Tisztelt Szakértő! A december hónapra vonatkozó készpénz-cafeteria kifizetésével kapcsolatban több, egymásnak ellentmondó hír is megjelent. Szeretnénk tisztázni, hogy a december havi bérrel számfejtett, január 10-éig átutalt 8 ezer forintos kifizetés még a 2018-as szabályok szerint adózik? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Közhasznú nonprofit szervezet meghívást kapott Bécsbe, egy adventi vásár 3 napjára. Itt a saját előállítású termékeit értékesítheti. Az alapítvány tevékenységére tekintettel áfamentes, valamint alanyi mentes státusza van a fent említett értékesítési tevékenységre. Kérdés: a bécsi vásárban (ami zártkörű, egy pénzintézet saját székházában történő értékesítésről beszélünk, magánszemélyek részére történik a termékek készpénzes értékesítése) a nyugták, számlák a magyar szabályoknak megfelelően kiállíthatóak? (Praktikusan: áfamentes értékesítésről, a magyar szabályoknak megfelelően, euróban.) Vagy van valamilyen külön törvényi előírás erre az esetre, amit az alapítványnak teljesíteni kell? (Közösségi adószámot kérni itt Magyarországon, s azt a nyugtákon, számlákon feltüntetni? Esetleg ott Ausztriában valamilyen áfa- vagy adóigazgatási előírásnak megfelelni?) Köszönettel várom válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az évi 100 ezer forintig adható készpénzjuttatással kapcsolatos. Cégünk munkavállalóinak havi 8 ezer forint készpénzjuttatást nyújt ezen kereten belül. A decemberre járó, de 2019. január 10-éig elutalt összeg tekinthető még az idei év kifizetésének és fizethető/számfejthető a 2018-as szabályok szerint, vagy mivel már 2019-ben lesz kifizetve a jövő évi szabályozás értelmében bérként kezelendő, tehát a munkavállaló adót és járulékot köteles fizeteni utána? Válaszát előre is köszönöm.
Bt. nevére kért számlát magánszemély egyenlítette ki a saját bankkártyájával. Az üzletben szóltak neki, hogy a magánszámláról történő bankkártyás fizetés nem szabályos. Igaz-e ez, és van-e erre vonatkozó törvény, szabály? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Adott két cég, amelyek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Az egyik cég a másiknak készpénzben nagyobb összegű kölcsönt adna. Kérdésem, hogy ezt a gazdasági eseményt a hatóság felé jelenteni kell-e az alábbiakat figyelembe véve: 1) kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletről, 2.) 1 millió forintot meghaladó készpénzkölcsönről van szó? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát, de az a problémám, hogy a nyereségből hiába tudnám felemelni 500 ezerrről 3 millió forintra a jegyzett tőkét, ha a társasági szerződésben már rögzítette az ügyvéd, hogy készpénzbefizetés a bankba, de ennyi készpénzem nincs, és nyereséget meg – a cégbíróság tájékoztatása szerint – nem módosíttathatom készpénzről a nyereség terhére való befizetésre, hiába csinálok mérleget.. Ez a problémám, és erre keresek kiutat, mert sajnálnám átalakítani a kft.-t bt.-vé, de ha más kiút nincs, kénytelen vagyok. Erre, ha tudna és szíveskedne tanácsot adni. Nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő(k)! Cégünk 2018-ban havi 5000 forint készpénzt adott munkavállalóinak béren kívüli juttatás formájában. Ezt a juttatást 2019-ben is meg szeretné tartani. Jól értelmezem, hogy 2019-től is megtartható ez a juttatás, amennyiben jövedelemként adózik? Lehetséges megtartani úgy is, hogy továbbra is nettó 5000 forintot kapjanak a munkavállalók és a bruttó juttatást ebből számolnánk vissza? Illetve lehetséges megtartani úgy is, hogy a nettó juttatás kevesebb lesz, mivel jövedelemként adóztatjuk le ezt a tétel? Lehetséges megtartani ezt a juttatást úgy, hogy munkaszerződést nem módosítunk, azaz nem emelünk munkabért, csak mint egyéb juttatást adjuk? A munkaszerződések nem tartalmazták eddig sem az 5000 forint béren kívüli juttatást. Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál okoz gondot a fenti paragrafus értelmezése. Egy számlakövetelésünk 6 millió forint. Ebből 3 millió forint követelésünket engedményeznénk egy másik cégnek, a maradék összeget 45 napon belül valószínűleg nem kapjuk meg. Kérdésként merült fel, hogy az engedményezés miatt a teljes 6 millió forintra meg kell-e állapítani az áfát, vagy arányosítással élhetünk, és csak a 3 millióra kell megfizetni azt, a maradékra meg a 46. napon? Egy másik ügyletünk esetében részben barterrel történne a kiegyenlítés, részben készpénzzel, de egy számláról van szó. Ebben az esetben lehetséges az arányosítás, vagy a készpénzes részre élhetünk a halasztással? Esetleg a barter miatt e számla tekintetében már nem illet meg minket a halasztás?
Tisztelt Adózóna! Szeretném segítségüket kérni, hogy a dolgozó havi munkabérét adott esetben (például a munkavállaló kérésére, vagy más okból) lehetséges RÉSZBEN átutalva és RÉSZBEN készpénzben kifizetni? A munka törvénykönyve egyenrangú alternatívának tekinti a készpénzben és a banki átutalással történő bérfizetést. Nálunk eddig az egyes dolgozók teljes egészében VAGY átutalva VAGY készpénzben kapták bérüket. Viszont a felmerült kérés miatt szeretnénk megtudni van-e jogszabályi akadálya részben átutalva és részben készpénzben fizessünk? Előre is köszönöm szépen válaszukat! Anikó
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, amely közvetlen vámjogi képviselő. Ügyfelei a vámhatározat kiállítása előtt már a vám összegét részben befizetik a képviselő cég bankszámlájára. Esetenként akár 10 millió forintot is. Ezt a vámhatározat kiállítása után a képviselő cég tételesen kiszámlázza, majd a NAV vámszámlára elutal. Kérdésem, hogy a pénzt milyen módon rögzítsük a könyvekben? Mivel a cég a képviselő cég nevében fizet be, olyan mint a készpénzbefizetés bankszámlára, de a készpénzt a cég nem veszi át. Ennek a helyes számviteli eljárásához szeretnék segítséget kérni! Köszönettel: Nyíri Zoltán
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni a segítségét a következő kérdésben: ha egy magyarországi székhelyű cég sporteszközt értékesít EU-s és harmadik országban élő magánszemélynek, akkor 27 vagy 0 százalékos áfával kell-e számláznia az értékesítést, ha az eszköz bizonyíthatóan elhagyja Magyarországot? Illetve hogyan tudjuk bizonyítani az országból való kivitelt, ha például a vevő készpénzben fizet, és maga viszi el az eszközt? Segítségét előre is köszönöm!
A készpénzfizetési rendszer évente mintegy 450 milliárd forint költséget ró a nemzetgazdaságra, ezt megspórolhatná az ország a készpénzmentes fizetéssel – mondta Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár a Sziget fesztiválon tartott sajtótájékoztatóján.
Hiába beszélt arról júniusban Varga Mihály, az új pénzügyminiszter egy versenyképességi konferencián, hogy fontos lenne csökkenteni a készpénzállományt, az azóta is újabb csúcsokat döntöget – írja az azenpenzem.hu.
Számla kiállításával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Kávézó minden nap megrendeli a partnerektől a következő napi termékeket. Minden nap megtörténik a szállítás, amiről szállítólevél készül. Megállapodások alapján a számlázás hetente történik, amit az aznapi szállítással egyenlíti ki a vevő, készpénzben. A kérdésem, hogy folyamatos teljesítésűnek minősülnek-e ezek az ügyletek, vagy gyűjtőszámla esete alá esnek? Illetve helyes-e a készpénzfizetési számla kiállítása, befogadása ebben az esetben, vagy csak a számla lenne helyes, melyen a fizetés módjaként készpénz szerepel? Valamint a számlán kötelező szerepeltetni az elszámolt időszakot, vagy elegendő a mellékletként szereplő összegző és a szállítólevelek?
Tisztelt Szakértő! Belföldön működő magyar kft. dolgozója minden hónapban kb. két hetet Magyarországon, kb. két hetet Németországban dolgozik. A kinti órabére a kötelező minimál órabér. A fizetését készpénzben és forintban kapja. Kérdésem, hogy a németországi órabérét milyen árfolyamon kell forintosítani, és melyik nappal? Köszönettel: Pánti Etelka
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték