270 találat a(z) készpénz cimkére
Készpénzfizetési tiltás és más változások a jövedéki törvényben
Cikk
További ügyletekre tiltja meg júliustól a készpénzfizetést a jövedéki adóról szóló új törvény, amely megszünteti a bértárolás lehetőségét, továbbá engedélykötelessé teszi a kenőolaj saját célú felhasználását.
Cafeteria
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves segítségét. Társaságunknál cafeteriaszabályzat van, ez alapján adjuk a juttatásokat. A szabályzat egyik eleme készpénzjuttatás évi 100 ezer forint összegben (az egész évben munkaviszonyban álló munkavállalókra vonatkozik). A szabályzat szerint, amikor a munkáltatónál megszűnik a munkavállaló munkaviszonya, a cafeteria összege nem jár a felmondás hónapjára, az adott hónap 15 napjáig. Amennyiben a felmondás hónapjában a megszűnés napja 15-e után van (például 06.20.), akkor jár az adott hónapra a juttatás. Az lenne a kérdésem, ha van a munkáltatónál ilyen szabályzat, akkor a cafeteria készpénzjuttatási elemére is alkalmazhatjuk a fenti szigorítást – tehát például 06.13-án megszűnő munkaviszony esetén nem adjuk a készpénzjuttatás időarányos részét? Szíves válaszát várva, köszönettel.
A kártyás vásárlások csaknem kétharmada érintéses
Cikk
Folytatódott az elektronikus pénzforgalom bővülése 2017 első negyedévében: a kártyás forgalomban meghatározó lett az érintéses fizetés, a vásárlások 63 százaléka történt így, ami értékben a teljes forgalom közel felét jelentette – közölte a jegybank a honlapján csütörtökön.
Készpénz cafetria
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Tisztázott, hogy az éves 100 000 Ft-os kedvezményesen adózó készpénz juttatás a munkában töltött napok arányában illeti meg a dolgozót, ha a munkáltató biztosítja ezt a juttatási formát. Amennyiben a dolgozó év elején megkapja a teljes évi összeget, és közben kilép, az a juttatásösszeg, amely a kilépése utáni időszakra illeti meg, munkaviszonyból származó jövedelemként viselkedik, és a kifizető önellenőrzés útján bevallja a levont adókat. Van-e lehetőség arra, hogy ne kelljen a járulékokat levonni? Pl. ha kilépéskor a dolgozó visszafizeti azt a juttatási összeget, mely már nem illette volna meg?
Készpénzfizetés pénzszállító igénybevételével
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft., melynek több vevője rendszeresen készpénzben egyenlíti ki az általa vásárolt termékek vételárát, a készpénzes fizetésekre azt a megoldást kívánja bevezetni, hogy pénzszállító céggel szerződve, meghatározott rendszerességgel, a pénzszállító cég szedi be a vevőktől a készpénzes kifizetéseket, majd a begyűjtött összeget a kft. bankszámlájára, elszámolás alapján befizeti. A fenti megoldással kapcsolatban kérdésünk: 1.) Készpénzfizetésnek minősül-e a fenti tranzakció? Vonatkozik-e az ilyen típusú elszámolásokra is a 2003. évi XCII. törvény 38. § (3a) pontja szerinti 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlát? Vagy – mivel a kft. bankszámlájára a pénzszállító cég befizeti az összeget – nem minősül készpénzfizetésnek, mivel végeredményben az egyik félnél megvalósul a bankszámla-jóváírás, igaz "közvetítőn" keresztül? 2.) A pénzszállító céggel kötött szerződés alapján, a pénzszállító cégnek fizetendő díj a kft.-nél vállalkozás érdekében felmerült költségként elszámolható-e teljes mértékben? Nem minősül térítés nélkül nyújtott szolgáltatásnak, hogy átvállalja a kft. ezt a költséget a vevőitől? Válaszukat előre is köszönjük!
Társasági adó – alapítvány III.
Kérdés
Közhasznú alapítványnak, ha meg kell növelnie a társaságiadó-alapját a nem vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás, juttatás értékével – abba mi tartozik bele? 1. A NAV által utalt 1% vállalkozóktól pályázat vagy egyedi döntés alapján kapott támogatás, amellyel el kellett számolni, vállalkozóktól kapott adomány, amivel nem kellett elszámolni, készpénz, magánszemélyektől kapott adomány (készpénz), vállalkozóktól természetben kapott adomány? Kérdésem, hogy minden beletartozik, vagy csak a támogatás? Köszönöm.
Juttatott pénzösszeg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2017. évtől adómentesen juttatható 100 ezer forint készpénzösszegre vonatkozó szabályozással kapcsolatban merült fel az alábbi kérdésem. Készítettünk egy szabályzatot, melyben rögzítettük, hogy új belépő dolgozó a belépés hónapjában abban az esetben jogosult a juttatásra, ha a munkában eltöltött napjainak a száma eléri vagy meghaladja a 10 munkanapot (ide értve a fizetett szabadságot is), illetve nem jogosult az, akinek a betegszabadsága és a táppénze adott hónapban a 30 napot meghaladja. Keretösszegként 96 ezer forintot állapítottunk meg egy évre, a fennmaradó 4000 forintról decemberben lesz döntés. Érdeklődnék, hogy szabályosan járunk-e el? Válaszát előre is köszönöm.
Telekeladás és tagi kölcsön
Kérdés
Magánszemély 40%-ban tulajdonosa egy kft.-nek. A kft. nagy építési beruházást tervez. A magánszemély piaci áron eladja a tulajdonában lévő építési telket a kft.-nek ehhez a beruházáshoz. A vételárat tagi kölcsönként szeretné a kft. részére odaadni. (A vételár 27 millió forint.) Első kérdés: mivel a magánszemélynek nincs bankszámlája, felveheti-e a kft.-től ezt az összeget SZANKCIÓ NÉLKÜL KÉSZPÉNZBEN, amit aztán tagi kölcsön jogcímén befizet a kft. pénztárába? Vagy egy másik megoldás elfogadható-e, vagyis pénzmozgás nélkül a vételárkövetelést "beszámítással", a magánszemély megfelelő tartalmú nyilatkozata alapján átvezetik tagikölcsön-kötelezettségre? Köszönettel: Földes Kálmánné
Készpénzfizetés esetén gépi nyugta helyett kiállított számlák bejelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelünk pénztárgép használatára kötelezett adóalany. Fakereskedéssel foglalkozik, van a telepen pénztárgépe. Az a gyakorlat, hogy Kp fizetés esetén általában számlát állít ki, de pénztárgépbe is beüt. Előfor dulnak viszont olyan KP számlák, melyeket elfelejtette a pénztárgépbe beütni, de azok is ugyan olyan KP számlák, mint amelyeket beütötte. Ezeket a számlákat véleményem szerint be kell jelenteni PTGSZLAH nyomtatványon következő hó 15-éig. Most vettük át a könyvelését. Eddig a könyvelő nem jelentette, mert azt mondja, hogy nem kell. Azt tudtam kiolvasni eddig különböző forrásokból, hogy akkor nem kell bejelenteni ilyen adóalanynak az általa kiállított számlákat, amikor áfatörvény szerinti kötelezettség miatt állította ki, nem gépi nyugta helyett. Mik ezek az esetek? Az áfatörvény 165. § (1) bekezdés a) pontja szerint nincs számlakiállítási kötelezettség, mert nem áfás a tevékenység A 165. § (1) bekezdés b) pont: nem kell számlát kiállítani, ha készpénzben fizet a vevő (adóalany, és nem adóalany egyaránt) de akkor gépi nyugta kiállítási kötelezettség van (166. § (1) bekezdés). És nem igazán tudom értelmezni a 165. § (2) és (3) pontját, hogy gyakorlatban milyen esetek, amikor ki kell állítani számlát, de ha jól értem, ezek lesznek azok a számlák, amelyeket nem kell bejelenteni? Ezek csak átutalásos számlák, vagy létezik olyan, hogy készpénzes számlákat nem kell bejelenteni? Köszönettel.
Az átutazóknak is nyilatkozniuk kell a készpénzről
Cikk
Nyilatkozattételi kötelezettség vonatkozik a 10 ezer eurót (mintegy 3,1 millió forint) meghaladó készpénzösszegekre az unió tagállamainak területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületein – ismertette döntését az Európai Unió Bírósága csütörtökön.
Alapítvány támogatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. rendszeresen támogat egy alapítványt. Leginkább azért, mert az ügyvezető gyermekei abba az iskolába járnak, ahol ez az alapítvány működik. Az alapítványhoz semmilyen rokoni, családi kapcsolat nem fűzi a kft. vezetőjét! Szabályos ez a havi készpénzes támogatás? Köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel: Hné Zsuzsanna
Juttatás munkavállalónak mint károsultnak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tíz éve társaságunknál munkaviszonyban álló munkatársunknál tűzeset volt, aminek következtében leégett a családi házuk egy része és a garázsuk. Társaságunk szeretne 150 ezer forint készpénztámogatást adni a károsult munkavállalónak. A támogatás adható adómentesen (szja-törvény 1. számú mellékletének 6.1.a bekezdése alapján), illetve járulékmentesen? Ha a munkavállaló a támogatást nem káresemény bekövetkezése miatt kapná, akkor az összeg után mennyi adót és járulékot kellene fizetni? Milyen bevétel (jövedelem) kategóriába tartozna a kifizetés, ha a készpénzes cafeteriajuttatást ebben az esetben figyelmen kívül hagyjuk? Üdvözlettel: Stelkovics István / Müller Drogéria Magyarország Bt.
Béren kívüli készpénzjuttatás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A béren kívüli juttatásként adható, szabadon elkölthető pénzösszegjuttatás számviteli szempontból személyi jellegű egyéb kifizetés (nem bér!), de a bérprogramom nettó kifizetésként összevonta a nettó jövedelemmel. Kérdésem, hogyan kell ezt könyvelni? T55 – K471 Tehát könyvelhetem a jövedelemelszámolási számlára, vagy másik 4-re kell könyvelni? Köszönettel: Lőrinczné
Béren kívüli készpénz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérnék segítséget. Az új béren kívüli juttatást (100 ezer forint készpénzben) ki lehet-e fizetni bérrel együtt? Tehát nem elkülönülten utalva? Üdv.: Hanga Istvánné
Készpénz cafeteria
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne kérdésem, van-e korlátozás arra vonatkozóan, hogy több munkaviszony esetén együttesen kell-e nézni a 100 ezer forint keretösszeget, mint a SZÉP-kártya esetén, vagy munkáltatónként lehet adni? A törvényben ilyen korlátozás nincs, kérek szépen egy megerősítést, hogy valóban munkáltatónként jár-e a 100 ezer forint.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
