Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó az elvégzett munkáról számlát állít ki a megbízó kft. felé. A kft. az üzemanyagot is téríti a katás egyéni vállalkozónak, az üzemanyagszámla ellenében, ami a kft. nevére szól. Helyesen jár-e el a kft.?
Tisztelt Szakértő! Amikor a kkt. a katát választotta, két nem munkaviszonyos ügyvezetője volt. Sajnos csak az egyikük lett kisadózóként bejelentve. Ezt szeretnénk korrigálni, hogyan tehetem meg? Eltelt egy hónap, a be nem jelentett ügyvezető lemondott, a társasági szerződést módosították. Ha bejelentem az egy hónapra, amíg ügyvezető volt, most ki kellene jelenteni, azonban a nyomtatványon nem találok erre vonatkozóan választási lehetőséget. Köszönöm a válaszukat.
Katás bt. értékesítené a korábban, még nem katásként, fordított adózással vásárolt ingatlanát, hogyan kell számláznia? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Alanyi mentes és katás egyéni vállalkozó szoftverfejlesztéssel foglalkozik. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből (tőzsdei nyereségből), illetve állampapírhozamból szerez bevételeket magánszemélyként. 1.) Kérdésem, hogy az így szerzett bevételek katás bevételnek számítanak-e, vagy az szja-törvény előírásai szerint kell adózni utánuk magánszemélyként? 2.) Be kell-e jelentenie ezekkel kapcsolatban valamit a T101E-n? 3.) Az így szerzett bevételek az alanyi mentesség értékhatárába beleszámítanak? Kérem törvényi hivatkozást is legyen szíves adni!
Katás egyéni vállalkozó a 2015-ben magánszemélyként vásárolt saját lakását szeretné eladni, amelyben bejelentetten lakik, de jelenleg székhelyként is használ. A vállalkozói tevékenysége szoftverfejlesztés, alkalmazottja nem volt. Kérdésem, hogy az ingatlanértékesítésre kapott ellenérték katás bevételnek minősül-e?
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó bevétele hamarosan eléri a 8.millió forintot. Az utolsó kiállított számla, ami 08. havi, a fizetési határideje 09.04., de ez pénzügyileg eddig a dátumig biztosan nem fog teljesülni. Az átutalásos számlákat a partner részletekben utalja, ami általában meghaladja a 30 napot. Nem pénzforgalmi áfás. A 45 napos határt a számla keltétől, vagy a teljesítés napjától, vagy a kiegyenlítéstől kell számítani? Vagyis melyik számlával lépi át az alanyi mentes határt? Köszönöm szépen: Bné
Katás bt. jelenleg alanyi mentes. Előzetes kalkuláció szerint az éves árbevétele 8,4 millió forint lesz. Hogyan kell az utolsó számlát kiállítani, s maradhat-e a következő évben alanyi mentes?
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó tárgyi eszközt vásárol (gép, berendezés). A későbbiekben szeretné bérbe adni. Megteheti? Köszönettel: Szabó Katalin
Tisztelt Szakértő! Egy katás, alanyi mentes státuszú egyéni vállalkozó közösségen belüli országban szeretne szolgáltatást végezni (kiállításépítés). A számlán minden esetben fel kell tüntetni az "Áfatörvény területi hatályán kívüli" szöveget? További kérdésem, hogy 1. Ha van a partnerének közösségi adószáma, akkor nem kell felszámítani a magyarországi vállalkozónak az áfát a számláján? (Áfabevallást beadja, de nincs áfafizetési kötelezettsége és adatszolgáltatást is beadja.) 2. Ha nincs a partnerének közösségi adószáma, akkor felszámítja az áfát és meg is fizeti a magyarországi vállalkozó? (Áfabevallást beadja, megfizeti az áfát, nincs adatszolgáltatás.) 3. Valószínűsíthető, hogy csak egy "külföldi" vállalkozótól lenne számlája. Ez nem jelent gondot a munkaviszonytól elhatárolás esetében? Egy ellenőrzés során minősítheti a hatóság munaviszonynak? Ha igen, abban az esetben egyéni vállalkozóként elég-e, hogy a katát megfizeti Magyarországon? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: Adott egy mezőgazdasági őstermelő, általános forgalmi adó tekintetében kompenzációs rendszer melletti alanyi mentességet választott, kompenzációs felár megtéríttetésére tart igényt. Zöldségtermeléssel és -értékesítéssel foglalkozik. Az idei év augusztusában megszűnik a munkahelye, így őstermelés tekintetében járulékfizetésre lenne kötelezett. A következőt szeretné tenni: Egyéni vállalkozást (katás) indít az őstermelői státusza megszüntetése nélkül. A tervezett tevékenység szintén az áfatörvény 7. melléklete szerinti (II.) mezőgazdasági tevékenység, szolgáltatásnyújtás (mezőgazdasági bérmunka, fakitermelés?). A tevékenységi körök között nincs átfedés az őstermelés és az egyéni vállalkozás között, de mindkettőben csak mezőgazdasági tevékenység van. 1.) Áfa tekintetében az egyéni vállalkozás és az őstermelő egy adóalanynak minősül, indításkor van-e lehetősége az áfában az őstermelőitől eltérő áfamegállapítás választására, vagy ugyanúgy kompenzációs feláras alanyi mentesként kell elindítani? Év közben a kompenzációs felárról le lehet mondani? Az áfakörbe csak december 31-éig, léphet be? 2. Tekintve, hogy az egyéni vállalkozás keretében is mezőgazdasági tevékenységet végez (önálló vállalkozás), egyéni vállalkozóként is igényt tarthat kompenzációs felárra? Amennyiben igen, akkor a szolgáltatásnyújtásról az igénybe vevőnek felvásárlási jegyet kell kiállítani a szolgáltatásról? 3. Fakitermelés belefér-e az áfatörvény 7. számú melIéklet 10. pontjába? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő, Feleségemmel 50-50%-os tulajdonosok vagyunk egy lakásban (házasságkötés előtt történt a vásárlás). Szeretnénk bérbe adni, és szabályosan adózni utána. Mivel nekem van egy katás egyéni vállalkozásom, így az tűnik a legkönnyebben járható útnak, ha mi – a tulajdonosok – megállapodunk abban, hogy a feleségem adja ki, és vallja be jövedelemként és adózik utána. Tételes költségelszámolást szeretnénk alkalmazni, mert nem szeretnénk a közüzemi számlákat átíratni. A probléma csak az, hogy ezek az én nevemre szólnak. Kérdések: – Mit kell tartalmazni a tulajdonosok között megkötött megállapodásnak? – Költségként el tudja számolni a feleségem az én nevemre érkező közüzemi számlákat? – Szeretnénk értékcsökkenést is elszámolni költségként (vételár 2%-a (évente, időarányosan). Itt elszámolhatja a teljes vételár 2%-át vagy csak a felét? Amennyiben a kiadás előtt kifestjük, veszünk bele bútorokat, akkor az költségként ilyenkor is elszámolhatom (értékcsökkenés leírása esetén), vagy csak értéknövelő beruházásként? Ha értéknövelő beruházás, akkor az értékcsökkenés-alapot növelhetem vele? Ilyenkor az értéknövekedés jövedelemnek is számít? Lehet olyat, hogy a festést és a bútorokat csak költségként számolom el, nem mint értéknövelő beruházást? Előre is köszönöm a válaszokat!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk heti 40 órás jogviszony mellett katás egyéni vállalkozó. Hamarosan csedet igényel, így a főállásában szülési szabadságát tölti majd. Mivel ez idő alatt munkavégzést nem folytathat, alkalmazni szeretne egy napi 8 órás munkavállalót a vállalkozásában. Kérdése az lenne, hogy megteheti-e ezt, illetve a csed igénylésének napjától főállású katás vállalkozóvá át kell-e jelentenie saját magát? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Petrik Attiláné
A feleség egy egyszemélyes kft. tulajdonosa, ügyvezetője. Férje katás egyéni vállalkozó. A kft. leszerződött egy nagyobb munkára, melynek elvégzéséhez a férj munkájára is szükség van, ő lesz az alvállalkozó. Mikor és melyik félnek kell bejelenteni a "kapcsolt vállalkozás"-t? Társasági adóban és katában van-e ennek valami vonzata?
Tisztelt Szakértő! 2006-ban alakult betéti társaság két éve kata szerint adózik. Jelenleg áfamentes, de várhatóan ebben az évben meghaladja a bevétel az alanyi mentesség határát, tehát áfás lesz. 2012. évben vásárolt egy tulajdoni lapon „iroda” címen szereplő ingatlant, a telekárat 27 százalék áfával, a felépítményt fordított adósan. Mivel a munkája jelenleg és hosszú távon a fővároshoz köti, szeretné a bt.-ben lévő ingatlant eladni. Hogyan kell kiszámláznia (már ez évben az áfakörbe tartozást, valamint a kata szerinti adózást figyelembe véve, valamint azt, hogy az ingatlanértékesítésre nem választotta az áfakörössé tételt), és milyen adózási szabályokat kell figyelembe venni még (például az ingatlanértékesítésnél az áfatörvény 135. paragrafusa szerinti 240 hónapos utánkövetési időszakot, fordított adózással vásárlás esetén hogyan kell alkalmazni)? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. Az egyéni vállalkozásból nincs jövedelemkivétje, és ezért nem fizet egészségbiztosítási járulékot sem. Keresőképtelen lett 2018. 06. 25-től (kismama). Jelenleg a heti 36 órát meghaladó munkaviszonya kapcsán kapja a táppénzt. Ez a munkaviszony 2018. 05. 01-től áll fenn. Vállalkozását 2017. 12. 01-től indította, katás főállású egyéni vállalkozó volt, melyből 2018. 05. 31-ével kilépett, azóta (2018. 06. 01-től) a heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett vállalkozó. Előtte folyamatosan alkalmazottként volt munkaviszonya. Kérdés: a jelenlegi munkáltató azt a tájékoztatást adta, hogy a táppénzt 55 napig fizeti, utána a munkaviszonyt is megszüntetheti akár... Ez valóban így van? Az 1997.évi LXXXIII. törvény 46. § (1) bekezdést olvasva és próbálva értelmezni úgy gondolom, a munkáltató erre utalt az álláspontjában. Ha a heti 36 órát meghaladó munkaviszonya megszüntetésre kerül, akkor főállású egyéni vállalkozónak kell lennie, és járulékfizetési kötelezettségei is keletkeznének? Ha azonban a vállalkozásában is táppénzre menne, mennyi táppénzre számíthatna? A későbbiekben jogosult-e a tgyásra? Valamint a gyed összegét miből határozzák meg részére? Ha a munkaviszonya valóban megszűnik, és úgy dönt, hogy a vállalkozását is megszüntetné, milyen ellátásban részesülne a szülésig, illetve az után? Elég összetett a helyzet, a legjobb megoldást próbáljuk megtalálni! Ebben kérném az Önök szakértői segítségét! Válaszukat előre is köszönöm!
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték