Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy katás egyéni vállalkozó milyen gyakran szüneteltetheti a vállalkozását, mivel nincs minden hónapban munkája. (A havi 1 millió forint árbevételtől is messze van.) Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély katás egyéni vállalkozó egy kft. tagja és ügyvezetője is egyben. Helyes-e az, hogy egyéni vállalkozóként 50 ezer forintot fizet, a kft.-ben semmit. Véleményünk szerint a kft.-ben beáll a minimálbér utáni járulékfizetés és a katas egyéniben 25 ezer forintot kell fizenie, vagyis kötelezően a kft.-ben lesz főállása tagi jogviszonyosként? Ezen utóbbi esetben a járulékalap a mimimálbér lesz-e vagy a garantált bérminimum? Amennyiben vagy a tagi jogviszonya vagy az ügyvezetői státusza megszűnne, úgy már működik a jelenlegi verzió (25 ezer forint kata és 0 forint a kft.-ben)? Válaszát előre is köszönöm .
Egyéni vállalkozó (áfában alanyi mentes) 2018.02.01-től katás, előtte az szja szerinti tételes szabályok vonatkoztak rá. 2018.10.01-től szüneteltetné tevékenységét. Az alábbi kérdésekben kérném szakértői véleményüket: - A katára áttérés előtti napon számba vette a készletét, a szünetelés okán van-e ezzel teendő? Jól értelmezem-e, hogy a számba vett készlet növeli a bevételét, ha visszatér az szja hatálya alá, illetve ha megszünteti a tevékenységét, akkor katás bevételnek számít? - Van-e annak jelentősége az előző kérdéshez kapcsolódva, ha a kata időszak alatt a készlet értékesítésre került? - Az szja-s időszak alatt fejlesztési tartalék képzés történt, amit 2020-ig kell felhasználni. A szünetelés befolyásolja-e a fejlesztési tartalék felhasználásának időszakát? - Áfa szempontjából szükséges-e a 8 millió forintos alanyi mentesség határát időarányosítani 9 hónapra? Válaszuk sürgős lenne, amennyiben lehetséges, kérem szíveskedjenek mielőbb válaszolni!
Az lenne a kérdésem, hogy katás vállalkozó választhat-e magának fantázianevet? Ha igen, a könyvelő hol tudja ezt a fantázianevet bejelenteni, ha egyáltalán be kell jelenteni? Köszönöm a választ
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó 2018.10.01. napjával át kíván térni vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozói jogállásúra – tekintettel arra, hogy 2018.09. hónapjában kereskedelmi tevékenységbe kezdett. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a kataalanyiság időszakában kifejezetten jövőbeni továbbértékesítési céllal beszerzett árukészletnek mi lesz a sorsa? Az árukészlet értékesítésére csak 2018.10.01. napja után kerülne sor. Kell-e a kataalanyiság megszűnésekor azokat bevételként számba venni, vagy lehetőség van azok költségkénti elszámolására abban az időszakban, amikor a készletek ténylegesen értékesítésre kerülnek? Esetleg a kata hatálya alól milyen kedvezőbb adózási formára történő áttérést javasolna a kereskedelmi tevékenységet figyelembe véve? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Több mint 20 éven át éllelmiszer-vegyes-kiskereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó voltam, vagyok. A jövedelmeimet 2013-ig az általános szja szabályai szerint számoltam el. 2013 áprilisában áttértem a kata hatálya alá. A katás időszakban az áthozott készleteket, valamint a tárgyi eszközök nagy részét értékesítettem. 2013 októberétől a katás vállalkozásomat szüneteltettem – ezen időszak alatt bevételem nem volt. 2018 októberében lejár az 5 éves szüneteltetési időszak, és megszüntetem a vállalkozásomat. Kérdéseim: 1./ Milyen bevallási kötelezettségem keletkezik, és milyen határidőben? 2./ A még meglévő tárgyi eszközök után keletkezik-e adókötelezettség?
Tisztelt Szakértő! Katás vállalkozóként dolgozom (havi 75 ezer forint adót fizetek). Családi vállalkozásunkból osztalékot kapok 2018-ban és várhatóan 2019-ben is. Hogyan alakul az utána fizetendő kötelezettségem?
Kedves Adózóna Szakértő! Katás egyéni vállalkozó vagyok, jógát és angolt tanítok. Szeretnék egy jógastúdiót nyitni, ahol nemcsak én tanítanék, hanem más tanárok is, akik fizetnének a teremhasználatért. Ez klasszik bérbeadás szerintem. Az önkormányzatnál azt mondták, hogy magánszemélyként nem adhatok bérbe, ha katás vagyok, csak a vállalkozás keretein belül. Máshol pont fordítva írják, hogy katás nem veheti fel a bérbeadást a tevékenységei közé. Megint máshol, hogy a kizárás csak akkor történik, ha bevétele is származik bérbeadásból. Kérdésem, hogy mi a javaslatuk, tudok-e jógastúdiót működtetni katás egyéni vállalkozóként, vagy csinálnom kell rá egy céget? Esetleg magánszemélyként adhatok-e bérbe a katás egyéni vállalkozás mellett? Mert akkor magánszemélyként bérelném a stúdiót és adnám tovább bérbe a többi oktatónak. Köszönöm előre is a válaszukat! Üdvözlettel: Judit
Tisztelt Szakértő! A jelenleg főállású katás egyéni vállalkozó 2019-ben egyszemélyes kft.-t alapít, ahol természetesen a társaság ügyvezetői feladatait, valamint a társaság bevételszerző tevékenységét egymaga látja el. Kérdéseim a következők: az ügyvezetői feladatokat megbízási jog viszonyban díjazás nélkül, a társaság tevékenységéhez kapcsolódó feladatokra létesíthet-e önmagával munkaszerződést, és ezek után átjelentkezhet-e főállás melletti egyéni vállalkozónak? Kérem a segítségét hogy a fentiekben vázolt helyzetben mi a megfelelő eljárás és ehhez milyen adófizetési kötelezettséggel kell számolni? Válaszát várva fáradozását előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyvédi iroda bejelentkezett a kata hatálya alá. A személyesen közreműködő tag kisadózó, azonban munkaviszonyban foglalkoztat alkalmazottakat. A kisadózó 1 hónapig beteg volt, bejelentette hogy erre a hónapra nem fog adót fizetni. Táppénzt vett igénybe. Azért, hogy a 40 százalékos különadót ne kelljen megfizetnie, az elérhető éves árbevétele 11 millió forintra csökken. A munkavállalók azonban a kisadózó betegsége alatt is dolgoznak, árbevételt realizálnak. Bár a kata törvényből nem tudom kiolvasni, a munkavállalók foglalkoztatása okán ugyanúgy csak a csökkentett árbevétel mentesül-e a különadó alól? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Őstermelő vagyok és főállású őstermelőként adózok, fizetem a járulékokat. Áttérhetek-e év közben vagy év végén a katás adózásra? Őstermelőként adózhatok-e katás adózóként?
Tisztelt Szakértő! Katás adózású egyéni cég vállalkozói bankszámlát nyitott. Kérdésem, hogy az erre a számlára érkező bevételeket használhatja-e a magánéleti kiadásokra, úgymint bevásárlás, rezsi átutalása, mozijegy bankkártyás fizetése. A kérdés azért merült fel, mert céges számlát nem használunk magáncélra, viszont a másik oldalon a bevétel már adózott jövedelemként jelenik meg a bankszámlán. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A korábbi kérdés-válasz cikkhez kapcsolódva egy további kérdés merült fel, melyet szeretnék feltenni. https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_21_Katas_bt_tagjainak_osztaleka_fcr Értem, hogy osztalék nem értelmezhető katás gazdasági társaság esetén, de mi van akkor, ha munkaviszonyos tag a társaság jövedelméből kíván részesülni? Milyen jogcímen tudja a társaságból jövedelmét jogszerűen kivenni, ha nem katás, hanem munkaviszonyos tagja a bt.-nek / kkt.-nek, és milyen adót kell az után a jövedelem után a gazdasági társaságnak megállapítania? Egyéb személyi illetményként kell számfejteni és munkabér jellegű módon levonni a járulékokat és szochót a kifizetés után megfizetni? A katás tagra vonatkozik csak a törvényileg vélelmezett jövedelemkiszámítás (10. § (3)), a munkaviszonyos tagra akkor nem? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó szülés előtt áll. A csedet nem venné igénybe, mert vállalkozását nem tudja szüneteltetni, személyes felügyeletet igényel. Évek óta főállású kata megfizetésével folyamatos a biztosítási jogviszonya. A gyedet már igénybe venné, hiszen keresőtevékenységet folytathat. Ebben az esetben hogyan alakul a jövedelem megállapítása? Amennyiben a szülést követő 169. naptól indul a gyedre való jogosultság, akkor ezt a napot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 nap jövedelme alapján történik? Amennyiben ebben a 180 napban a magasabb összegű (75 ezer) tételes adót fizet, akkor az ellátás alapja 154 800 forint lesz? Előre is köszönöm a segítséget
Tisztelt Szakértő! A bt. beltagja főállás mellett kisadózó. A kültagnak szintén van máshol 6 órás munkaviszonya, a katás bt.-ben nem részesül díjazásban, munkát nem végez. Ebben az esetben is vonatkozik rá a Kata tv. 7. § (2) bekezdése, hogy a kisadózóként be nem jelentett tagnak munkaviszonyt kell létesítenie a katás bt.-vel? Válaszát köszönöm!
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték