Tisztelt Szakértő! 2017. 09. 27-én publikált egy cikket a kapcsolt vállalkozások között, miszerint érdemes PÁSZ szabályzatot vezetni. Ennek a szabályzatnak van-e olyan kitétele, hogy mennyi az éves forgalom két kapcsolt vállalkozás között? Korábban olyat olvastam, hogy ahol az éves forgalom az 50 millió Ft-ot nem éri el, nem fontos ilyen szabályzatot írni. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Cím! Jól gondolom-e, hogy egy "A" vállalkozás kkv minősítése során az állományi létszám kiszámításánál a napi 2 órában foglalkoztatott nem számít bele, a napi 4 órában foglalkoztatott viszont igen? Ha az "A" vállalkozás egyik tulajdonosnak van egy másik vállalkozásban ("B" vállalkozás) is tulajdonrésze, akkor a "B" kapcsolt vállalkozás, és az "B" állományi létszámát 100 százalékkal vagy a tulajdoni rész arányában kell az "A" vállalkozás állományi létszámának számításánál figyelembe venni? Ha "A" vállalkozás két tulajdonosa mezőgazdasági őstermelő (családi gazdaság) is, akkor a mezőgazdasági őstermelés is kapcsolt vállalkozásnak minősül, és szintén figyelembe kell venni az "A" állományi létszámának számításánál? Köszönöm.
A férj 50 százalékos tulajdonában lévő cég (25%-os) üzletrészt vásárol a feleség (tulajdoni részesedése: 25%) résztulajdonában lévő társaságban. Kapcsoltnak minősül a két cég? Vagy a kapcsoltság már azáltal is megvalósul, hogy az egyik üzletrészt vásárol a másikban? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Tisztelt Adószakértő! Adott két egyszemélyes belföldi kft., azonos a tulajdonos, mindkét cégben ő az ügyvezető is. A kiva alá tartozó kft. véglegesen pénzeszközt adna át a tao alá tartozó kft.-nek. A kedvezményezett kft. a juttatás nélkül is nyereséges lenne. Kérdésem arra irányul: – van-e és mikor adóalap-növelő kötelezettség a nyújtó kivás vállalkozásnál; – játszik-e valamilyen szerepet, ha a pénzeszközt a nyújtó vállalkozás kizárólag fejlesztési célra vagy egyéb célra adná (a szerződésben ezt kikötnék); – a kapcsolt jellegre tekintettel minősíthető-e az ügylet jogszerűtlennek, azaz milyen feltételekkel jöhet létre közöttük ilyen végleges pénzeszközátadás. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy katás ügyfelünk mezőgazdasági tevékenységet folytat és közben ügyvezető egy kft.-ben. Így kapcsolt vállalkozásnak minősül. A kft. vegyesboltot üzemeltet. Az egyéni vállalkozónak kizárólag az említett kft.-től van bevétele. Zöldséget értékesített, amit önmaga termelt meg a saját földjén saját eszközeivel. Ebben az esetben megdőltnek tekinthető-e a munkaviszony vélelme, vagy a kapcsolt vállalkozás miatt munkaviszonynak fogják minősíteni? Segítségét köszönöm.
Tisztelt Adózóna! A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklet 9.7.2. és 9.7.5. pontjában foglaltak értelmezésével kapcsolatosan szeretnék tájékoztatást kérni Önöktől. A munkáltató (kft.) mobilitású célú lakhatási támogatást szeretne biztosítani munkaviszonyban álló munkavállalója részére. A 9.7.2. pontban felsorolt feltételeknek megfelel a létrejött munkaszerződés. A munkavállaló egyenes ági rokona (fia) a kft. tulajdonosainak (tulajdonosok a férj és a feleség). Így felmerült kérdésként, hogy az adott munkavállalói jogviszonyra vonatkozik-e a 9.7.5. C. pontban jelzett kapcsolt vállalkozói jogviszony? Azaz ebben az esetben adható-e a munkavállaló részére a mobilitású célú lakhatási támogatás? Tájékoztatásukat köszönöm! Németh Mária Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az a helyzet, amikor a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője egyben közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja és munkavégzésre irányuló szerződést kíván kötni a kft.-vel a szövetkezet nevében? Köszönettel.
Tisztelt Szakértők! I. Kft. ingatlanvagyonnal rendelkező társaság. I. Kft. tulajdonosai: M. magánszemély 60%-ban, X. Kft. 40%-ban. M. magánszemély egyben az X. Kft üzletrészeit 100%-ban birtokolja. 1. Első lépésben M. magánszemély elad az I. Kft.-ben levő üzletrészéből 15%-ot az X. Kft.-nek névértéken. 2. Második lépésben egy későbbi időpontban további 21%-ot tervez eladni M. magánszemély az X. Kft.-nek névértéken. Kérdéseim: keletkezik-e ingatlanszerzésiilleték-fizetési kötelezettség az 1. esetben? Keletkezik-e ingatlanszerzésiilleték-fizetési kötelezettség a 2. esetben (kapcsolt vállalkozásnak történő értékesítésnek minősülnek-e a felsorolt értékesítések?) Beáll-e a kapcsolt vállalkozások elszámoló áras nyilvántartási kötelezettsége a fenti esetekben? Van-e a fenti ügyleteknek tao.-ra gyakorolt hatása X. Kft-szemszögéből, amennyiben az I. Kft üzletrészeinek névértéke jelentősen alacsonyabb, mint a piaci értéke (saját tőkéje)?
Tisztelt Szakértő! Két munkáltató, akik kapcsolt vállalkozások részmunkaidőben foglalkoztatnak egy azonos munkavállalót. A munkavállaló egyik munkaviszonyában meghatározott munkakörrel napi 4 órában, a másik munkaviszonyban is napi 4 órában azonos munkakörben dolgozik. Jelent a munkáltatók kapcsolt viszonya munkaügyi, adózási vagy egyéb szempontból különös - az általános részmunkaidős foglalkoztatáshoz képest - kötelezettséget a társaságok vagy a munkavállaló számlára? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlant bérel magánszemély tulajdonosától, aki a bérbeadási tevékenységet nem vállalkozóként végzi és nem is áfakörös. A bérleti díj összege 3 millió Ft/hó. Be kell jelenteni a NAV felé a készpénzkifizetést? A magánszemély bérbeadó tulajdonos és a kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül?
Egy kft. tulajdonosi köre két magánszemély tag (testvérek), 50-50 százalékban tulajdonosok. Az egyik tulajdonos egyben ügyvezető is. A társaságnak van egy tulajdoni hányaddal nem rendelkező ügyvezetője is a tulajdonosok édesanyja személyében, aki egyben egyéni vállalkozó és számlakapcsolat áll fenn közöttük. A két ügyvezető önállóan képviselheti a társaságot. Jelen esetben a kft. és az egyéni vállalkozás kapcsolt vállalkozásnak minősül-e?
Tisztelt szakértő ! Adott A és B Kft. ahol az A Kft.-ben férj és feleség 50-50 százalékban tulajdonosok, és a férj az ügyvezető. B Kft.-ben a férj és a feleség testvére ugyancsak 50-50 százalékban tulajdonosok, a feleség az ügyvezető. Kapcsolt vállalkozásnak számít-e A és B Kft.?
Tisztelt Szakértő! 1.) Három tagja van a társaságnak. A társaság a tagok tulajdonában lévő telken (egyéb telkeken is amelyek a megrendelők tulajdonában vannak) lakóházat épít, kulcsra készen. Értékesíthet lakóházat telek nélkül? Ilyen esetre is vonatkozik az öt százalékos áfa? A lakóház ilyenkor albetétes helyrajzi számot fog a kapni a földhivatali nyilvántartásban, vagy csak egyszerűen fel kell rajzoltatni úgy, mintha a telektulajdonos építette volna? 2.) Ha a telektulajdonosok, akik egyben cégtulajdonosok is, magánszemélyként megkötik a szerződést a céggel a lakóház építésére, akkor a cégnek, mint kapcsolt vállalkozásokat be kell jelenteni a saját tagjait a NAV felé? Nagyon szépen köszönöm.
Tisztelt Szakértő! "A" cégben 60%-ban tulajdonos a férj," B "cégben 95%-ban tulajdonos a feleség. A két cég egymással szerződéses viszonyba lépett, kérdés, hogy kapcsoltak-e, kell -e jelenteni a NAV-nak? Ha kapcsoltnak tekinthető "A " cég és B" cég, akkor év végén "B" cég adatait 100%-ban be kell-e vonni (stat. létszám, mérlegfőösszeg, árbevétel adat) annak vizsgálatához, hogy az "A" cég maradt-e a kisvállalkozói státuszban, nyilván a kétéves szabály figyelembevételével? Tisztelettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! "A" Kft.-ben egy apa 40%, 3 gyermek 20-20-20%-os üzletrésszel rendelkezik. Az ügyvezetői teendőket egyik gyerek látja el (20%-os üzletrésszel). "A" Kft. 50% üzletrészt vásárolt "B" Kft.-ben. "C" Kft. szintén 50% üzletrészt vásárolt "B" Kft.-ben. "B" Kft.-ben az ügyvezetést 50-50%-ban "A" Kft.-ből az apa, illetve "C" Kft. ügyvezetője látja el. "C" Kft. eladja a "B" Kft.-ben lévő 50%-os üzletrészét. Kérdésem a következő: – Ha "A" Kft. megvásárolja az üzletrészt, nem jön létre kapcsolt vállalkozás? – Megvásárolhatja-e magánszemély is az üzletrészt? – Hogyan és mi alapján kell kiszámítani az eladásra felkínált üzletrész valós értékét? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték