54 találat a(z) korlát cimkére

Egyéni vállalkozók figyelem! Ezért érdemes fejlesztési tartalékot képezni Cikk

A fejlesztési tartalék képzése azzal az előnnyel jár az egyéni vállalkozók számára, hogy az e címen nyilvántartott összeg csökkenti az egyéni vállalkozó bevételét, a július 15-étől hatályos új rendelkezés pedig eltörölte az ezzel kapcsolatos 500 millió forintos korlátot.

Az egész országra kiterjesztették a tűzgyújtási korlátozásokat Cikk

Az elmúlt időszak átlagosnál melegebb időjárása miatt már februárban elkezdődött a tavaszi erdőtűz szezon. Az elmúlt egy hétben a keleti országrészben már életbe lépett a tűzgyújtási tilalom, emellett azonban az ország nyugati felében is indokolttá vált a tilalom elrendelése. 2019. március 6-ától az ország teljes területén érvényesek a tűzgyújtási tilalom idején betartandó korlátozások! A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Kötelező a horgászjegy, korlátozott kifogható halmennyiségek – figyelmeztet a Nébih Cikk

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ismételten felhívja a horgászok figyelmét arra, hogy Magyarországon nincs olyan vízterület, ahová nem szükséges állami horgászjegyet váltaniuk a horgászati tevékenységhez. Az állami horgászjegyen túl területi engedély megváltása is kötelező. Fontos változás, hogy éves területi engedéllyel a naponta kifogható darabszámmal is védett halfajokból évente összesen legfeljebb 100 darab fogható ki az adott vízterületből.

Havi 1,5 milliós készpénzes összeghatár Kérdés

Tisztelt Cím! Vendéglátó egységet üzemeltetek és a zárjegyes italokról, üdítőkről stb. szállítótól utalásos számlát kapok, melyet a bankszámlájára készpénzben befizetve teljesítek oly módon, hogy a közlemény rovatban hivatkozásként az aktuális számlaszámok szerepeltetve vannak. Az a tiszteletteljes kérdésem/kérésem, hogy így is készpénzes teljesítésnek számít? Ebben az esetben is vonatkozik rám a havi 1,5 milliós összeghatár? Vagy ellenkezőleg, így már korlátozás nélkül fizethetek, mert ily módon már nem a szállító-vevő pénztára között történik a készpénzfizetés. Azaz kizárhatóvá vált a fiktív számlázás, befogadás. Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Cecília

Osztalék szochója Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég a kisvállalati adó alanya, és a tulajdonos, aki egyben ügyvezető is, munkaviszonyban látja el a tevékenységét a cégben. A munkabére jelentősen meghaladja a minimálbér 24-szeresét, ami a szocho fizetés felső korlátja. A kérdésem, hogy ebben az esetben neki az osztalék után mennyi a szochofizetési kötelezettsége? Befolyásolja-e az osztalékot ,hogy a cég kisvállalati adó alanya. .

2019 osztalék szociális hozzájárulási adója Kérdés

Tisztelt Adózóna Szakértő! A 2019-es osztalék adózásával kapcsolatban van kérdésem. Amennyiben valakinek bruttó 200 ezer Ft havi bére van 2019-ben (ezt fix előfeltevésnek vehetjük év elején), ezután havonta 39 ezer forint szochót fizet (összesen 2019-ben 468 ezer Ft-ot). Továbbá szeretne összesen felvenni 2 000 000 Ft osztalékot. Ebben az esetben az osztalék után be kell fizetni 15 százalék szja-t (300 ezer Ft). Szochóból az osztalék után: 1. 2 000 000*19,5%-ot (azaz 390 000 Ft-ot), 2. vagy csak az éves szochokorlátig (éves 698 000 Ft kb.) 230 000 Ft-ot kell befizetni. Azaz az éves korlátba beletartozik az aktuális kifizetés után fizetett szochorészlet, hasonlóan, mint az ehónál? Amennyiben az 1. esetről van szó, érdemes a kifizetést úgy ütemezni, hogy először kifizetni kb. 1.200.000 Ft osztalékot (ezután szochó 234.000 Ft, így elérjük az éves korlátot), majd utána külön második körben a maradék körben 800.000 Ft-ot (vagy osztalékként, vagy osztalékelőlegként)? Illetve ha az osztalék összege 5.000 Ft-ot meghaladó lesz, és ebben az esetben is az első válasz a helyes, akkor érdemes a minimálbér kétszeresére bejelenteni az adott személyt, hogy az osztalék után ne kelljen szochót fizetnie? Előre is köszönöm válaszát, Egy olyan cégvezető, aki erre a kérdésre egymásnak ellentmondó válaszokat kapott.

Támogatás Kérdés

Egy közhasznú besorolással még nem rendelkező egyesület, mely vállalkozási tevékenységet nem végez, célszerinti tevékenységéhez támogatást gyűjtene. Erről igazolást ad ki egy kft-nek. Kérdésem, hogy a kft. a társasági adóban elszámolhatja-e költségként? Van-e korlát a társasági adóban, hogy mekkora összeggel támogathat nonprofit szervezetet egy kft.?

Elrontott munkabérletiltás javítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló bérét több letiltás is terheli, ezért a szabályok szerint a munkabérének 50 százaléka letiltásra került. A napokban olvastam a jogszabályt, mely szerint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő bérnek a letiltásmentesnek kell maradnia. A munkavállalónak több hónapon keresztül le lett tiltva a munkabérének az 50 százaléka, azonban az így kézhez kapott bére kevesebb lett, mint 28 500 forint. A letiltott összegek át lettek utalva a jogosult és a végrehajtó részére. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a bérszámfejtőnek kötelező-e visszamenőleg revíziózni? Vagy hogyan lehetne javítani ezt a hibát? Esetleg megfelelő javítás-e az, hogy a különbözetet például ebben a hónapban nem utaljuk el a végrehajtónak, hanem kifizetjük a munkavállaló részére? Úgy gondolom, hogy a jogosultaktól a levonást visszakövetelni sokkal bonyolultabb eljárás lenne. Kérem segítségét, hogy mi a helyes eljárás egy ilyen esetben. Válaszát előre is köszönöm!

Fizetés nélküli szabadság Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk családi okok miatt idei évben március 05-tól május 11-ig fizetés nélküli szabadságot igényelt, amit a munkáltató engedélyezett neki. Most ismét igénybe szeretne venni fizetés nélküli szabadságot. A munkáltató részéről nincs akadálya, amennyiben jogszerűen járunk el. Kérdésünk: Szabályosan járunk el, ha egy éven belül ismét engedélyezzük a fizetés nélküli szabadság igénybevételét családi okokra való hivatkozással? Mennyi ideig lehet fizetés nélküli szabadságot engedélyezni és hány alkalommal egy éven belül? Válaszukat előre is köszönjük. Tisztelettel: S. Ildikó Szepi Sped Kft

Katás ügyvédi iroda Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyvédi iroda bejelentkezett a kata hatálya alá. A személyesen közreműködő tag kisadózó, azonban munkaviszonyban foglalkoztat alkalmazottakat. A kisadózó 1 hónapig beteg volt, bejelentette hogy erre a hónapra nem fog adót fizetni. Táppénzt vett igénybe. Azért, hogy a 40 százalékos különadót ne kelljen megfizetnie, az elérhető éves árbevétele 11 millió forintra csökken. A munkavállalók azonban a kisadózó betegsége alatt is dolgoznak, árbevételt realizálnak. Bár a kata törvényből nem tudom kiolvasni, a munkavállalók foglalkoztatása okán ugyanúgy csak a csökkentett árbevétel mentesül-e a különadó alól? Köszönettel várom válaszukat.

Osztalékadózás változása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jól értjük-e, hogy az új szabály szerint is maximálva van a szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség, csak emelt összegre, a havi minimálbér kétszeresének évi szocho-fizetési kötelezettség mértékéig. Ha kevesebb a bérjövedelme, akkor osztalékfizetés esetén ki kell egészíteni 645 840 forint összegig, ha több a havi bérjövedelme, akkor már nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Amennyiben nincs rendszeres szocho-alapot képező jövedelme, akkor is maximum 645 840 forint szocho-kötelezettség áll fenn bármilyen összegű osztalék kifizetés esetén. Köszönettel.

Kata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Válaszhatja-e a katát az a vállakozó, akinek éves bevétele meghaladja, és várhatóan a jövőben is meg fogja haladni a 12 milliós értékhatárt? Köszönettel: Jeszenszky Lászlóné

Külföldi kiküldetésnél fizetendő napidíj Kérdés

Üdvözlöm, kérdésem: mennyi időt kell külföldi kiküldetésben eltölteni, hogy napidíjat számolhassunk el? Van korlát, mint a belföldi kiküldetésnél?

Eho-fizetési korlát családi járulékkedvezmény igénybevétele esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. tagja részére osztalékot fizettünk ki, és az eho megfizetésekor figyelembe véve a havi munkabéréből levont 7 százalékos járulékokat, a 450 ezer forintos összeget ennek alapján vontuk le. A kifizetés után munkavállalónk módosította adóelőleg nyilatkozatát, mivel várandóssága 91. napjába lépett. A családi kedvezményt teljes összegben csak járulékkedvezmény igénybevételével tudjuk érvényesíteni. Mivel a járulékkedvezmény a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékkal szemben kerül elszámolásra, így a 450 ezer forintos eho befizetése nem teljesül. Kérdésem, hogy ez esetben is figyelembe vehető az eho-fizetési korlát vagy 12 százalékkal növelten meg kell fizetni a fennmaradó ehót? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Csné

Elemikár-térítés Kérdés

Elemikár-térítés beszámít-e az alanyi adómentes határba?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Osztalék két gazdasági társaság között

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Üzletnyitási kedvezmények

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Egyéni vállalkozó rezsiköltség-elszámolása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 december
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close