124 találat a(z) kifizető cimkére
Tb-kifizető hely létesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hat hónapot meghaladóan, 100 fő biztosítottat foglalkoztató munkáltató esetében a törvény kötelezően előírja a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítését. Kérdésünk, hogy ki számít bele a 100 főbe? Csak a munkaviszonyban foglalkoztatottak, vagy a megbízási jogviszonyban lévők is? Például, ha 1 évre kötünk megbízási szerződést a megbízottal, és teljesítésigazolás alapján havi kifizetések történnek részére, akkor ő is beleszámít a 100 fős létszámkorlát számításába vagy nem? Konkrétan kiket kell számításba venni, illetve számít-e, hogy részmunkaidős alkalmazott-e valaki vagy sem? Válaszát előre is köszönjük!
Adószámos magánszemély
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném állásfoglalását: Van egy ajándékbolt, ami magyar alkotók termékeit árusítja kiskereskedelmi keretek között, legfőképp magánszemély vásárlóknak. Az üzlet rendszeresen szokott árut vásárolni adószámos magánszemélyektől is, akik számlát állítanak ki. Kérdésem, hogy milyen adólevonási és/vagy közteher-fizetési kötelezettsége van az üzletnek mint kifizetőnek, amikor az adószámos magánszemélytől vásárol? (Az adószámos magánszemélynek ugye önálló tevékenységből szerzett jövedelme keletkezik, a figyelembe vehető költségekről a kifizető felé nyilatkozott.) Kérem, tekintsünk most el attól, hogy nem biztos, hogy ezt a tevékenységét adószámos magánszemélyként kéne az eladónak végeznie (rendszeresség és üzletszerűség kérdése). A kifizető helyes adózása lenne cél. Válaszát előre is köszönöm!
Járulékfizetési közelezettség
Kérdés
Tisztelt Partnerünk! Állásfoglalást szeretnék kérni a következő ügyben. Társaságunk egy 7-es adószámmal rendelkező magánszemélytől kapott számlát. A magánszemély nem egyéni vállalkozó. Szeretném megkérdezni, hogy társaságunknak van-e járuléklevonási és befizetési kötelezettsége? Ha van, milyen járulékokat kell kifizetőként levonni és befizetni? Nyilatkoztatni kell-e a magánszemélyt? Ha igen, milyen nyilatkozatot kell kérni? Társaságnak van-e járulékfizetési kötelezettsége a magánszemélynek kifizetett összeg után? Köszönöm a segítségét. Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor
Ingatlan-bérbeadás cégnek
Kérdés
Amennyiben egy magánszemély rendelkezik adószámmal, és a szerződésében úgy állapodnak meg a gazdasági társaság bérlőjével, hogy a bérleti díj 90 ezer forint/hónap. valamint külön megállapodnak abban, hogy a rezsiköltség változatlan formában továbbszámlázásra kerül, akkor a rezsi a vállalkozás igénybe vett szolgáltatása a bérbeadó továbbszámlázott szolgáltatásaként, vagy a magánszemély önálló tevékenységébe tartozó bevétele, és a bérleti díjjal egy kalap alá kell venni, és kifizetőként az adót le kell vonni belőle?
Adószámos magánszemély ehoalapja, ha kifizetőtől és nem kifizetőtől is származik a bevétele
Kérdés
Szakértőként működő adószámos magánszemély 2017-ben nem kizárólag kifizetőtől kapott bevételt. A magánszemélytől kapott bevétel után 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a 15 százalék szja és 22 százalék eho-előleg befizetésre került. A 2017. évi jövedelem bevallásakor tételes költségelszámolást kíván alkalmazni. Ebben az esetben miként kell eljárni az eho és szja-alap számításánál?
Kifizető szja-előleg levonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem arra vonatkozik, hogy van-e lehetősége a kifizetőnek eltekinteni a magánszemély (tehát nem egyéni vállalkozó, valamint nem mezőgazdasági őstermelő) részére kifizetett bérleti díj szja-előlegének a levonásától abban az esetben, ha a bérbeadó a bérleti szerződésben kikötötte, hogy a "bérleti díj tartalmazza a bérbeadó által fizetendő forrásadó összegét is"? Tehát a bérbeadó saját maga szeretné megfizetni a bérleti díj forrásadóját.
Adószámos magánszemélytől befogadott számla – kifizetői feladatok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk adószámos magánszemélytől egyedi készítésű lámpákat rendelt meg. A magánszemély az elkészült termékekről 7-es adószámmal számlát bocsátott ki. Jól értelmezem, hogy az adószámos magánszemélytől költségnyilatkozatot kell kérnünk, és az általa kiállított számla után és a költségnyilatkozat figyelembe vételével adóelőleget és járulékkötelezettséget kell megállapítanunk, és ha a jövedelem meghaladja a minimálbér 30 százalékát, biztosítottá válik? Ha jól értem, ha például a kiállított számla értéke 400 ezer forint, a magánszemély 40 százalék költségelszámolásról nyilatkozott (160 ezer forint), a jövedelemtartalom így 240 ezer forint, a kifizetőnek ez után kell a 15 százalék szja-t, a 10 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot, a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot a magánszemélytől levonni és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót befizetni. Válaszát előre is köszönöm: Andrea
Vételár és felhasználói jog megfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kifizető egy magánszemélytől ingóságot vásárol. Az összérték egy része az ingóság vételára és egy meghatározott része a felhasználási ellenérték. Jól tudjuk-e, hogy a felhasználásra fizetendő részből a kifizetőnek kell levonnia a személyi jövedelemadót? Válaszát köszönöm.
Kifizető üzletrészvásárlása magánszemélytől
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemélytől vásárolt egy másik társaságban 33 százalékos üzletrészt. A magánszemély nyilatkozata hiányában a kft. kifizetőként nem vonta le a jövedelem utáni 15% szja-t, valamint ehót (max. 450 ezer forintig), a teljes összeget fizette ki. A kft.-ben önellenőrzéssel szeretnénk ezt javítani, de a magánszemély azt jelezte vissza, hogy majd jövő május 20-áig bevallja és befizeti az összegeket. Mi a helyes eljárás ez ügyben? Továbbá kifizetőként hogyan kell eljárnia? 1) Nyilatkozat hiányában (a magánszemély az üzletrész megszerzésére fordított összeget nem akarja megadni) a 100 százalékot jövedelemként kezeljük, és kifizetőként eljárunk? 2) Köteles a magánszemély nyilatkozatot adni, így megállapítható az értékesítésből származó jövedelem? 3) Adhat a magánszemély olyan nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy önadózóként eljár, bevallja és befizeti az összeget? Köszönettel: Kinga
Passzív gyed
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gyeden lévő munkavállalónk munkaköre – a munkáltatónál történt létszámleépítés és átszervezés miatt – megszűnt. A kismama talált egy számára megfelelő álláslehetőséget, ezért kérte a fizetés nélküli szabadsága és a gyed megszüntetését (nem gyed extrás volt). A gyed utolsó napja utáni mukanapon közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya, kifizetésre került minden járandóság, ami egyébként megillette volna a munkáltatói felmondásnál. A kérdésem az lenne, hogy a gyedet nekünk kellene-e passzív gyedként továbbfolyósítani, vagy a folytatólagos igazolás kikérésével a következő (tb-kifizetőhely) munkáltató is folyósíthatná? Szerintük erre nincs lehetőség, mivel a cégünk nem szűnt meg, nekünk kell tovább folyósítani az ellátást. Válaszukat előre is nagyon köszönöm.
Járulékszabályok a munkaviszony megszűnése utáni kifizetéseknél
Cikk
Gyakran előfordul, hogy volt munkavállaló számára – tehát a biztosítási jogviszony megszűnését követően – kell a munkáltatónak valamilyen juttatást vagy elmaradt bért kifizetnie. Az ezekhez kapcsolódó közterhek megállapítása és bevallása során könnyen el lehet bizonytalanodni; különösen igaz ez az egyéni járulékokra, amelyekhez ellátás is kötődik.
Korrepetálás, nyelvóra – amikor a magánszemély kifizetőnek minősül
Cikk
Kifizetőnek, foglalkoztatónak minősül-e az a magánszemély, akit egy egyetemi hallgató korrepetál matematikából? Mikor áll fenn biztosítási kötelezettség? Cikkünkből megtudhatja.
Vadászati többlethasználati díj adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Földtulajdonosok vadászati közössége magánszemély tagjának vadászati többlethasználati díjat szeretne fizetni. Hogyan adózik a vadászati többlethasználati díj? A Földtulajdonosok Vadászati Közössége (adószámmal rendelkező Földtulajdonosi Közösség!)kifizetőnek minősül-e a többlethasználati díj kifizetésekor, azaz a magánszemély tekintetében terheli-e e személyi jövedelemadó/adóelőleg- esetleg eho-kötelezettség. Várom válaszát. Tisztelettel: B.B É.
Eho változása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kifizető költségtérítést fizet, ami egyéb bevételnek tekinthető (például perköltség), a bevételt szerzőnek adóelőleg-nyilatkozatot kell/lehet tennie. Ezen nyilatkozat segítségével állapítja meg az adóelőleget a kifizető. A megállapított adóelőleg és jövedelem alapján – főszabály szerint – a kifizető ehót (22%) is fizet. Ha később a magánszemély felismeri, hogy több igazolt költséget is el tudna számolni, akkor a bevallásában korrigálhatja az adóját. Így megváltozik az eho alapja is a kifizetőnél. Minderről a kifizető miként szerezhet információt? Köszönöm.
Kifizetői eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mi egy szerzői jogvédő iroda vagyunk. Minden esetben a színháztól megkapott jegybevétel után számoljuk ki az örökösök és szerzők díját, amit az szja levonása után utalunk nekik és be is valljuk. Kérdés merült fel, mert az eho-fizetési terhet mi kiszámlázzuk a színháznak, aki részünkre megfizeti, mi pedig bevalljuk és elutaljuk a NAV felé a szerzők, örökösök után. Most egy színház azt mondta nekünk, hogy ezt nem nekik kell fizetni. Szerintem ebben az esetben ők a kifizetők és nekik kell fizetni, mert mi csak közvetítők vagyunk. Kérdésem: kinek van igaza, hogyan kell eljárni? Köszönöm
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
