277 találat a(z) készpénz cimkére
Béren kívüli juttatás rokkantsági ellátásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személynél beszámít-e a jövedelembe az éves keretösszegig juttatott 100 ezer forint készpénz? Három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a "jövedelme" a minimálbér másfélszeresét. Csak a járulékköteles jövedelem esetében számít ez, vagy erre a juttatásra is vonatkozik a korlát? Válaszát előre is köszönöm.
Számlára mehet minden nyugdíj?
Cikk
Három éven belül mindenütt lehet majd kártyával fizetni, még általánosabbá teszik a bérek és juttatások bankszámlára utalását – többek között ezekkel harcolna a kormányzat a készpénz ellen. A kápéban fizetés havi 1,5 millió forintos határát két lépcsőben 500 ezer forintra csökkenthetik – a vállalatok mellett kiterjesztve ezt a lakosságra is – írja az enpenzem.hu.
Készpénzes vásárlás
Kérdés
Egy bolti készpénzes vásárlás során a vevő nem fogadta el az egyszerűsített adattartalmú számlát a 70 ezer forintos vásárlásakor. Hivatkozott az áfatörvény 176. § (1) d. pontjában foglaltakra. Kérdésem: milyen számlát kell az eladónak kiállítania az eladásról, ami készpénzben megtörtént?
Nőtt a háztartások pénzügyi vagyona
Cikk
A második negyedévben nőtt a háztartások pénzügyi vagyona 874 milliárd forinttal 45 963,5 milliárd forintra, kötelezettségeik pedig 25 milliárd forinttal 8 577 milliárd forintra emelkedtek, így nettó pénzügyi vagyonuk 849 milliárd forinttal 37 387 milliárd forintra nőtt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legújabb adataiból.
Feles bérlet
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A feles bérlettel kapcsolatosan konkrét példára szeretnék választ kapni. Földtulajdonos magánszemély 15 hektár területet akar feles bérletbe adni. Bérleti díjként a megtermelt termény 30 százalékában egyeztek meg. A bérlő szeretné elszámolni költségei között a bérleti díjat, a földtulajdonosnak is pénz kell és nem termény. Szeretnénk szabályosan eljárni, mert úgy tudom, hogy a feles bérletnél pénzbeli elszámolás nem lehetséges. A válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel H.Marianna
Munkabér kifizetése
Kérdés
Tisztelet Szakértő! Munkavállaló a bérét olyan módon szeretné megkapni, hogy egy fix része átutalásra menjen neki, a fennmaradó rész pedig készpénzes kifizetésben történjen. Van erre lehetőség, vagy valamilyen jogszabály, ami ezt tiltaná? Válaszát köszönöm
Online pénztárgép – készpénzes kiadások
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves – esetleg összefoglaló – válaszát az alábbi, online pénztárgépek működésével kapcsolatban: 1. Megteheti-e a vállalkozó, hogy a napi bevételét az online pénztárgép kasszájából a házipénztárba átteszi, illetve a cég bankszámlájára befizeti? 2. Ha az előző kérdésre igen a válasz, akkor milyen számviteli bizonylatot kell kiállítani? Ennek a bizonylatnak szigorú számadásúnak kell lennie? 3. Eszközölhet-e egyéb, más módon kifizetéseket a vállalkozó az online pénztárgép kasszájából (például számlákat, munkabért stb.)? Ha igen, akkor milyen számviteli bizonylatot kell erről a gazdasági eseményről fizetni? 4. Ha a vevő számlát kér a készpénzes vásárlásáról, akkor annak összegét be kell-e ütni az online pénztárgépbe? Hogyan kerülhető el a bevétel duplikációja? 5. Ha a vevő kártyával fizet, akkor akkor annak összegét be kell-e ütni az online pénztárgépbe? Hogyan kerülhető el a bevétel duplikációja? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Készpénzfizetési tiltás és más változások a jövedéki törvényben
Cikk
További ügyletekre tiltja meg júliustól a készpénzfizetést a jövedéki adóról szóló új törvény, amely megszünteti a bértárolás lehetőségét, továbbá engedélykötelessé teszi a kenőolaj saját célú felhasználását.
Cafeteria
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves segítségét. Társaságunknál cafeteriaszabályzat van, ez alapján adjuk a juttatásokat. A szabályzat egyik eleme készpénzjuttatás évi 100 ezer forint összegben (az egész évben munkaviszonyban álló munkavállalókra vonatkozik). A szabályzat szerint, amikor a munkáltatónál megszűnik a munkavállaló munkaviszonya, a cafeteria összege nem jár a felmondás hónapjára, az adott hónap 15 napjáig. Amennyiben a felmondás hónapjában a megszűnés napja 15-e után van (például 06.20.), akkor jár az adott hónapra a juttatás. Az lenne a kérdésem, ha van a munkáltatónál ilyen szabályzat, akkor a cafeteria készpénzjuttatási elemére is alkalmazhatjuk a fenti szigorítást – tehát például 06.13-án megszűnő munkaviszony esetén nem adjuk a készpénzjuttatás időarányos részét? Szíves válaszát várva, köszönettel.
A kártyás vásárlások csaknem kétharmada érintéses
Cikk
Folytatódott az elektronikus pénzforgalom bővülése 2017 első negyedévében: a kártyás forgalomban meghatározó lett az érintéses fizetés, a vásárlások 63 százaléka történt így, ami értékben a teljes forgalom közel felét jelentette – közölte a jegybank a honlapján csütörtökön.
Készpénz cafetria
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Tisztázott, hogy az éves 100 000 Ft-os kedvezményesen adózó készpénz juttatás a munkában töltött napok arányában illeti meg a dolgozót, ha a munkáltató biztosítja ezt a juttatási formát. Amennyiben a dolgozó év elején megkapja a teljes évi összeget, és közben kilép, az a juttatásösszeg, amely a kilépése utáni időszakra illeti meg, munkaviszonyból származó jövedelemként viselkedik, és a kifizető önellenőrzés útján bevallja a levont adókat. Van-e lehetőség arra, hogy ne kelljen a járulékokat levonni? Pl. ha kilépéskor a dolgozó visszafizeti azt a juttatási összeget, mely már nem illette volna meg?
Készpénzfizetés pénzszállító igénybevételével
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft., melynek több vevője rendszeresen készpénzben egyenlíti ki az általa vásárolt termékek vételárát, a készpénzes fizetésekre azt a megoldást kívánja bevezetni, hogy pénzszállító céggel szerződve, meghatározott rendszerességgel, a pénzszállító cég szedi be a vevőktől a készpénzes kifizetéseket, majd a begyűjtött összeget a kft. bankszámlájára, elszámolás alapján befizeti. A fenti megoldással kapcsolatban kérdésünk: 1.) Készpénzfizetésnek minősül-e a fenti tranzakció? Vonatkozik-e az ilyen típusú elszámolásokra is a 2003. évi XCII. törvény 38. § (3a) pontja szerinti 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlát? Vagy – mivel a kft. bankszámlájára a pénzszállító cég befizeti az összeget – nem minősül készpénzfizetésnek, mivel végeredményben az egyik félnél megvalósul a bankszámla-jóváírás, igaz "közvetítőn" keresztül? 2.) A pénzszállító céggel kötött szerződés alapján, a pénzszállító cégnek fizetendő díj a kft.-nél vállalkozás érdekében felmerült költségként elszámolható-e teljes mértékben? Nem minősül térítés nélkül nyújtott szolgáltatásnak, hogy átvállalja a kft. ezt a költséget a vevőitől? Válaszukat előre is köszönjük!
Társasági adó – alapítvány III.
Kérdés
Közhasznú alapítványnak, ha meg kell növelnie a társaságiadó-alapját a nem vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás, juttatás értékével – abba mi tartozik bele? 1. A NAV által utalt 1% vállalkozóktól pályázat vagy egyedi döntés alapján kapott támogatás, amellyel el kellett számolni, vállalkozóktól kapott adomány, amivel nem kellett elszámolni, készpénz, magánszemélyektől kapott adomány (készpénz), vállalkozóktól természetben kapott adomány? Kérdésem, hogy minden beletartozik, vagy csak a támogatás? Köszönöm.
Juttatott pénzösszeg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2017. évtől adómentesen juttatható 100 ezer forint készpénzösszegre vonatkozó szabályozással kapcsolatban merült fel az alábbi kérdésem. Készítettünk egy szabályzatot, melyben rögzítettük, hogy új belépő dolgozó a belépés hónapjában abban az esetben jogosult a juttatásra, ha a munkában eltöltött napjainak a száma eléri vagy meghaladja a 10 munkanapot (ide értve a fizetett szabadságot is), illetve nem jogosult az, akinek a betegszabadsága és a táppénze adott hónapban a 30 napot meghaladja. Keretösszegként 96 ezer forintot állapítottunk meg egy évre, a fennmaradó 4000 forintról decemberben lesz döntés. Érdeklődnék, hogy szabályosan járunk-e el? Válaszát előre is köszönöm.
Telekeladás és tagi kölcsön
Kérdés
Magánszemély 40%-ban tulajdonosa egy kft.-nek. A kft. nagy építési beruházást tervez. A magánszemély piaci áron eladja a tulajdonában lévő építési telket a kft.-nek ehhez a beruházáshoz. A vételárat tagi kölcsönként szeretné a kft. részére odaadni. (A vételár 27 millió forint.) Első kérdés: mivel a magánszemélynek nincs bankszámlája, felveheti-e a kft.-től ezt az összeget SZANKCIÓ NÉLKÜL KÉSZPÉNZBEN, amit aztán tagi kölcsön jogcímén befizet a kft. pénztárába? Vagy egy másik megoldás elfogadható-e, vagyis pénzmozgás nélkül a vételárkövetelést "beszámítással", a magánszemély megfelelő tartalmú nyilatkozata alapján átvezetik tagikölcsön-kötelezettségre? Köszönettel: Földes Kálmánné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
