Kis- és középvállalkozások besorolása – különös tekintettel a tulajdonosváltozásra Cikk
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) besorolása az adózás egyik legkritikusabb, ugyanakkor legösszetettebb szabályozási területe.
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) besorolása az adózás egyik legkritikusabb, ugyanakkor legösszetettebb szabályozási területe.
Az Európai Bizottság 2026. július 3-án elfogadta az új önkéntes fenntarthatóságijelentés-tételi szabványt (Voluntary Standard, VS).
A kisvállalati adó (kiva) az elmúlt években a hazai kis- és középvállalkozások egyik legnépszerűbb adózási formájává vált: olyan egyszerűsített adónem, amely a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót váltja ki, 10 százalékos kulccsal, és amely a nyereséget és a bértömeget azonos mértékkel terhelve a foglalkoztatást és a beruházást egyaránt ösztönzi. 2026-tól a jogalkotó jelentősen kitágította azt a kört, amely ezt az adózási módot választhatja: mind a belépési, mind a bennmaradási értékhatárok a kétszeresükre emelkedtek.
A társaságiadó-törvény 22/A §-a már több mint két évtizede biztosít adókedvezményt a kis- és középvállalkozások számára tárgyieszköz-beszerzéshez kapcsolódó hitelkamat-kedvezmény formájában. A kedvezmény népszerűségét növeli a pénzügyilízing-konstrukciók elterjedése, ugyanis a kedvezményt a lízing keretében beszerezhető tárgyi eszközökre is alkalmazni lehet.
Az Európai Unió új rendeletének célja, hogy a fogyasztókhoz csak olyan termékek jussanak el, amelyek előállítása nem járult hozzá az erdők pusztításához. A szabályozás ezért az erdőirtást okozó termékek Uniót érintő forgalmazását tiltja az EU 2023/1115 számú, erdőirtás elleni rendeletével (EUDR rendelet), amely közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
A Demján Sándor Program részeként 155,6 milliárd forintos keretösszeggel elindult a Nemzeti Bajnokok egyműveletes kombinált hitelprogram, amelynek célja a kkv-k termelékenységének és az exportképesség növelése a zöld és digitális átállás elősegítésével – közölte Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára kedden, egy budapesti sajtótájékoztatón, tájékoztatott az MTI.
Április 14-én életbe lépett az Európai Unió által 2025. március 11-én hivatalosan elfogadott ViDA (VAT in the Digital Age) csomag, melynek célja, hogy alapjaiban modernizálja a közös hozzáadottértékadó-rendszert, továbbá hatékonyan csökkentse az áfacsalások mértékét az Unióban.
A mesterséges intelligencia stratégia megújítása több ponton is összhangban van a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) javaslataival. A GVH 2024-ben egy átfogó piacelemzést végzett a mesterséges intelligencia piaci versenyre és fogyasztókra gyakorolt hatásainak feltérképezése érdekében. Az elemzés eredményeként a GVH számos versenypártolási javaslatot fogalmazott meg, melyek a Kormány által kidolgozás alatt álló, frissített MI stratégiában hasznosulhatnak – írja honlapján a GVH.
Idén is meghirdette a családbarát munkahelyek kialakítását támogató pályázatot a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkársága: a 200 millió forint keretösszegű pályázatra olyan mikro-, kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, valamint költségvetési és egyházi szervezetek pályázhatnak, amelyek hozzájárulnak a családi élet értékét felismerő munkáltatói szemléletmód erősítéséhez, valamint a munka és a családi élet közötti egyensúly segítségéhez.
Az Európai Bizottság elfogadta megtakarítási és befektetési unió elnevezésű stratégiáját, amely kulcsfontosságú kezdeményezés az EU pénzügyi rendszerének fejlesztésére, hogy a megtakarításokat hatékonyabban irányítsa a termelékeny befektetések felé – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Elindult az Adózóna kis- és középvállalkozásoknak szóló hírlevele, mely kéthetente ad áttekintést az üzleti környezetet befolyásoló legfontosabb kérdésekről, jogszabályváltozásokról, az üzleti környezetet alakító gazdaságpolitikai elképzelésekről, trendekről röviden, érthetően, gyakorlati példákkal, magyarázatokkal, tippekkel és tanácsokkal.
Márciustól további 15 milliárd forint uniós forrás áll a magyar vállalkozások rendelkezésére, támogatva a termelékenységük javulásához szükséges munkaerő át- és továbbképzését – írja közös közleményében a Nemzetgazdasági, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
2 milliárd forintból új munkaerőpiaci program indul a vállalkozások digitális infrastruktúrájának fejlesztése érdekében. A támogatással növekedhet a hazai kkv-k versenyképessége, piaci részesedése, munkavállalóik képzettségi szintje, emellett új munkavállalók felvétele is megvalósulhat – írja sajtóközleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől