Külföldi kiküldetésnél fizetendő napidíj Kérdés
Üdvözlöm, kérdésem: mennyi időt kell külföldi kiküldetésben eltölteni, hogy napidíjat számolhassunk el? Van korlát, mint a belföldi kiküldetésnél?
Üdvözlöm, kérdésem: mennyi időt kell külföldi kiküldetésben eltölteni, hogy napidíjat számolhassunk el? Van korlát, mint a belföldi kiküldetésnél?
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja részére osztalékot fizettünk ki, és az eho megfizetésekor figyelembe véve a havi munkabéréből levont 7 százalékos járulékokat, a 450 ezer forintos összeget ennek alapján vontuk le. A kifizetés után munkavállalónk módosította adóelőleg nyilatkozatát, mivel várandóssága 91. napjába lépett. A családi kedvezményt teljes összegben csak járulékkedvezmény igénybevételével tudjuk érvényesíteni. Mivel a járulékkedvezmény a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékkal szemben kerül elszámolásra, így a 450 ezer forintos eho befizetése nem teljesül. Kérdésem, hogy ez esetben is figyelembe vehető az eho-fizetési korlát vagy 12 százalékkal növelten meg kell fizetni a fennmaradó ehót? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Csné
Elemikár-térítés beszámít-e az alanyi adómentes határba?
Tisztelt Szakértő! Rendkívüli munkaidőnek kell tekinteni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 107. §-a alapján a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidő-kereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidőt, továbbá az ügyelet tartamát. A rendkívüli munkaidő naptári éves maximális mértékét az Mt. 109. § (1) bekezdése korlátozza. Teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Kollektív szerződés ezt a mértéket legfeljebb 300 órára emelheti. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre, úgy a 250 óra arányosan része lesz a számára elrendelhető rendkívüli munkaidő naptári éves mértéke. A kérdésem az, hogy az éves 250 óra számítása során csak a munkaidő beosztástól elérő munkaidőben elrendelt munkavégzést kell figyelembe venni, vagy a munkaidő-kereten felüli munkavégzés tartamát is hozzá kell-e számítani?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ugyanattól a cégtől vesz mindig gumiabroncsot, készpénzben. Általában 50-80 ezer forint értékben, amelyet másnap el is ad darabokban. A számlák összesen meghaladják a 1,5 milliós határt. Ilyenkor ez átlépésnek számít? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem katás egyéni vállalkozóként csomagolt élelmiszerek kiskereskedelmével foglalkozik. Várakozásait felülmúlva az idei évben túllépné a katás keretét, ezért egy kft.-t alapított, amelyben tovább folytatná a tevékenységet. Az egyéni vállakozásban felhalmazódott készletett és tárgyi eszközöket szeretné átrakni a kft.-be. Ezt mindenképp csak számlázás útján tudja megtenni, vagy mivel a katás egyéni vállakozásban nem költségelszámoló, így magánszemélyként is, adásvételi szerződéssel átruházhatja értékeit? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kisvállalkozás a 7. § (1) zs pontja szerint beruházási kedvezményt venne igénybe. Mezőgazdasági vállalkozásról van szó, egyrészt az nem világos, hogy ez melyik típusú kedvezmény (de minimis vagy mezőgazdasági csoportmentességi), ezt mi dönti el? Másrészt a 1729-es bevallás 02-01-es munkalap kitöltési útmutatója támogatási intenzitásokat tartalmaz. Mi a helyzet akkor, ha ez a nyugat-dunántúli mezőgazdasági vállalkozás a tárgyi eszközt 50 százalékos állami támogatással (fejlesztési tám.) szerezte be, ami már eleve nagyobb az intenzitási korlátnál? Igénybe vehető-e a zs) pont szerinti adóalap-kedvezmény vagy nem? Ha igen, akkor a támogatáson felüli bekerülési érték után?
Az Európai Bíróság kedden két konkrét kereset kapcsán elmarasztalta a termőföldre szerzett haszonélvezeti jog megszüntetéséről szóló 2013-as magyar törvényt. A jogi testület szerint ellentétes az uniós joggal azon személyek haszonélvezeti jogának a megvonása, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő mezőgazdasági idénymunkára alkalmaz egyszerűsített foglalkoztatás keretében embereket. Egy munkáltató és egy ugyanazon alkalmazott között 120 nap lehet egy évben a bejelentés. Vonatkozik-e a termelőre a létszámra vonatkozó korlát? Nincs alkalmazottja, akkor hány napot alkalmazhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében mezőgazdasági idénymunkára embereket? Köszönettel: Balogné
Sajnos többször előforduló probléma, hogy a vállalkozó nem figyeli az áfahatárt (hiszen például a katás vállalkozónak nem is kell könyvelő...). Mi a helyes eljárás az olyan esetben, amikor a felek egy konkrét árban egyeznek meg, de utólag kiderül, hogy az eladó már napokkal korábban átlépte az áfahatárt, mint a tényleges teljesítés? A vevő a teljesítés napján készpénzben ki is egyenlítette az ellenértéket, természetesen számla ellenében, melyet az eladó még alanyi mentesként állított ki. Kérheti-e az eladó a teljesítésre az áfa összegét, vagy az általa megkapott összeg tekintendő bruttó bevételnek?
2017. október 18-án bruttó 1 millió 651 ezer forint értékben vásároltunk egy tehergépkocsit készpénzért. Mivel a vásárlás az esti órákban történt, már nem volt mód az átutalásos fizetésre. Mivel az Art. 17. § (9) bekezdésében előírt 2 millió forintos készpénzfizetési korlátot nem éri el a számla, a 40-es nyomtatványt nem lehet benyújtani. De az Art. 38. § (3a) bekezdése 1,5 millió forint feletti készpénzkifizetés tilalmáról is rendelkezik, a 1,5 millió forinton felüli részre 20% mulasztási bírságot kell fizetni. Kérdésem, hogy mi ilyenkor a teendő, milyen módon fizessük be a mulasztási bírságot, és hogyan, milyen módon jelentsük ezt az adóhivatalnak? Szeretnénk elkerülni, hogy egy esetleges jövőbeni revízió feltárja ezt, és akkor a mulasztási bírság mellett még késedelmi kamat is terheljen minket. Válaszukat megköszönve: Kovács-Horváth Adrienn
Azt szeretném megkérdezni, jól gondolom-e, hogy az is választhatja a kata adózást, akinek több a bevétele mint 12 millió? Ha jól értelmezem a törvényt, csak annyi a hátránya, hogy 12 millió nettó árbevétel fölötti összegre + 40 százalék adót kell fizetnie. Sem a belépésnek, sem a bent maradásnak nincs árbevételi korlátja? Üdvözlettel: B. Erzsébet
Keresőképtelenné valamennyien válhatunk, ennek fő szezonja a téli időszak. Ebben a kritikus helyzetben mind a munkavállalót, mind pedig a munkáltatót kölcsönösen jogok és kötelezettséget illetik, illetve terhelik (például: tájékoztatás, munkavégzés alóli mentesülés stb.). Sajnálatos módon azonban előállhat az a helyzet is, amikor a munkavállaló az adott munkakör betöltésére alkalmatlanná is válik.
Kedves Szipszer Tamás! Nagyon köszönöm a válaszát, azonban a kérdésemre nem kaptam választ. Az nyilvánvaló, hogy két külön adóalany. A kérdés: egy kisadózó ha egyéni vállalkozásból is van jövedelme és a bt.-ből, aminek kisadózó tagja is kap jövedelmet (átutalja neki a bt. a magánszámlájára, mert az nem egyéni vállalkozói jövedelem, amit számla alapján kap) akkor ezek együttes összege 12 millió forint lehet így is? Válaszát előre köszönöm
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy mikortól érvényes a rokkantsági ellátásban részesülő személy foglalkoztatásának eddigi heti 20 órás korlát eltörlése? Köszönettel: Szalánczi Dóra
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől