Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: kft. az OEP-től fizetési meghagyást kapott balesettel összefüggő egészségbiztosítási ellátás megtérítésével kapcsolatban egy adott dolgozójára vonatkozóan. A kérdés az, hogy a határozatban szereplő összeg személyi jellegű egyéb kifizetésre könyvelhető-e? Valamint ha a szóban forgó időszak 2016. év, de a fizetési meghagyás 2017.12. havi, lehet-e 2017. évi költség a megtérítendő összeg?
Tisztelt Szakértő Asszony/Úr! Sajnálatos módon egy angliai temetkezés költségeit fizettem, utaltam innen Magyarországról, mint magánszemély. Kérdésem a következő lenne, hogy van-e rá valamilyen mód, hogy az áfatartalmát visszakaphassam? Milyen számlát kérjek, kinek a nevére? Mi az eljárás ilyen esetben? Előre is nagyon megköszönöm válaszát! Üdvözlettel ML
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy őstermelőként a növényvédelmi alaptanfolyam számláját, adóbevallásnál el tudom-e számolni mint "őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadást"? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő? A város forgalmas részén Nemzeti Dohányboltot üzemeltetünk. A vásárlók sokszor a kávé, üdítő, szeszes ital és dohány maradékokat eldobálják az üzlet előtt, szennyezve ezzel nem csak a járdát de a ház kiugró lábazatát is, ami remek hely a szemét elhagyására. Környezetünk tisztántartására nagynyomású tisztítógépet vásároltunk, mellyel lemossuk a járdát és a ház falát is. Kérdésem: elszámolható-e a társaság költségei között a gépvásárlás ára? Az áfáját visszaigényelhetjük-e? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk kölcsönzött munkavállalókat is foglalkoztat, akiknek a munkavégzéshez cégünk biztosítja a munkavédelmi ruházatot a munka törvénykönyve és a munkavédelemről szóló jogszabályok alapján. Amennyiben a ruházat kihordási idején belül az adott munkavállaló kapcsán megszűnik a kölcsönzési jogviszony, a kölcsönbeadó cég felé a munkaruházat beszerzési értékének időarányos részét kiszámlázzuk, áfa felszámításával. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő írásban megállapodtak, amely alapján a kihordási időn belül le nem adott munkaruházat időarányos értékét érvényesítheti társaságunk. Kérdésem, hogy mindezt áfa felszámításával kell-e számlázni a kölcsönbeadó felé.
Ilyentájt célszerű átgondolnia a jövedelmét vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint megállapító egyéni vállalkozónak, hogy az egyes kedvezmények és az adó feletti rendelkezési jog megtételéhez van-e elegendő összevonandó jövedelme vagy e jövedelem utáni adója.
Tisztelt Szakértők! Van egy markoló munkagépünk, tárgyi eszközként szerepel a nyilvántartásban. A munkagéphez vettünk egy nagyobb kanalat. Tárgyi eszköz vagy mint felszerelést egy összegben leírhatom költségként?
Tisztelt Szakértő! Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó szeretné átadni a boltját másnak, aki szintén egyéni vállalkozóként fogja működtetni, megtörténik a pénztárgép átírása is. A bolt a vállalkozó családi házával egybekötött épületben van, a bolthoz tartozó közművekhez külön mérőállás található. A kérdésem az lenne, hogy a boltban használatban lévő tárgyi eszközök értékcsökkenését az új vállalkozó elszámolhatja-e folytatólag, vagy azzal továbbra is a nyugdíjas vállalkozó élhet? A nyugdíjas egy kisebb boltot fog üzemeltetni a továbbiakban. Illetve át kell-e írni a bolti közüzemeket az új vállalkozó nevére, hogy elszámolhassa a költségeket? Köszönöm megtisztelő válaszát.
Egy magánszemély élelmiszeripari technológiát dolgozott ki, melyet egy cégben hasznosítanak. A hasznosítás után a cég a magánszemélynek a szerződés alapján forgalomarányosan díjat fizet, melyet adóévente állapítanak meg, de a tényleges kifizetés éven túli (több év után) határidőben valósul meg szerződés szerint. A kérdés: - a cég a magánszemélynek kifizetett díjat elszámolhatja-e az érintett adóévben a költségei között? - a cég a kifizetendő összeg után milyen adókat köteles elszámolni, illetve levonni az oltalom alá nem helyezett szellemi tulajdon hasznosítása után? - a cég mikor köteles az fizetendő adókat levonni és bevallani? - a magánszemély milyen adókat, járulékot köteles fizetni amennyiben a szellemi tulajdon nincs oltalom alá helyezve?
Mezőgazdasági őstermelő erdő, rét, legelő és szántó művelési ágú ingatlant vásárolt. Az a kérdés, hogy ezt költségként elszámolhatja-e 2017-ben? Agrárkamarai tagsággal rendelkezik, földművesként bejelentkezett a földhivatalban. Köszönettel Baloghné
Az év vége közeledtével egyre gyakrabban keresik meg a vállalkozásokat az alapítványok támogatásért. A kérdésem az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos. Egy egyéni vállalkozó adományt ad egy közhasznú alapítványnak. Elszámolhatja-e költségként a fizetett adományt, vehet-e igénybe utána adókedvezményt az szja törvény szerint?
T. Szakértő! Vendéglátó Kft. az EURÓ M.O. Kft.-n keresztül pizzát szállít ki. Az EU Kft.-től online rendeli a vevő az árut, amit bankkártyával fizet ki az EU Kft. bankszámlájára, a Vendéglátó Kft. pedig kiszállítja. A kiszállító kft.-nek be kell-e ütni a pénztárgépbe az összeget? Véleményem szerint nem, mivel sem készpénzes, sem bankkártyás fizetés nem érkezik a kasszába. Az EU Kft. havonta összesítve küld egy számlát az összegről, levonva a költséget és utalja a vendéglátó kft. számlájára. Hogyan kell ezt könyvelni? A Vendéglátó Kft. futár, hogyan tudja igazolni, hogy a megrendelt pizza ki van fizetve, ha a NAV ellenőr esetleg megállítja? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Cím! Három társaság közös foglalkoztatással kíván alkalmazni egy magánszemélyt könyvelői feladatok ellátására. Kérdésem, hogy több munkáltató által létesített munkaviszonyról eredendő elszámolásnál mi a helyes elszámolás? Egyik lehetséges megoldás, hogy a több munkáltató által létesített munkaviszonyról rendelkező munkaszerződés szerinti teljes munkabért és annak közterheit javasolt először a kijelölt munkáltatónál számfejteni, azaz elszámolni bérköltségként és bérjárulékként, majd a nem kijelölt munkáltatókat terhelő (általuk megtérítendő) összegeket az elszámolt bérköltség és bérjárulék csökkentéseként és a nem kijelölt munkáltatókkal szembeni követelésként elszámolni. Ugyanezen összegeket a nem kijelölt munkáltatóknál bérköltségként és bérjárulékként, valamint a kijelölt munkáltatóval szembeni kötelezettségként veszik fel a könyvekbe. Másik megoldás, hogy teljes munkabért és annak közterheit a kijelölt munkáltatónál kell számfejteni, azaz elszámolni bérköltségként és bérjárulékként, majd a nem kijelölt munkáltatókat terhelő (általuk megtérítendő) összegeket egyéb bevételként elszámolni. Ezzel a megoldással a nem kijelölt munkáltatók nem számolnak el munkabért és bérjárulékokat, az általuk a kijelölt munkáltatónak fizetendő összeget egyéb bevételként számolják el. A KSH statisztikai előírások szerint a munkavállaló a kijelölt munkáltató statisztikai adatai között szerepel. A számviteli törvény előírásai is a KSH adatszolgáltatásra hivatkozik. Üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Állattenyésztéssel foglalkozó őstermelő esetében válás után a közös vagyont képező állatok értékének bíróság által meghatározott részét kifizeti a volt feleségének. Hatással van-e ez az őstermelésből származó jövedelmére, illetve figyelembe vehető-e valamilyen csökkentő tételként? Ha igen, milyen jogcímen? (Az őstermelő ügyvédje szerint csökkenthető vele az szja.) A tenyészállomány vásárláskor már egyből költségként el lett számolva, de a növendék állatok nincsenek a könyvekben nyilvántartva, értékesítéskor bevételként jelenik meg a szaporulat értéke. Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Szakértő! Az szja tv. 11 mellékletében II/2. pontban a felújításra vonatkozó részt úgy értelmezzük, hogy ha a megvásárolt ingatlanon jelentős felújítási munkálatokat végeztettünk 2017-ben (burkolatok pótlása, cseréje, nyílászárók cseréje, radiátorok cseréje, kerítés cseréje, festés, gipszkartonozások stb.), akkor ezek a költségek a felmerülés évében azonnal leírhatóak költségként? S nem az épület beszerzési árára jutó 2 százalékkal értékcsökkenthető? (Megjegyzés: amúgy sem 50 évre készülnek a mai padlók, csempék stb., sajnos). Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték