További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíj, egészségügyi ellátás, családtámogatás: így készülünk a Brexitre

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

Törvényjavaslat-csomagot terjesztett be a kormány az Egyesült Királyság Európai Unióból történő megállapodás nélküli, rendezetlen kilépése esetén szükséges törvénymódosításokról, amelyek számos társadalombiztosítást, nyugdíjat és egészségbiztosítást, családtámogatást, és a megváltozott munkaképességű személyek jogosultságát érintő szabályt is érintenek; cikkünkben összegyűjtöttük a legjelentősebbeket.

Jelen állás szerint 2019. március 29-én éjféltől Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága az európai uniós tagsága megszűnésekor úgynevezett harmadik államnak fog minősülni. Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól kezdve nem érvényesek a szociális uniós rendelkezések, melynek következtében szükségessé válnak egyes társadalombiztosítást, nyugdíjat és egészségbiztosítást, családtámogatást és a megváltozott munkaképességű személyek jogosultságát érintő szabályok törvénybe foglalása. A jelenleg még szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező magánszemélyeket érintő beutazási és letelepedési kérdések is szabályozásra kerülnek.

Az előbbieken túl 2021. január 1-jéig az Egyesült Királyság állampolgára, aki Magyarországon ügyvédi tevékenység gyakorlására való jogosultságot szerzett az EGT állampolgársági feltételnek való megfelelés hiányában sem lesz törölhető a kamarai nyilvántartásból, illetve a kamarai tagságát sem kell megszüntetni.

A törvényjavaslat valamennyi szociális biztonságot érintő ellátással összefüggésben tartalmazza, hogy a 2019. március 30-át megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő ellátások esetén a szociális uniós rendeletek szabályainak alkalmazásával kell eljárni, úgy, hogy a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja. A törvényjavaslat a szociális uniós rendeletek által a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelv alkalmazását rendeli el a kilépés időpontját követő kezdő időponttal megállapításra kerülő ellátások esetén.

Álláskeresési járadék

A kilépési időpontot követő kezdő időponttal megállapításra kerülő álláskeresési járadék esetében a jogosultsághoz szükséges a brit biztosítási idő figyelembe vehető, de az álláskeresési járadék folyósításának időtartama csak a magyar jogosultsági idők alapján határozható meg. A törvényjavaslat biztosítja, hogy a brit kilépést megelőzően szerzett jogosultsági idők a kilépést követő időponttól megnyíló jogosultságok esetében is figyelembe vehetők legyenek, és a jogosultságok ne vesszenek el.

Nyugdíj

A törvényjavaslat saját jogú nyugdíjasnak ismeri el az Egyesült Királyság szabályai szerint öregségi nyugdíjban részesülő személyt. A nyugdíjak megállapításánál is biztosítja, hogy a március 30-a előtt szerzett biztosítási időket – mind a kilépés időpontja előtti, mind az azt követő kezdő időponttól megállapításra kerülő jogosultságok esetén – el lehessen ismerni és be lehessen számítani.

A nyugellátás tekintetében a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja, még az Egyesült Királyságba történő közvetlen nyugdíjfolyósítás lehetőségét is választhatja a jogosult. A biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelv a kilépés időpontját követően megállapításra kerülő nyugellátások esetén is garantált, így a kilépés előtt szerzett jogok védelmet élveznek.

A biztosítási, illetve szolgálati idők összeszámítására, a jogosultság fennállása esetén a csak magyar biztosítási vagy szolgálati idők figyelembevételével történő független ellátás és ezzel egyidejűleg az arányos ellátás kiszámítására és közülük a magasabb összegű ellátás megállapítására, valamint az arányos ellátás számítására vonatkozó uniós rendelkezések alkalmazása biztosítja, hogy az Egyesült Királyságban a kilépési időpont előtt szerzett jogosultságok (biztosítási idők) nem vesznek el. E szabályok alkalmazásával az érintett személy abban az esetben is jogosult lehet nyugellátásra, ha a magyar biztosítási rendszerben nem szerzett a független jogosultsághoz elegendő szolgálati időt.

Kiküldetés

A kiküldetésre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket a törvényjavaslat. Mivel az Egyesült Királyság harmadik országnak fog minősülni a kilépést követően, így a Tbj. 13. paragrafusa helyett a 11. paragrafus (2) bekezdésének a) pontjában foglalt kiküldetésekre vonatkozó kétéves tb-mentességi szabályt kell alkalmazni, miszerint nem lesz biztosított Magyarországon az az Egyesült Királyság állampolgára, aki külföldi (például angol vagy amerikai) munkáltató által kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozik Magyarországon. A javaslat szerint ezt a mentes szabályt a március 30-át megelőzően kezdődő kiküldetésekre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy figyelmen kívül kell hagyni a belföldi munkavégzés óta eltelt három évet meghatározó feltételt 2020. december 31-éig.

Az európai uniós szabályokkal összhangban a törvényjavaslat rögzíti, hogy a Magyarországra irányuló kiküldetések között legalább két hónapnak el kell telnie. Ugyanakkor az az Egyesült Királyságból Magyarországra, illetve Magyarországról az Egyesült Királyságba történő folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor ismert időtartamig kiküldetésnek minősülnek.

Egészségügyi szolgáltatás, családtámogatás

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére és a családtámogatási ellátásra is hasonló elvek irányadók, mint a nyugdíjszolgáltatásokra, gondolok itt a kilépés előtt szerzett biztosítási időre, mind az azt követően megállapításra kerülő jogosultságok elismerésére és beszámítására. Viszont a jogosultság fenntartására vonatkozó módosítás szerint az egyesült királysági állampolgárok továbbra is csak akkor tudnak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha a magánszemély megszakítás nélkül legalább egy éve jogszerűen bejelentett lakóhellyel rendelkezik. E szabály az Egyesült Királyság területén létesített lakó-, tartózkodási hely figyelembevételéről is rendelkezik.

A táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj esetében – a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelvi rendelkezésének megfelelően – a magyar és brit előzetes biztosítási idők figyelembevételével történhet az ellátások Ebtv. szerinti megállapítása.

A természetbeni egészségbiztosítási ellátások igénybevételére jogosító dokumentumok (Európai Egészségbiztosítási Kártya, S1, S2, S3, DA1, E121) alapján az érvényességi idő lejártáig, de legfeljebb 2020. december 31-éig lesz biztosított, amennyiben azokat a kilépés előtti időpontban állította ki az egészségbiztosító.

A magyar családtámogatási ellátásokra való jogosultság érvényesítésének megkönnyítése érdekében bevezetésre kerülő átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a kilépési időpontot követő naptól járó családtámogatási ellátás iránti kérelem 2019. december 31-éig legyen benyújtható.

Beutazási és tartózkodási szabályok

A beutazási és tartózkodási szabályok számos ponton módosítást igényelnek a kilépést követően, mivel az egyesült királysági állampolgárok harmadik országbeli állampolgároknak fognak minősülni. A törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a kilépést megelőzően, a szabad mozgás és tartózkodás jogát élvező személyek a kilépést követően is folytathassák tartózkodásukat Magyarországon, kedvezményes szabályozás keretében.

Három év előzetes tartózkodást követően nemzeti letelepedési engedély megszerzésére lesznek jogosultak, a lakhatásra, megélhetésre, egészségügyi biztosításra és Magyarország érdekére vonatkozó feltételek vizsgálata nélkül. A nemzeti letelepedési engedély megszerzéséig pedig a korábban a szabad mozgás és tartózkodás szabályrendszere szerint kiadott okmányok birtokában élhetnek továbbra is jogaikkal. A kérelmezés lehetséges időtartama a kilépést követő három évig tart. A kilépést megelőzően érkező személy három év tartózkodás után kérelmezheti a nemzeti letelepedési engedélyt.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kultúrális szolgáltatás adómentessége

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Külföldi ingatlan bérbeadása utáni adózás

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Külföldi vállalkozástól kapott kölcsön

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X