Tisztelt Szipszer Tamás Szakértő! Egy 2017.05.14-ei cikkhez szeretnék kiegészítést kérni, katás bt. végelszámolásával kapcsolatosan. Ha nem a bt. beltagja, hanem a kültag (aki főállású egyéni vállalkozó) lesz a végelszámoló megbízási jogviszonyban, akkor a bt. beltagja mentesül a minimálbér járulékai alól és a végelszámoló pedig elláthatja nulla forintért is a végelszámolási teendőket? Köszönöm szépen a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Angliából hazatelepülő magánszemély Angliában kimerítette a munkanélküli idejét. Gyermeke két éves koráig még van néhány hónap, és azért, hogy itthon megkaphassa a gyedet, azt javasolták neki, hogy váltson ki egy katás egyéni vállalkozást. Gyanús, hogy ez nem teljesen korrekt. Főállású egyéni vállalkozást kivált, és az első perctől kezdve nem fizet járulékot, tekintve, hogy gyeden van. Ez járható út? Előre is köszönöm válaszukat
Tisztelt Szakértő! A kérdésem weboldal üzemeltetésével kapcsolatos. Adott egy weboldal, amely kb. 25 millió forint árbevételt termel különböző tananyagok értékesítésével. Két magánszemély üzemelteti, egy kft.-n keresztül. A kérdés az lenne, hogy a két magánszemély egyenként katás vállalkozóként tudná-e üzemeltetni a weboldalt? Nyilván adóoptimalizálás a cél. A két katás vállalkozó számlázhatja-e megosztva a szolgáltatások értékesítését? A számlázás automatikus, fizetés után megy a számla. Lehet-e megállapodás alapján úgy számlázni, hogy egyik számlát A vállalkozó, a másik számlát B vállalkozó állítja ki? Így mindketten 50-50 százaléknyi bevételre tennének szert? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó ügyfelem személyautókat szeretne bérbe adni. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben vonatkozik rá a cégautóadó? Tételes költségelszámolást nem vezet. Köszönöm.
Egyéni vállalkozó katás szeretne lenni. A vállalkozó rehabilitációs járadékot és gyest kap. Ezen kívül két helyen összesen heti 20 órás munkaviszonyban áll. Az egyéni vállalkozásban személyesen közreműködik. A rehabilitációs járadék miatt nem lenne főállású. A heti 20 órás munkaviszony melletti gyes miatt viszont főállásúnak minősülne. Az után szeretnék érdeklődni, hogy ezen egyéni vállalkozó összességébe véve főállású vagy nem főállású katás?
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni az alábbi témában. Ha egy cég 2017.01.01-2017.07.31. között.a kata hatálya alá tartozott, 2017.08.01-2017.12.31 időszakra vonatkozóan a beszámoló típusaként mit szükséges jelölnöm. Az általános üzleti évet záró helyes lehet? Köszönöm szépen a válaszát
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozóként áfakörbe tartozom. Emellett a tevékenységem mellett magánszemélyként saját tulajdonú vidéki házamat kívánom fizető vendéglátás (falusi szálláshely-szolgáltatás) keretében időnként kiadni. Alkalmazhatom-e erre a tevékenységemre az alanyi áfamentességet a 8 millió forintos értékhatáron belül? Tételes átalányadót kívánok alkalmazni (szobánként 38 400 Ft). A kiadandó házban kettő apartman található, mindegyikben konyha-nappali (egyben), fürdőszoba és egy 13 négyzetméteres hálószoba található, melyben 2-4 személy elhelyezése lehetséges. Hány szobásnak számít a ház az átalányadó szempontjából? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyvédi iroda 2018. január 1-jétől – élve az új lehetőséggel – áttért a katás adózási módra. Benyújtotta a 2017-es üzleti évről a 1771-es bevallását, aminek 06-os mellékletében elszámolt az osztalékot kiváltó adóval. A NAV a bevallásra hibaértesítést küldött, miszerint az ügyvédi irodáknak nem kell osztalékot kiváltó adót bevallaniuk és fizetniük. Ha a katatörvény 26. § (3) bekezdését olvassuk, akkor itt tényleg nincs említve az ügyvédi iroda, a 1771-es bevallás kitöltési útmutatója (bár ez nem jogforrás), viszont határozottan említi őket is, mint ezen adó érintettjeit. Kérdésem, hogy kell-e vagy sem osztalékot kiváltó adót fizetniük, illetve ha nem kell, akkor milyen formában tudják leadózni és kivenni a katás időszak előtt képződött és felhalmozott eredménytartalékot? Válaszát előre is köszönöm.
A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik és bérbeadja a főállású katás tulajdonosnak az ingatlant, ahol az végzi a bevételszerző tevékenységét mint katás. A kft. ügyvezetője nem tulajdonos, egy nyugdíjas, aki nem vesz fel pénzt az ügyvezetésért (megbízásos jogviszonyban van, de díjazás nélkül). Járható-e a felvázolt konstrukció? Köszönettel: Béradmin Kft.
Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném a segítségét kérni. Adott egy katás egyéni vállalkozó, aki állampolgárságát tekintve olasz. A cég, amelynek eddig számlázott, felajánlotta, hogy mint munkavállalót alkalmazza a jövőben. A cég Szingapúrban van bejegyezve, viszont a munkavégzés helye Mali lesz. A tervek szerint 6 hónapot tartózkodna ott, és a maradék 6 hónap pihenő lenne neki, melyet különböző európai országokban fog tölteni. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben melyik ország szerinti adót kell megfizetnie, hol lesz biztosított? Illetőséget szükséges vizsgálni? Előfordulhat hogy mégis magyarországi illetőségű marad, tehát Magyarországon adóköteles? Életvitelszerűen nem tartózkodik itt, sem ő, sem a családja. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben kérnék állásfoglalást: Adott egy katás egyéni vállalkozó, aki a saját egyszemélyes kft.-jében főfoglalkozású tagként biztosított. Az egyéni vállalkozásából havonta rendszeresen 500 ezer forint ügynöki díjat számlázna a kft.-nek. Az ügynöki tevékenységhez használt személyautó a magánszemély tulajdonában van, a laptop az egyéni vállalkozás tárgyi eszközei között szerepel. A munkaviszonytól való elhatárolás hét feltétele közül a fentiek alapján egy feltétel teljesül. A tevékenység végzésének rendjét és módját saját maga határozza meg, viszont ez a magánszemély a kft. ügyvezetője is egyszemélyben. Ennek tudatában megállja-e a helyét az, hogy a tevékenység végzésének rendjét és módját a kisadózó határozza meg, és nem a megrendelő? Válaszukat előre is köszönöm!
Jelenleg 2018. 03. 16-ától gyesen lévő anyuka saját kft.-ben 2018.10. 14-óta munkaviszony keretében ügyvezető. 2016. 03.16-ától személyesen nem végez munkát a társaság tevékenységében, ügyvezetést más látja el, jövedelmet nem vesz fel. Idén gyes mellett szeretne „katás” egyéni vállalkozóként dolgozni. Kérdésem, hogy „katás” egyéni vállalkozóként gyes alatt, illetve a gyes lejártát követően egy újabb gyermek vállalása esetén milyen jövedelem és milyen jogviszony alapján állapítják meg a csed és gyed alapját?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves tájékoztatásukat: Egészségügyi szolgáltatási tevékenységet végző betéti társaság a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény alapján a kata adózást szeretné választani, év közben, a bejelentést követő hónap 1. napjától. A kisadózó vállalkozás bevétele meghatározóan (az összes bevétel több mint 50 százaléka) egy partnertől fog származni, melynek összege éves szinten meghaladja az egymillió forintot. A kisadózó vállalkozás kisadózóként bejelentett tagja a fent említett partnernél közalkalmazotti jogviszonyban áll. A tevékenység végzésének helye nem a kisadózó, hanem az üzleti partner tulajdona. A fent leírtak alapján a betéti társaság választhatja-e a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szerint a kata szerinti adózást? Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó ügyvéd anyuka a csed és gyed idejére nem passziválta a vállalkozását, csak minden hónapban jelentette, hogy nem köteles a katát fizetni. Most várja a második gyermeket, s az egészségbiztosító szerint a fenti konstrukció passzív gyednek minősül, s így nem lesz meg a 365 nap két év alatt. Eddig úgy tudtuk/gondoltuk, hogy passzív gyed csak akkor lehetséges, ha megszűnik a kismama jogviszonya a csed/gyed alatt. Itt nincs szó megszűnésről, csupán nincs havi kata fizetési kötelezettség. Milyen jogszabályhelyet nem vettünk figyelembe, ha egyátalán igaz a fenti állítás? Köszönettel!
Főállású őstermelő lehet-e katás?
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték