hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Felszolgálási díj zsebbe, közös kasszára vagy számlára

  • adozona.hu

Az éttermi számlán külön feltüntetett szervizdíj alapján kifizetendő felszolgálási díj módjára van-e valami törvényi előírás? Kaphatják-e azt az abban részesülők havonta összevontan? Utalással megoldható-e a kifizetés vagy csak készpénzben lehet? Olvasónk kérdéseire Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Tisztelt Kérdező!

A vendéglátó cégek, a 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerint számolhatnak fel a számlában felszolgálási („szerviz”) díjat. A felszolgálási díj bevezetése a vendéglátóhelyek számára nem kötelező, viszont a díj alkalmazását fel kell tüntetni az üzlet árlapján, valamint elkülönítve a vendég számára kiadott nyugtán vagy számlán. A felszámított felszolgálási díjat a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek (akár a tulajdonosnak is) havonta kell kifizetni. Az alkalmazott mértékről és a felosztásról a vendéglátóhely üzemeltetőjének írásbeli megállapodást kell kötnie a vendéglátásban közvetlenül közreműködőkkel vagy a helyi érdekképviselettel. A kifizetés történhet utalással vagy számviteli bizonylat alapján készpénzben.

Az említett rendelet szerinti felszolgálási díj a magánszemélynél adómentes, ugyanakkor utána a foglalkoztatónak – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetnie [Szja tv. 1. számú melléklet 4.21. pont; Tbj. 26. § (7) bekezdés]. A felszolgálási díj beletartozik az áfa alapjába.

Ha például a vendéglátó cég a számlában 10 százalék felszolgálási díjat számít fel és így a 22 ezer forint értékű alkoholtartalmú ital fogyasztása esetén, a számla végösszege 24 200 forint, a 2200 forint felszolgálási díjból a dolgozóknak kifizethető összeget úgy kell meghatározni, hogy a felszolgálási díj címén befolyt összegből le kell vonni azokat az adókat és járulékokat, amelyek a vállalkozást terhelik. Ez azt jelenti, hogy a kiszámlázott felszolgálási díj összegét először csökkenteni kell az általános forgalmi adóval. A vendéglátásban közreműködőknek kifizethető összeg (a számlán feltüntetett felszolgálói díj nettó összegéből „felülről számítva”) a következő:

-       áfaalap (220:1,27) =1732 Ft

-       áfa (1732×0,27) = 468 Ft

-       a vendéglátásban közreműködőknek kifizethető összeg (2200– 468):1,15) = 1506 Ft

-       a cég által fizetendő járulék (1506×0,15) = 226 Ft.

Amennyiben a cég nem él a „szervizdíj” előzőek szerinti bevezetésével, két eset lehetséges:

-       A vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül („zsebbe”) kapott borravaló szintén adómentes és nem terheli nyugdíjjárulék, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék [Szja tv. 1. számú melléklet 4.21. pont; Tbj. 24. § (1) bekezdés a) pont]. Azonban a vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott adómentes borravaló után önként fizethet 15 százalék nyugdíjjárulékot. Ekkor a borravaló után fizetett járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban kell bevallani, a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni, továbbá a bevallásban adatot kell szolgáltatni a 15 százalék nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről. A nyugdíj megállapításánál az így bevallott, nyugdíjjárulékkal terhelt borravaló 81 százalékát kell keresetként figyelembe venni.

-       Más a helyzet a cég közös kasszájába fizetett borravaló esetében Ez a cég olyan bevételének minősül, amely nem épül bele a fogyasztás ellenértékébe és nem képezi az áfa alapját. A közös kasszába befizetett borravaló alkalmazottak számára történő felosztására nincs kötelező előírás (azaz nem vonatkoznak rá a felszolgálási díjra vonatkozó rendelkezések), a cég döntheti el, hogy milyen mértékben és elvek szerint (például bruttó vagy nettó módon) egészíti ki ebből a foglalkoztatottak járandóságát. Ennek kifizetése is történhet utalással vagy számviteli bizonylat alapján készpénzben Lényeges, hogy ez a kiegészítés a munkaviszonyban állóknál bérjövedelmeként, a megbízási szerződéssel foglalkoztatottaknál önálló tevékenységből, a társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja esetében személyes közreműködésből származó bevételként adó- és járulékköteles.

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cserepótló vétel, illeték

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Szerződéskötés

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

EPR

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink