55 év feletti munkavállaló munkaideje 1-jétől 14-éig heti 12 óra, erre az időszakra a munkabére 25 ezer forint, 15-étől 30-áig heti 20 óra, erre az időszakra a munkabére 53 ezer forint. Hogyan kell kiszámolni a szochokedvezmény összegét?
Tisztelt Adózóna, Az SZJA 2019: Ez lett a vége cikk végén a kedvezmények sorrendjéről írnak: "A kedvezmények sorrendje Új rendelkezés szerint az adóelőleg megállapításánál a kedvezményeket (családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény, személyi kedvezmény stb.) elsőként a tevékenység ellenértékeként (munkabérként, megbízási díjként stb.) juttatott jövedelemmel, a jövedelmet terhelő adóelőleggel, járulékkal szemben kell érvényesíteni, és csak ezt követően lehet a tevékenység ellenértékének nem minősülő (de az összevont adóalapba tartozó) juttatásokkal szemben figyelembe venni [szja tv. 48. § (6) bekezdés]." A 48. §-hoz a T2931. számú törvényjavaslatban sem találok (6)-os bekezdést, ami ezt így leírná. Akkor ezt most, hogy kell érteni? Hónap közben úgy kell számfejteni az önkéntes pénztári juttatásokat, hogy nem érvényesít adó- és járulékkedvezményt, majd a hóvégi számfejtésnél (mivel a bérfizetés a tárgyhónapot követő 5-én történik) kell először a bére után érvényesíteni az adó- és járulékkedvezményt, és csak ezután lehet az önkéntes pénztári befizetés után érvényesíteni az adó- és járulékkedvezményt? Köszönöm a segítséget.
Kiegészítéseket és pontosításokat terjesztett be 2018. november 6-án az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló T/2931. számú törvényjavaslathoz az Országgyűlés gazdasági bizottsága. A következőkben a bizottság a szocho-kedvezményekkel összefüggő javaslatait ismertetjük.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény előírása szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a döntését az önellenőrzéssel változtatná meg. Írásunkban azon társaságiadóalap-kedvezményeket vesszük sorra, melyeknél az adózót választási lehetőség, döntési jog illeti meg.
Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződést kötött az Emag-gal, hogy azon a felületen is lehetőségünk legyen értékesíteni termékeinket, ezért pedig jutalékot fizetünk. Az Emag saját hatáskörében kuponokat ad a felhasználóinak, melyeket a vevők bármely Emagon hirdetett termékre beválthatnak. Ez esetben a mi termékünknél történt egy ilyen kuponbeváltás. Az Emag kifizeti majd részünkre ezt a kuponkedvezményt, jobban mondva le fogja majd vonni az általuk kiszámlázott értékesítési jutalék összegéből. A kérdésem az, hogy ebben az esetben a vevőnek kiállított számla hogyan helyes? Kuponkedvezményt ugye nem kell feltüntetnünk? Válaszát előre is köszönöm!
Október 19-én nyújtották be a T/2931. számú törvényjavaslatot az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról. A módosítások között szerepel egy újonnan bevezetendő szociális és szakképzési hozzájárulási kedvezmény.
A kétgyermekes családokra is kiterjesztik a 10 millió forintos kedvezményes kamattámogatású kölcsönt, a háromgyermekeseknél pedig 15 millió forintra nő a csok keretében, 3 százalékos kamattal felvehető kölcsön összege – jelentette be a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bővítéséről szóló kormánydöntést Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mai sajtótájékoztatóján.
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk után "gyesről visszatérés" jogcímen az első gyerekével kapcsolatban szochokedvezményt vettünk igénybe 2+1 év erejéig. Dolgozott néhány hónapot, újra teherbe esett. A második gyermekre való tekintettel is igénybe vehetjük a szochokedvezményt gyesről visszatérés jogcímen 2+1 évig?
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) tartalmaz olyan adóalapot csökkentő kedvezményt, amelyet az adózó megoszthat kapcsolt vállalkozásával.
Betéti társaság személyesen közreműködő beltagja 2011. 12. 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és jogosult most is. Szükséges-e kiváltania a rehabilitációs kártyát, hogy a társaság a szochóból kedvezményt érvényesíthessen?
Tisztelt Szakértő! A következő jogszabályhely értelmezésében szeretném a segítségét kérni. „Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele továbbá a beruházás, felújítás vagy a karbantartás szabályszerű megtörténtéről és összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolás, melynek az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásakor az adózónál rendelkezésre kell állnia.” Egy folyamatban lévő beruházás költségei tárgyévben kifizetésre kerültek, viszont az átadás időpontja áthúzódik a következő évre, de a mérleg leadása előtt még megtörténik, akkor figyelembe vehetem-e a fenti kedvezményeket a társasági adónál?
Tisztelt Szakértő! Egy nyomda vásárolt egy gépet a hatékonyságának növeléséhez, amelyet idén a műszaki gépek között üzembe is helyeztek. A gépet előtte gyártásra nem használták, az eladó kereskedő a bemutatótermében tárolta. A gépet kizárólag a potenciális vevők kérésére kapcsolták be, így mutatták be, hogy milyen funkciói vannak, hogyan működik. Kérdésem, hogy megfelel-e így a gép az "új gép" fogalmának, és alkalmazhatjuk-e rá a kkv-k beruházási kedvezményét a társasági adóban, vagy mivel már be volt kapcsolva, ezért nem minősül használatba nem vett gépnek? Másik kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy az adóhivatal milyen igazolást fogad el arra vonatkozóan, hogy új a gép?
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozóként biztosított vagyok, de 2016.03.01-től rokkantsági ellátásban is részesülök. Jelenleg a havi bruttó fizetésem három egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát, mely után mindig megfizetem a 19,5%-os szociális hozzájárulási adót. Jár-e részemre a 2011. év CLVI. törvény 462/A szakaszában foglaltak szerint szochokedvezmény, mely alapján nem kellene szociális hozzájárulási adó fizetnem? Válaszát előre is köszönöm: J.L.
Egyre népszerűbb az elektronikus vonatjegyvásárlás, idén eddig már csaknem 600 millió forintot spóroltak így az utasok – közölte a MÁV szerdán az MTI-vel.
Még „az önkéntes jogkövetésre törekvő, megfelelő szakmai háttérrel rendelkező adózóknál is előfordul a szakképzési hozzájárulás összegének téves meghatározása” állapítja meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos ellenőrzések tapasztalatai alapján összeállított tájékoztatójában. Valóban, a szakképzési hozzájárulás megállapítása során az első nehézség a közteher alapjának meghatározása.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték