61 találat a(z) korlát cimkére

Elhatárolt veszteség figyelembevétele a 2021. évi társaságiadó-alapnál Cikk

Mikori elhatárolt veszteség milyen feltételekkel, hogyan, meddig, milyen hányadban vehető figyelembe az adóalapban? Érvényesíthető-e a jogelőd elhatárolt vesztesége? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adott válasz hasznos lehet a 2021. évi társasági adó megállapításakor is. Cikkünkben nem foglalkozunk a mezőgazdasági ágazatban alkalmazható rendelkezésekkel, illetve azon adózókkal, amelyek tevékenységükre tekintettel nem alkalmazhatják a veszteségelhatárolást.

Nem állítható túl hűvösre a légkondi és a túlfűtés is tilos Olaszországban Cikk

Májusról márciusig nem lehet 25 fok alá vinni a légkondicionálókat, télen pedig maximum 19 fokosra fűthetnek az olasz középületekben, hogy elkerüljék az energiaválságot, idézi a hvg.hu a The Guardian-t.

Már nem korlátozza a biztosítók osztalékfizetését az MNB Cikk

Az MNB a továbbiakban nem tartja szükségesnek a biztosítók osztalékfizetési korlátjának fenntartását – derül ki a jegybank honlapjáról. Az osztalékok mértékénél viszont figyelembe kell venni a jegybank volatilitási tőkepuffer fenntartására vonatkozó ajánlását, s a változó hozamkörnyezetnek a tőkére gyakorolt hatását is – közölte az MNB friss vezetői körlevelében. A korlátozások feloldása a részvény-visszavásárlási és a nagy összegű változó javadalmazási célú kifizetésekre is vonatkozik.

Korláttúllépés alkalmi foglalkoztatás esetén Kérdés

Katás nyugdíjas pedagógus állami oktatasban hány órát vállalhat? Kérdés

Készpénzfizetési korlát Kérdés

Korlátozott-e a magánszemélyként bérbe adható lakások száma? Kérdés

Egyéni vállalkozók figyelem! Ezért érdemes fejlesztési tartalékot képezni Cikk

A fejlesztési tartalék képzése azzal az előnnyel jár az egyéni vállalkozók számára, hogy az e címen nyilvántartott összeg csökkenti az egyéni vállalkozó bevételét, a július 15-étől hatályos új rendelkezés pedig eltörölte az ezzel kapcsolatos 500 millió forintos korlátot.

Az egész országra kiterjesztették a tűzgyújtási korlátozásokat Cikk

Az elmúlt időszak átlagosnál melegebb időjárása miatt már februárban elkezdődött a tavaszi erdőtűz szezon. Az elmúlt egy hétben a keleti országrészben már életbe lépett a tűzgyújtási tilalom, emellett azonban az ország nyugati felében is indokolttá vált a tilalom elrendelése. 2019. március 6-ától az ország teljes területén érvényesek a tűzgyújtási tilalom idején betartandó korlátozások! A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Kötelező a horgászjegy, korlátozott kifogható halmennyiségek – figyelmeztet a Nébih Cikk

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ismételten felhívja a horgászok figyelmét arra, hogy Magyarországon nincs olyan vízterület, ahová nem szükséges állami horgászjegyet váltaniuk a horgászati tevékenységhez. Az állami horgászjegyen túl területi engedély megváltása is kötelező. Fontos változás, hogy éves területi engedéllyel a naponta kifogható darabszámmal is védett halfajokból évente összesen legfeljebb 100 darab fogható ki az adott vízterületből.

Havi 1,5 milliós készpénzes összeghatár Kérdés

Tisztelt Cím! Vendéglátó egységet üzemeltetek és a zárjegyes italokról, üdítőkről stb. szállítótól utalásos számlát kapok, melyet a bankszámlájára készpénzben befizetve teljesítek oly módon, hogy a közlemény rovatban hivatkozásként az aktuális számlaszámok szerepeltetve vannak. Az a tiszteletteljes kérdésem/kérésem, hogy így is készpénzes teljesítésnek számít? Ebben az esetben is vonatkozik rám a havi 1,5 milliós összeghatár? Vagy ellenkezőleg, így már korlátozás nélkül fizethetek, mert ily módon már nem a szállító-vevő pénztára között történik a készpénzfizetés. Azaz kizárhatóvá vált a fiktív számlázás, befogadás. Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Cecília

Osztalék szochója Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég a kisvállalati adó alanya, és a tulajdonos, aki egyben ügyvezető is, munkaviszonyban látja el a tevékenységét a cégben. A munkabére jelentősen meghaladja a minimálbér 24-szeresét, ami a szocho fizetés felső korlátja. A kérdésem, hogy ebben az esetben neki az osztalék után mennyi a szochofizetési kötelezettsége? Befolyásolja-e az osztalékot ,hogy a cég kisvállalati adó alanya. .

2019 osztalék szociális hozzájárulási adója Kérdés

Tisztelt Adózóna Szakértő! A 2019-es osztalék adózásával kapcsolatban van kérdésem. Amennyiben valakinek bruttó 200 ezer Ft havi bére van 2019-ben (ezt fix előfeltevésnek vehetjük év elején), ezután havonta 39 ezer forint szochót fizet (összesen 2019-ben 468 ezer Ft-ot). Továbbá szeretne összesen felvenni 2 000 000 Ft osztalékot. Ebben az esetben az osztalék után be kell fizetni 15 százalék szja-t (300 ezer Ft). Szochóból az osztalék után: 1. 2 000 000*19,5%-ot (azaz 390 000 Ft-ot), 2. vagy csak az éves szochokorlátig (éves 698 000 Ft kb.) 230 000 Ft-ot kell befizetni. Azaz az éves korlátba beletartozik az aktuális kifizetés után fizetett szochorészlet, hasonlóan, mint az ehónál? Amennyiben az 1. esetről van szó, érdemes a kifizetést úgy ütemezni, hogy először kifizetni kb. 1.200.000 Ft osztalékot (ezután szochó 234.000 Ft, így elérjük az éves korlátot), majd utána külön második körben a maradék körben 800.000 Ft-ot (vagy osztalékként, vagy osztalékelőlegként)? Illetve ha az osztalék összege 5.000 Ft-ot meghaladó lesz, és ebben az esetben is az első válasz a helyes, akkor érdemes a minimálbér kétszeresére bejelenteni az adott személyt, hogy az osztalék után ne kelljen szochót fizetnie? Előre is köszönöm válaszát, Egy olyan cégvezető, aki erre a kérdésre egymásnak ellentmondó válaszokat kapott.

Támogatás Kérdés

Egy közhasznú besorolással még nem rendelkező egyesület, mely vállalkozási tevékenységet nem végez, célszerinti tevékenységéhez támogatást gyűjtene. Erről igazolást ad ki egy kft-nek. Kérdésem, hogy a kft. a társasági adóban elszámolhatja-e költségként? Van-e korlát a társasági adóban, hogy mekkora összeggel támogathat nonprofit szervezetet egy kft.?

Elrontott munkabérletiltás javítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló bérét több letiltás is terheli, ezért a szabályok szerint a munkabérének 50 százaléka letiltásra került. A napokban olvastam a jogszabályt, mely szerint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő bérnek a letiltásmentesnek kell maradnia. A munkavállalónak több hónapon keresztül le lett tiltva a munkabérének az 50 százaléka, azonban az így kézhez kapott bére kevesebb lett, mint 28 500 forint. A letiltott összegek át lettek utalva a jogosult és a végrehajtó részére. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a bérszámfejtőnek kötelező-e visszamenőleg revíziózni? Vagy hogyan lehetne javítani ezt a hibát? Esetleg megfelelő javítás-e az, hogy a különbözetet például ebben a hónapban nem utaljuk el a végrehajtónak, hanem kifizetjük a munkavállaló részére? Úgy gondolom, hogy a jogosultaktól a levonást visszakövetelni sokkal bonyolultabb eljárás lenne. Kérem segítségét, hogy mi a helyes eljárás egy ilyen esetben. Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kivás bt. beltag jövedelme

Széles Imre

tb-szakértő

Kata új szabálya

Széles Imre

tb-szakértő

Ingatlan-bérbeadás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs