72 találat a(z) korlát cimkére

Cikk

Az elmúlt időszak átlagosnál melegebb időjárása miatt már februárban elkezdődött a tavaszi erdőtűz szezon. Az elmúlt egy hétben a keleti országrészben már életbe lépett a tűzgyújtási tilalom, emellett azonban az ország nyugati felében is indokolttá vált a tilalom elrendelése. 2019. március 6-ától az ország teljes területén érvényesek a tűzgyújtási tilalom idején betartandó korlátozások! A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Cikk

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ismételten felhívja a horgászok figyelmét arra, hogy Magyarországon nincs olyan vízterület, ahová nem szükséges állami horgászjegyet váltaniuk a horgászati tevékenységhez. Az állami horgászjegyen túl területi engedély megváltása is kötelező. Fontos változás, hogy éves területi engedéllyel a naponta kifogható darabszámmal is védett halfajokból évente összesen legfeljebb 100 darab fogható ki az adott vízterületből.

Kérdés

Tisztelt Cím! Vendéglátó egységet üzemeltetek és a zárjegyes italokról, üdítőkről stb. szállítótól utalásos számlát kapok, melyet a bankszámlájára készpénzben befizetve teljesítek oly módon, hogy a közlemény rovatban hivatkozásként az aktuális számlaszámok szerepeltetve vannak. Az a tiszteletteljes kérdésem/kérésem, hogy így is készpénzes teljesítésnek számít? Ebben az esetben is vonatkozik rám a havi 1,5 milliós összeghatár? Vagy ellenkezőleg, így már korlátozás nélkül fizethetek, mert ily módon már nem a szállító-vevő pénztára között történik a készpénzfizetés. Azaz kizárhatóvá vált a fiktív számlázás, befogadás. Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Cecília

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég a kisvállalati adó alanya, és a tulajdonos, aki egyben ügyvezető is, munkaviszonyban látja el a tevékenységét a cégben. A munkabére jelentősen meghaladja a minimálbér 24-szeresét, ami a szocho fizetés felső korlátja. A kérdésem, hogy ebben az esetben neki az osztalék után mennyi a szochofizetési kötelezettsége? Befolyásolja-e az osztalékot ,hogy a cég kisvállalati adó alanya. .

Kérdés

Tisztelt Adózóna Szakértő! A 2019-es osztalék adózásával kapcsolatban van kérdésem. Amennyiben valakinek bruttó 200 ezer Ft havi bére van 2019-ben (ezt fix előfeltevésnek vehetjük év elején), ezután havonta 39 ezer forint szochót fizet (összesen 2019-ben 468 ezer Ft-ot). Továbbá szeretne összesen felvenni 2 000 000 Ft osztalékot. Ebben az esetben az osztalék után be kell fizetni 15 százalék szja-t (300 ezer Ft). Szochóból az osztalék után: 1. 2 000 000*19,5%-ot (azaz 390 000 Ft-ot), 2. vagy csak az éves szochokorlátig (éves 698 000 Ft kb.) 230 000 Ft-ot kell befizetni. Azaz az éves korlátba beletartozik az aktuális kifizetés után fizetett szochorészlet, hasonlóan, mint az ehónál? Amennyiben az 1. esetről van szó, érdemes a kifizetést úgy ütemezni, hogy először kifizetni kb. 1.200.000 Ft osztalékot (ezután szochó 234.000 Ft, így elérjük az éves korlátot), majd utána külön második körben a maradék körben 800.000 Ft-ot (vagy osztalékként, vagy osztalékelőlegként)? Illetve ha az osztalék összege 5.000 Ft-ot meghaladó lesz, és ebben az esetben is az első válasz a helyes, akkor érdemes a minimálbér kétszeresére bejelenteni az adott személyt, hogy az osztalék után ne kelljen szochót fizetnie? Előre is köszönöm válaszát, Egy olyan cégvezető, aki erre a kérdésre egymásnak ellentmondó válaszokat kapott.

Kérdés

Egy közhasznú besorolással még nem rendelkező egyesület, mely vállalkozási tevékenységet nem végez, célszerinti tevékenységéhez támogatást gyűjtene. Erről igazolást ad ki egy kft-nek. Kérdésem, hogy a kft. a társasági adóban elszámolhatja-e költségként? Van-e korlát a társasági adóban, hogy mekkora összeggel támogathat nonprofit szervezetet egy kft.?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló bérét több letiltás is terheli, ezért a szabályok szerint a munkabérének 50 százaléka letiltásra került. A napokban olvastam a jogszabályt, mely szerint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő bérnek a letiltásmentesnek kell maradnia. A munkavállalónak több hónapon keresztül le lett tiltva a munkabérének az 50 százaléka, azonban az így kézhez kapott bére kevesebb lett, mint 28 500 forint. A letiltott összegek át lettek utalva a jogosult és a végrehajtó részére. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a bérszámfejtőnek kötelező-e visszamenőleg revíziózni? Vagy hogyan lehetne javítani ezt a hibát? Esetleg megfelelő javítás-e az, hogy a különbözetet például ebben a hónapban nem utaljuk el a végrehajtónak, hanem kifizetjük a munkavállaló részére? Úgy gondolom, hogy a jogosultaktól a levonást visszakövetelni sokkal bonyolultabb eljárás lenne. Kérem segítségét, hogy mi a helyes eljárás egy ilyen esetben. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk családi okok miatt idei évben március 05-tól május 11-ig fizetés nélküli szabadságot igényelt, amit a munkáltató engedélyezett neki. Most ismét igénybe szeretne venni fizetés nélküli szabadságot. A munkáltató részéről nincs akadálya, amennyiben jogszerűen járunk el. Kérdésünk: Szabályosan járunk el, ha egy éven belül ismét engedélyezzük a fizetés nélküli szabadság igénybevételét családi okokra való hivatkozással? Mennyi ideig lehet fizetés nélküli szabadságot engedélyezni és hány alkalommal egy éven belül? Válaszukat előre is köszönjük. Tisztelettel: S. Ildikó Szepi Sped Kft

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyvédi iroda bejelentkezett a kata hatálya alá. A személyesen közreműködő tag kisadózó, azonban munkaviszonyban foglalkoztat alkalmazottakat. A kisadózó 1 hónapig beteg volt, bejelentette hogy erre a hónapra nem fog adót fizetni. Táppénzt vett igénybe. Azért, hogy a 40 százalékos különadót ne kelljen megfizetnie, az elérhető éves árbevétele 11 millió forintra csökken. A munkavállalók azonban a kisadózó betegsége alatt is dolgoznak, árbevételt realizálnak. Bár a kata törvényből nem tudom kiolvasni, a munkavállalók foglalkoztatása okán ugyanúgy csak a csökkentett árbevétel mentesül-e a különadó alól? Köszönettel várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jól értjük-e, hogy az új szabály szerint is maximálva van a szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség, csak emelt összegre, a havi minimálbér kétszeresének évi szocho-fizetési kötelezettség mértékéig. Ha kevesebb a bérjövedelme, akkor osztalékfizetés esetén ki kell egészíteni 645 840 forint összegig, ha több a havi bérjövedelme, akkor már nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Amennyiben nincs rendszeres szocho-alapot képező jövedelme, akkor is maximum 645 840 forint szocho-kötelezettség áll fenn bármilyen összegű osztalék kifizetés esetén. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Válaszhatja-e a katát az a vállakozó, akinek éves bevétele meghaladja, és várhatóan a jövőben is meg fogja haladni a 12 milliós értékhatárt? Köszönettel: Jeszenszky Lászlóné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlan-adásvétel teljesítési időpont

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Fordított áfás ingatlan egyéni vállalkozás megszűnésekor

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink