösszegben kifejezhető értéke van. Ugyanakkor nem munkabér, ha a jelenlévők olyan gesztus értékű viszonzást kapnak, amely nem áll arányban az elvégzett munkával, mindössze figyelmességnek tekinthető, így például a kisegítő meghívást kap egy finom ebédre, három gombóc fagyira, vagy kölcsönkap egy platós kocsit költözéskor.

Azt kell tehát megítélni, hogy a kisegítő munkavégzés belefér-e a fentiek szerinti szívességi keretek közé.

Tudni kell, hogy hiába állapodnak meg abban a felek, hogy szívességi munkáról van szó, önmagában ez nem elegendő, a jogviszonyt ugyanis a tartalma szerint kell megítélni. Amennyiben magán hordozza a munkaviszony jellemzőit, rendszeres fizetés ellenében és függőségi viszonyban (utasítás, irányítás mellett) történik a munkavégzés, abban az esetben foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül, még akkor is, ha közeli hozzátartozókról van szó.

Ha a szívességi munka a fentiek szerint nem lehetséges, a Ptk. 6:280. paragrafusa szerinti ingyenes megbízási szerződés megkötésére is sor kerülhet. Ez esetben ügyelni kell azonban arra, hogy valóban megbízási jogviszonyról legyen szó, és az nehogy a munkaviszony jegyeit viselje magán. Ebben az esetben ugyanis a felek kötelesek lennének egymással munkaviszonyt létesíteni. Az árusítás, felügyelet – bár a pontos részletek nem ismertek – alapvetően meghatározott helyen és időben történő munkavégzést jelent, és noha nem ez az egyedüli szempont, amit vizsgálni kell, mégis első ránézésre aggályos a megbízási jogviszony létesítése. Egyébként esetenként lenne célszerű megbízás szerződést kötni.

Érdemes elgondolkodni az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létesítésén is, figyelemmel a rugalmas szabályokra és a kedvező közteherfizetési kötelezettségre.