hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Felszolgálási díj zsebbe, közös kasszára vagy számlára

  • adozona.hu

Az éttermi számlán külön feltüntetett szervizdíj alapján kifizetendő felszolgálási díj módjára van-e valami törvényi előírás? Kaphatják-e azt az abban részesülők havonta összevontan? Utalással megoldható-e a kifizetés vagy csak készpénzben lehet? Olvasónk kérdéseire Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Tisztelt Kérdező!

A vendéglátó cégek, a 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerint számolhatnak fel a számlában felszolgálási („szerviz”) díjat. A felszolgálási díj bevezetése a vendéglátóhelyek számára nem kötelező, viszont a díj alkalmazását fel kell tüntetni az üzlet árlapján, valamint elkülönítve a vendég számára kiadott nyugtán vagy számlán. A felszámított felszolgálási díjat a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek (akár a tulajdonosnak is) havonta kell kifizetni. Az alkalmazott mértékről és a felosztásról a vendéglátóhely üzemeltetőjének írásbeli megállapodást kell kötnie a vendéglátásban közvetlenül közreműködőkkel vagy a helyi érdekképviselettel. A kifizetés történhet utalással vagy számviteli bizonylat alapján készpénzben.

Az említett rendelet szerinti felszolgálási díj a magánszemélynél adómentes, ugyanakkor utána a foglalkoztatónak – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetnie [Szja tv. 1. számú melléklet 4.21. pont; Tbj. 26. § (7) bekezdés]. A felszolgálási díj beletartozik az áfa alapjába.

Ha például a vendéglátó cég a számlában 10 százalék felszolgálási díjat számít fel és így a 22 ezer forint értékű alkoholtartalmú ital fogyasztása esetén, a számla végösszege 24 200 forint, a 2200 forint felszolgálási díjból a dolgozóknak kifizethető összeget úgy kell meghatározni, hogy a felszolgálási díj címén befolyt összegből le kell vonni azokat az adókat és járulékokat, amelyek a vállalkozást terhelik. Ez azt jelenti, hogy a kiszámlázott felszolgálási díj összegét először csökkenteni kell az általános forgalmi adóval. A vendéglátásban közreműködőknek kifizethető összeg (a számlán feltüntetett felszolgálói díj nettó összegéből „felülről számítva”) a következő:

-       áfaalap (220:1,27) =1732 Ft

-       áfa (1732×0,27) = 468 Ft

-       a vendéglátásban közreműködőknek kifizethető összeg (2200– 468):1,15) = 1506 Ft

-       a cég által fizetendő járulék (1506×0,15) = 226 Ft.

Amennyiben a cég nem él a „szervizdíj” előzőek szerinti bevezetésével, két eset lehetséges:

-       A vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül („zsebbe”) kapott borravaló szintén adómentes és nem terheli nyugdíjjárulék, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék [Szja tv. 1. számú melléklet 4.21. pont; Tbj. 24. § (1) bekezdés a) pont]. Azonban a vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott adómentes borravaló után önként fizethet 15 százalék nyugdíjjárulékot. Ekkor a borravaló után fizetett járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban kell bevallani, a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni, továbbá a bevallásban adatot kell szolgáltatni a 15 százalék nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről. A nyugdíj megállapításánál az így bevallott, nyugdíjjárulékkal terhelt borravaló 81 százalékát kell keresetként figyelembe venni.

-       Más a helyzet a cég közös kasszájába fizetett borravaló esetében Ez a cég olyan bevételének minősül, amely nem épül bele a fogyasztás ellenértékébe és nem képezi az áfa alapját. A közös kasszába befizetett borravaló alkalmazottak számára történő felosztására nincs kötelező előírás (azaz nem vonatkoznak rá a felszolgálási díjra vonatkozó rendelkezések), a cég döntheti el, hogy milyen mértékben és elvek szerint (például bruttó vagy nettó módon) egészíti ki ebből a foglalkoztatottak járandóságát. Ennek kifizetése is történhet utalással vagy számviteli bizonylat alapján készpénzben Lényeges, hogy ez a kiegészítés a munkaviszonyban állóknál bérjövedelmeként, a megbízási szerződéssel foglalkoztatottaknál önálló tevékenységből, a társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja esetében személyes közreműködésből származó bevételként adó- és járulékköteles.

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Gépjárműadó a számlatükörben

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Tárgyi eszköz

Pölöskei Pálné

adószakértő

Nemleges nyilatkozatú őstermelő szochója

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 május
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close