68 találat a(z) korlát cimkére
Az egész országra kiterjesztették a tűzgyújtási korlátozásokat
Cikk
Az elmúlt időszak átlagosnál melegebb időjárása miatt már februárban elkezdődött a tavaszi erdőtűz szezon. Az elmúlt egy hétben a keleti országrészben már életbe lépett a tűzgyújtási tilalom, emellett azonban az ország nyugati felében is indokolttá vált a tilalom elrendelése. 2019. március 6-ától az ország teljes területén érvényesek a tűzgyújtási tilalom idején betartandó korlátozások! A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.
Kötelező a horgászjegy, korlátozott kifogható halmennyiségek – figyelmeztet a Nébih
Cikk
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ismételten felhívja a horgászok figyelmét arra, hogy Magyarországon nincs olyan vízterület, ahová nem szükséges állami horgászjegyet váltaniuk a horgászati tevékenységhez. Az állami horgászjegyen túl területi engedély megváltása is kötelező. Fontos változás, hogy éves területi engedéllyel a naponta kifogható darabszámmal is védett halfajokból évente összesen legfeljebb 100 darab fogható ki az adott vízterületből.
Havi 1,5 milliós készpénzes összeghatár
Kérdés
Tisztelt Cím! Vendéglátó egységet üzemeltetek és a zárjegyes italokról, üdítőkről stb. szállítótól utalásos számlát kapok, melyet a bankszámlájára készpénzben befizetve teljesítek oly módon, hogy a közlemény rovatban hivatkozásként az aktuális számlaszámok szerepeltetve vannak. Az a tiszteletteljes kérdésem/kérésem, hogy így is készpénzes teljesítésnek számít? Ebben az esetben is vonatkozik rám a havi 1,5 milliós összeghatár? Vagy ellenkezőleg, így már korlátozás nélkül fizethetek, mert ily módon már nem a szállító-vevő pénztára között történik a készpénzfizetés. Azaz kizárhatóvá vált a fiktív számlázás, befogadás. Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Cecília
Osztalék szochója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég a kisvállalati adó alanya, és a tulajdonos, aki egyben ügyvezető is, munkaviszonyban látja el a tevékenységét a cégben. A munkabére jelentősen meghaladja a minimálbér 24-szeresét, ami a szocho fizetés felső korlátja. A kérdésem, hogy ebben az esetben neki az osztalék után mennyi a szochofizetési kötelezettsége? Befolyásolja-e az osztalékot ,hogy a cég kisvállalati adó alanya. .
2019 osztalék szociális hozzájárulási adója
Kérdés
Tisztelt Adózóna Szakértő! A 2019-es osztalék adózásával kapcsolatban van kérdésem. Amennyiben valakinek bruttó 200 ezer Ft havi bére van 2019-ben (ezt fix előfeltevésnek vehetjük év elején), ezután havonta 39 ezer forint szochót fizet (összesen 2019-ben 468 ezer Ft-ot). Továbbá szeretne összesen felvenni 2 000 000 Ft osztalékot. Ebben az esetben az osztalék után be kell fizetni 15 százalék szja-t (300 ezer Ft). Szochóból az osztalék után: 1. 2 000 000*19,5%-ot (azaz 390 000 Ft-ot), 2. vagy csak az éves szochokorlátig (éves 698 000 Ft kb.) 230 000 Ft-ot kell befizetni. Azaz az éves korlátba beletartozik az aktuális kifizetés után fizetett szochorészlet, hasonlóan, mint az ehónál? Amennyiben az 1. esetről van szó, érdemes a kifizetést úgy ütemezni, hogy először kifizetni kb. 1.200.000 Ft osztalékot (ezután szochó 234.000 Ft, így elérjük az éves korlátot), majd utána külön második körben a maradék körben 800.000 Ft-ot (vagy osztalékként, vagy osztalékelőlegként)? Illetve ha az osztalék összege 5.000 Ft-ot meghaladó lesz, és ebben az esetben is az első válasz a helyes, akkor érdemes a minimálbér kétszeresére bejelenteni az adott személyt, hogy az osztalék után ne kelljen szochót fizetnie? Előre is köszönöm válaszát, Egy olyan cégvezető, aki erre a kérdésre egymásnak ellentmondó válaszokat kapott.
Támogatás
Kérdés
Egy közhasznú besorolással még nem rendelkező egyesület, mely vállalkozási tevékenységet nem végez, célszerinti tevékenységéhez támogatást gyűjtene. Erről igazolást ad ki egy kft-nek. Kérdésem, hogy a kft. a társasági adóban elszámolhatja-e költségként? Van-e korlát a társasági adóban, hogy mekkora összeggel támogathat nonprofit szervezetet egy kft.?
Elrontott munkabérletiltás javítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló bérét több letiltás is terheli, ezért a szabályok szerint a munkabérének 50 százaléka letiltásra került. A napokban olvastam a jogszabályt, mely szerint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő bérnek a letiltásmentesnek kell maradnia. A munkavállalónak több hónapon keresztül le lett tiltva a munkabérének az 50 százaléka, azonban az így kézhez kapott bére kevesebb lett, mint 28 500 forint. A letiltott összegek át lettek utalva a jogosult és a végrehajtó részére. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a bérszámfejtőnek kötelező-e visszamenőleg revíziózni? Vagy hogyan lehetne javítani ezt a hibát? Esetleg megfelelő javítás-e az, hogy a különbözetet például ebben a hónapban nem utaljuk el a végrehajtónak, hanem kifizetjük a munkavállaló részére? Úgy gondolom, hogy a jogosultaktól a levonást visszakövetelni sokkal bonyolultabb eljárás lenne. Kérem segítségét, hogy mi a helyes eljárás egy ilyen esetben. Válaszát előre is köszönöm!
Fizetés nélküli szabadság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk családi okok miatt idei évben március 05-tól május 11-ig fizetés nélküli szabadságot igényelt, amit a munkáltató engedélyezett neki. Most ismét igénybe szeretne venni fizetés nélküli szabadságot. A munkáltató részéről nincs akadálya, amennyiben jogszerűen járunk el. Kérdésünk: Szabályosan járunk el, ha egy éven belül ismét engedélyezzük a fizetés nélküli szabadság igénybevételét családi okokra való hivatkozással? Mennyi ideig lehet fizetés nélküli szabadságot engedélyezni és hány alkalommal egy éven belül? Válaszukat előre is köszönjük. Tisztelettel: S. Ildikó Szepi Sped Kft
Katás ügyvédi iroda
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyvédi iroda bejelentkezett a kata hatálya alá. A személyesen közreműködő tag kisadózó, azonban munkaviszonyban foglalkoztat alkalmazottakat. A kisadózó 1 hónapig beteg volt, bejelentette hogy erre a hónapra nem fog adót fizetni. Táppénzt vett igénybe. Azért, hogy a 40 százalékos különadót ne kelljen megfizetnie, az elérhető éves árbevétele 11 millió forintra csökken. A munkavállalók azonban a kisadózó betegsége alatt is dolgoznak, árbevételt realizálnak. Bár a kata törvényből nem tudom kiolvasni, a munkavállalók foglalkoztatása okán ugyanúgy csak a csökkentett árbevétel mentesül-e a különadó alól? Köszönettel várom válaszukat.
Osztalékadózás változása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jól értjük-e, hogy az új szabály szerint is maximálva van a szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség, csak emelt összegre, a havi minimálbér kétszeresének évi szocho-fizetési kötelezettség mértékéig. Ha kevesebb a bérjövedelme, akkor osztalékfizetés esetén ki kell egészíteni 645 840 forint összegig, ha több a havi bérjövedelme, akkor már nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Amennyiben nincs rendszeres szocho-alapot képező jövedelme, akkor is maximum 645 840 forint szocho-kötelezettség áll fenn bármilyen összegű osztalék kifizetés esetén. Köszönettel.
Kata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Válaszhatja-e a katát az a vállakozó, akinek éves bevétele meghaladja, és várhatóan a jövőben is meg fogja haladni a 12 milliós értékhatárt? Köszönettel: Jeszenszky Lászlóné
Külföldi kiküldetésnél fizetendő napidíj
Kérdés
Üdvözlöm, kérdésem: mennyi időt kell külföldi kiküldetésben eltölteni, hogy napidíjat számolhassunk el? Van korlát, mint a belföldi kiküldetésnél?
Eho-fizetési korlát családi járulékkedvezmény igénybevétele esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja részére osztalékot fizettünk ki, és az eho megfizetésekor figyelembe véve a havi munkabéréből levont 7 százalékos járulékokat, a 450 ezer forintos összeget ennek alapján vontuk le. A kifizetés után munkavállalónk módosította adóelőleg nyilatkozatát, mivel várandóssága 91. napjába lépett. A családi kedvezményt teljes összegben csak járulékkedvezmény igénybevételével tudjuk érvényesíteni. Mivel a járulékkedvezmény a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékkal szemben kerül elszámolásra, így a 450 ezer forintos eho befizetése nem teljesül. Kérdésem, hogy ez esetben is figyelembe vehető az eho-fizetési korlát vagy 12 százalékkal növelten meg kell fizetni a fennmaradó ehót? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Csné
Elemikár-térítés
Kérdés
Elemikár-térítés beszámít-e az alanyi adómentes határba?
Rendkívüli munkaidő korlátai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendkívüli munkaidőnek kell tekinteni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 107. §-a alapján a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidő-kereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidőt, továbbá az ügyelet tartamát. A rendkívüli munkaidő naptári éves maximális mértékét az Mt. 109. § (1) bekezdése korlátozza. Teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Kollektív szerződés ezt a mértéket legfeljebb 300 órára emelheti. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre, úgy a 250 óra arányosan része lesz a számára elrendelhető rendkívüli munkaidő naptári éves mértéke. A kérdésem az, hogy az éves 250 óra számítása során csak a munkaidő beosztástól elérő munkaidőben elrendelt munkavégzést kell figyelembe venni, vagy a munkaidő-kereten felüli munkavégzés tartamát is hozzá kell-e számítani?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
