Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni a segítségét. Egyik ügyfelem külföldi rendszámú autója után elszámolja a költségeket. A forgalmi engedélyén nincs rajta környezetvédelmi osztálya. Hogyan tudnám megállapítani, a fizetendő cégautóadó pontos mértékét? Válaszát köszönöm előre.
Tisztelt Szakértő! 1. Fiatal gazda támogatást elnyert pályázó ültetvénytelepítést vállalt, amely 5 év múlva fordul termőre. Kérdésem, hogy a telepített ültetvény ápolásával kapcsolatban évente felmerülő költségeivel szemben lehet-e minden évben az adott költséggel megegyező támogatást bevételként figyelembe venni? Vagy mivel majd csak 5 év múlva fordul termőre (akkor kerül üzembe helyezésre), így majd csak az 5. évben lehet a bekerülési értékkel megegyező összegű támogatást bevételként figyelembe venni? 2. Ha majd csak az 5. évben (termőre fordulás éve) vehető figyelembe a támogatás bevételként, akkor felmerül az a kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha a megelőző 5 évben már merült fel annyi egyéb más költsége, amely lefedi a támogatást. Ebben az esetben végülis nem fog tudni támogatást felhasználni az ültetvény telepítésével kapcsolatban? 3. Ha kap 9,2 millió forint támogatást, és ebből 7 millió forintért vásárol ültetvényt, akkor az ültetvény bekerülési értékét a termőfölddel együtt (amelyen az ültetvény van) elszámolhatja a vásárlás évében egy összegben értékcsökkenési leírásként? 4. A kapott támogatás beleszámít az alanyi adómentes értékhatárba szja és kata adózás esetén? 5. A jelenlegi fiatal gazda pályázati kiírás megengedi, hogy a pályázó katát válasszon, viszont a pályázat kiíró előírása szerint ez esetben is tételesen vezetnie kell a költségeit. Kérdésem: az értékcsökkentést ugyanúgy kell vezetni, mintha szja adózó lenne? A kata tételes adó is költségnek számíthat? Köszönöm.
Egyszeres könyvvitelű áfakörös családi gazdálkodó nyílt végű lízingbe vesz személygépkocsit. Forgalmi engedélyben a családi gazdálkodó üzembentartóként szerepel. A gépkocsi vételára bruttó 9,6 millió forint, a gazdálkodó éves nettó árbevétele 90 millió forint. Induló lízingdíj 4 millió forint, utána 60 hónap futamidő. A személygépkocsi biztosítását, cégautó dóját, karbantartását a gazdálkodó fizeti. Ha jól értelmezem az szja törvény 11. sz. mellékletének második bekezdését, akkor a személygépkocsi "nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek". A családi gazdálkodó levonhatja-e az üzemi teljesítményre eső arányos áfát a lízingdíjakból? A lízingdíjak üzemi teljesítménnyel arányos részét elszámolhatja-e költségként, ha igen, milyen formában? Szerepeltetni kell-e a személygépkocsit a tárgyi eszköz nyilvántartásban?
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., melyben A személy tulajdonos és alkalmazott is. Ennek a személynek a gyereke szeptember elejétől alapítványi iskolába fog járni, aminek éves tandíja van. Kérdés, hogy amennyiben a kft. fizeti a gyermek tandíját, az minek tekintendő, illetve milyen lehetőségek vannak? Keletkezik-e a magánszemélynek adózási kötelezettsége? A cég számára elköltségelhető? Esetleg van-e valamilyen cafetéria juttatás, ami ezzel összeköthető?
Ügyfelem (nonprofit kft.) egy szimfonikus zenekar fenntartója, olyan hangszerek felújítására szeretné a fejlesztési tartalékot feloldani, mely hangszereknek nem ő a tulajdonosa. Az eszközök egy alapítvány könyveiben vannak, ügyfelem egy szerződés alapján használja a hangszereket, mely szerződés szerint a kft. a használatért külön nem fizet az alapítványnak, de fizeti a biztosítást, a fenntartáshoz szükséges költségeket, javítást, felújítást. Bizonytalan vagyok abban, hogy a hangszerek felújítását el lehet-e számolni a kft.-nél fejlesztési tartalék feloldására. Köszönöm ha válaszolnak, CsK
Tisztelt Szakértő! Kérdésem magánszemélyek közös tulajdonában lévő ingatlan bérbeadására vonatkozik. A magánszemélyek egyenlő arányban tulajdonosai az ingatlannak, melyet a közösen tulajdonolt kft. részére adnak bérbe 10%-os költséghányad figyelembe vételével. Az egyik tulajdonos egy gépet is bérbead a kft.-nek, melyről számlát állít ki. Elegendő-e a szerződés, mint a bérbeadás számviteli bizonylata, vagy számlát kell kiállítani? Vonatkozik-e rájuk az áfatörvény 5. § (2) bekezdése? A kft. mint kifizető bérszámfejtésében szerepel a bérbeadás címen számfejtett összeg. Hogyan kell könyvelnie, milyen adónemben kell szerepeltetni a költségeket a kft. esetében? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy háziorvos egyéni vállalkozó (tételes költségelszámolás és nem áfás) tavaly decemberben nyílt végű pénzügyi lízinggel személygépkocsit vásárolt. Mivel ez az autó nem kizárólagosan üzemi, ezért azt szeretném tudni, hogy milyen költségeket lehet elszámolni az egyéni vállalkozásban, ha megfizeti a cégautóadót? Konkrétan például a lízing kamatát, esetleges javítását, biztosítást? Vagy ezen költségek közül bármit elszámolhat, de csak a bevétel 1 százalékáig? A gépkocsit 80-90 százalékban a praxishoz használja. Ha ez precízen le van dokumentálva, akkor elszámolhat-e az 1 százalékon felül gépkocsi használatot? Már semmiben sem vagyok biztos, ezért megkérdezem még, hogy a cégautóadó megfizetése feltétele-e a költségek elszámolhatóságának?Tisztelettel: Csizi Imréné
Közös tulajdonú lakás bérbeadásáról, költségelszámolásáról, adójáról és egészségügyi hozzájárulásáról kérdezett olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Tanácsadó! Cégünk ügyvéd útján végrehajtási eljárást kezdeményezett nem fizető partnerével szemben, hogy a nagy összegű követeléshez vagy legalább annak egy részéhez hozzájusson. A peres eljárás során a partner a tartozás kis részét átutalta. Információm szerint az ilyenkor befolyó összegből először a perrel kapcsolatos (ügyvédi költség, eljárási illeték stb.) költségeket kell csökkenteni a könyvekben, és csak a végén csökkentendő a követelésként nyilvántartott vevői tartozás. Hogyan kell ilyenkor eljárni? A befolyt összeget a határozat és felmerült költségeket tartalmazó kimutatás alapján el lehet könyvelni a bankkal szemben ráfordításcsökkentő tételként? Esetleg számlát kell kiállítani a peres eljárás költségeiről a perelt vevőnek (ha igen, mi a számla teljesítési dátuma, és hogyan kell áfa szempontjából kezelni)? Ha egyik sem, akkor mi a megoldás ilyen helyzetben? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy tulajdonost a kormányhivatal kötelezi egy védett műemléki érték jó karbantartására. A tulajdonos egyedülálló idős, beteg személy, aki anyagilag sem tudja megoldani a munkálatokat. A hivatal örökségvédelmi bírság kiszabása mellett a munkákat a kötelezett költségére és felelősségére elvégeztetheti. Kérdésünk az, hogy ebben az esetben a nyugdíjából végrehajthatóvá válik esetleg ez a kötelezettség? Esetleg ráterhelhetik az ingatlanra is? Köszönettel
Több ingatlan bérbeadása, Surányi Imréné által megválaszolt kérdésre hivatkozással a következő észrevételem és kérdésem van. Szerintem a kérdés arra irányult, hogy a ki nem adott időszakban felmerült rezsiköltség figyelembe vehető-e – jelen esetben – az egyhavi bevétellel szemben. Vagyis több ingatlan kiadása esetén a ki nem adott ingatlanok rezsiköltségei figyelembe vehetők-e az éves jövedelem megállapítása során? Kizárólag ingatlan bérbeadásával hasznosított több ingatlan esetében a jövedelem meghatározása során a bevételeket és költségeket összesítve vagy ingatlanonként kell figyelembe venni?
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk béréből kérésére levonjuk a kamarai tagdíját, amit utána elutalunk a kamarának. Ennek könyvelése T 471 (jövedelem-elszámolás) K 476 (egyéb kötelezettség), majd a kamarának kifizetés T 476 K 38 (pénzeszköz). Ezzel rendben is van a könyvelés, kifutott a 476 és a munkavállaló is megkapta a tagdíjjal csökkentett bért: T 471 K 38. Most viszont kaptunk számlát a kamarától, hogy költségként elszámolhatjuk a tagdíjat. A kérdésem az, hogy mivel szemben könyvelem le a költséget, ha már egyszer levontam, befizettem, és mindegyik főkönyvi számla rendben van? Mi lesz a T 535-nek (tagdíjak) a követel oldala? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Lepsényi Mária! Köszönöm szépen válaszát, de szeretném kérdésemet (ahogy javasolta is) konkrétabban feltenni. Ügyfelem nyugdíjas, adószámos magánszemély, őstermelő. 2016-ban a következő bevételei voltak az általa termesztett szőlő eladásából: nettó 5 679 000 forint, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumtól 9 325 864 forint vissza nem térítendő támogatást kapott fagykárra, illetve mezőgazdasági fejlesztésre. Ezen kívül mint magánszemély a tulajdonában álló ingatlant bérbe adta egy kft.-nek bruttó 990 000 forintért. A tételes költségelszámolást választja, évközbeni költségei fedezik a szőlő eladásból származó bevételét. Kérdésem az lenne, hogy a 2016-os bevételei után mikor és milyen mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Mivel a bevétele meghaladja az Ön által említett 4 000 000 forintot, így e felett a nettó bevételét jövedelemnek kell tekinteni a költségek levonása nélkül és mindent (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó, szja) meg kell fizetnie utána és bevallania az év végi adóbevallásában? Köszönöm előre is a segítségét!!!
Tisztelt Adózóna! Egy belföldi társaság Németországban konferenciát szervez. A lebonyolításhoz a német adóhatóságtól német adószámot és német közösségi adószámot igényelt. Az áfatörvény 43. § (1) d) alapján a természetes személyek felé a cég német adószámával és német áfakulccsal kell számlázni a konferencia belépődíját, és Németországban kell áfabevallást benyújtani a fizetendő áfa tekintetében. Az áfatörvény 42. §-a alapján a közösségi adóalanyok és a közösségen kívüli adóalanyok felé fordított áfával kell a számlát kiállítani. Véleményünk szerint a közösségi adóalanyok és közösségen kívüli adóalanyok felé nem a cég német adószámával, hanem a magyar adószámával kell a számlát kiállítani és a közösségi adóalanyok és közösségen kívüli adóalanyok részére nyújtott szolgáltatás ellenértékét nem a német áfabevallásban, hanem a magyar áfabevallásban kell bevallani. A konferenciaszervezés nem keletkeztet Németországban telephelyet. Ezért az árbevétel és az összes felmerülő költség Magyarországon keletkezik. Szerintünk a konferenciához kapcsolódó, bejövő számlák áfatartalmát a magyar áfabevallásban kell szerepeltetni úgy, hogy a konferenciát szervező cég minden adóalany partnerének megadja a magyar közösségi adószámát, és a bejövő számlákat a partnerek fordított adózással állítják ki a cég felé. Szerintünk a német áfabevallásban a fizetendő áfát nem lehet szembeállítani a cég felé nyújtott szolgáltatások levonható áfájával. Kérjük véleményüket a fentiekre vonatkozóan.
Tisztelt Szakértők! Adott cég vállalkozói szerződéses jogviszonyban áll ügynöki tevékenységet folytató üzleti partnereivel. Az ellátni kívánt feladathoz szükség lenne egy bizonyos végzettségre. A szerződéses ügynöki cégek egy-egy tagja elvégezné a tevékenység folytatásához szükséges iskolát. A kérdésem az lenne, hogy ennek költségét átvállalhatja-e az adott cég, mivel nem saját tagja, dolgozója tanulmányait támogatná, hanem üzleti partneréét?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték