295 találat a(z) készpénz cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő(k)! Cégünk 2018-ban havi 5000 forint készpénzt adott munkavállalóinak béren kívüli juttatás formájában. Ezt a juttatást 2019-ben is meg szeretné tartani. Jól értelmezem, hogy 2019-től is megtartható ez a juttatás, amennyiben jövedelemként adózik? Lehetséges megtartani úgy is, hogy továbbra is nettó 5000 forintot kapjanak a munkavállalók és a bruttó juttatást ebből számolnánk vissza? Illetve lehetséges megtartani úgy is, hogy a nettó juttatás kevesebb lesz, mivel jövedelemként adóztatjuk le ezt a tétel? Lehetséges megtartani ezt a juttatást úgy, hogy munkaszerződést nem módosítunk, azaz nem emelünk munkabért, csak mint egyéb juttatást adjuk? A munkaszerződések nem tartalmazták eddig sem az 5000 forint béren kívüli juttatást. Segítségüket előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál okoz gondot a fenti paragrafus értelmezése. Egy számlakövetelésünk 6 millió forint. Ebből 3 millió forint követelésünket engedményeznénk egy másik cégnek, a maradék összeget 45 napon belül valószínűleg nem kapjuk meg. Kérdésként merült fel, hogy az engedményezés miatt a teljes 6 millió forintra meg kell-e állapítani az áfát, vagy arányosítással élhetünk, és csak a 3 millióra kell megfizetni azt, a maradékra meg a 46. napon? Egy másik ügyletünk esetében részben barterrel történne a kiegyenlítés, részben készpénzzel, de egy számláról van szó. Ebben az esetben lehetséges az arányosítás, vagy a készpénzes részre élhetünk a halasztással? Esetleg a barter miatt e számla tekintetében már nem illet meg minket a halasztás?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Szeretném segítségüket kérni, hogy a dolgozó havi munkabérét adott esetben (például a munkavállaló kérésére, vagy más okból) lehetséges RÉSZBEN átutalva és RÉSZBEN készpénzben kifizetni? A munka törvénykönyve egyenrangú alternatívának tekinti a készpénzben és a banki átutalással történő bérfizetést. Nálunk eddig az egyes dolgozók teljes egészében VAGY átutalva VAGY készpénzben kapták bérüket. Viszont a felmerült kérés miatt szeretnénk megtudni van-e jogszabályi akadálya részben átutalva és részben készpénzben fizessünk? Előre is köszönöm szépen válaszukat! Anikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy cég, amely közvetlen vámjogi képviselő. Ügyfelei a vámhatározat kiállítása előtt már a vám összegét részben befizetik a képviselő cég bankszámlájára. Esetenként akár 10 millió forintot is. Ezt a vámhatározat kiállítása után a képviselő cég tételesen kiszámlázza, majd a NAV vámszámlára elutal. Kérdésem, hogy a pénzt milyen módon rögzítsük a könyvekben? Mivel a cég a képviselő cég nevében fizet be, olyan mint a készpénzbefizetés bankszámlára, de a készpénzt a cég nem veszi át. Ennek a helyes számviteli eljárásához szeretnék segítséget kérni! Köszönettel: Nyíri Zoltán

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni a segítségét a következő kérdésben: ha egy magyarországi székhelyű cég sporteszközt értékesít EU-s és harmadik országban élő magánszemélynek, akkor 27 vagy 0 százalékos áfával kell-e számláznia az értékesítést, ha az eszköz bizonyíthatóan elhagyja Magyarországot? Illetve hogyan tudjuk bizonyítani az országból való kivitelt, ha például a vevő készpénzben fizet, és maga viszi el az eszközt? Segítségét előre is köszönöm!

Kérdés

Számla kiállításával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Kávézó minden nap megrendeli a partnerektől a következő napi termékeket. Minden nap megtörténik a szállítás, amiről szállítólevél készül. Megállapodások alapján a számlázás hetente történik, amit az aznapi szállítással egyenlíti ki a vevő, készpénzben. A kérdésem, hogy folyamatos teljesítésűnek minősülnek-e ezek az ügyletek, vagy gyűjtőszámla esete alá esnek? Illetve helyes-e a készpénzfizetési számla kiállítása, befogadása ebben az esetben, vagy csak a számla lenne helyes, melyen a fizetés módjaként készpénz szerepel? Valamint a számlán kötelező szerepeltetni az elszámolt időszakot, vagy elegendő a mellékletként szereplő összegző és a szállítólevelek?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Belföldön működő magyar kft. dolgozója minden hónapban kb. két hetet Magyarországon, kb. két hetet Németországban dolgozik. A kinti órabére a kötelező minimál órabér. A fizetését készpénzben és forintban kapja. Kérdésem, hogy a németországi órabérét milyen árfolyamon kell forintosítani, és melyik nappal? Köszönettel: Pánti Etelka

Kérdés

Kft. 50%-os tulajdonosa (feleségéé a másik 50%) – aki egyben a társaság ügyvezetője is – szerződést köt saját magával, mint magánszeméllyel építési munkálatokra. Kérdés: 1.) Létrejön-e kapcsolt vállalkozás? 2.) A kft.-nek be kell-e jelentenie, ha 1 millió forint feletti készpénzelőleget kap ezen ügylet révén?

Kérdés

Cégünk 2018. július 01-jétől Hűség prémiumot vezet be, melynek mértéke a cégnél eltöltött idő függvényében kerül megállapításra. A prémium összeg előre havi bontásban, előleg jogcímként kerül kifizetésre a munkavállalók részére. Havi kifizetett összeg mértéke: bruttó 23 500-55 000 forint között alakul. Ennek kifizetéséhez a munkavállaló munkaszerződés-kiegészítés aláírásával vállalja, hogy 365 napon belül munkaviszonyát nem szünteti meg. Amennyiben igen, úgy az addig kifizetett nettó összeget kamatmentesen vissza kell fizetnie. Kérdésem a következő: a munkavállaló aláírja a munkaszerződés-kiegészítést, vállalva a feltételeket, de 10 hónap múlva megszünteti a munkaviszonyát. Az aktuális bérből a prémium előlegnek csak egy részét tudjuk visszavonni, a fennmaradó összeget készpénzben befizeti a pénztárba. Van arra lehetőség, hogy a készpénzben visszafizetett összeg járulékait a cég visszaigényli? Ha igen, milyen formában?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozás pénztárgépet használ, most úgy döntött, hogy aki számlát kér, akkor azt nem üti be a pénztárgépbe. (Eddig minden beütésre került.) A 100 000 forint áfatartalom feletti számlákat természetesen továbbítja az adóhivatal felé. Az lenne a kérdésem, hogy azokat a kp-számlákat, amelyek áfatartalma nem éri el az értékhatárt és a pénztárgépbe sem ütik be, akkor azt be kell-e jelenteni a PTGSZLA nyomtatványon? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A belépő munkavállalónk előző munkáltató által kiállított igazolásain az adóadatlapon szereplő jövedelem összege eltér a járulékigazoláson szereplő járulékalap összegétől. Az eltérést okát a jövedelemigazolás pótlapján találtam meg, nevezetesen túlfizetett cafeteria készpénzként feltüntetve. Az a kérdésem, hogy a túlfizetett cafeteria készpénzt ilyen esetben nem bérként kellene elszámolni, ami esetén az adóadatlapon is meg kell jelennie mint jövedelem? Az adóadatlap összjövedelme és a járulékigazoláson szereplő alap között pontosan ez az eltérés. Az adóadatlapon feltüntetett jövedelemból számolt adóelőleg kisebb, mint amit az adóadatlap tartalmaz. Ez azért érdekes, mert új belépőnél az adóadtlapról kell feltölteni a hozott adatokat, a jövedelmet és a levont adót. Ezt a program majd össze fogja számolni a mostani jövedelemadatokkal és a "többletként" levont adót korrigálni fogja, ami szerintem nem lesz helytálló. Kérem javaslatukat, hogy ilyen helyzetben mi a megfelelő eljárás? Köszönettel.

Cikk

A legfiatalabb generáció a legoptimistább, ha pénzügyekről van szó; a magyar fiatalok jellemzően váratlan kiadásokra és ingatlanvásárlásra takarékoskodnak legtöbbet – derült ki az Intrum európai fogyasztói fizetési jelentéséből, amely a 18-24 év közötti fiatalok pénzügyi szokásait vizsgálta.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy ABC nevű gazdasági társaság havi rendszerességgel vesz fel pénzt a bankszámlájáról, havi pénztárjelentést készít excell formátumban. Előfordul, hogy a készpénz felvevője az ügyvezetők közeli hozzátartozója, aki nem alkalmazottja és közvetlenül nem is tulajdonosa ABC gazdasági társaságnak. ABC társaságnak jogi személy tulajdonosai is vannak "B" cég, amelyben viszont a készpénzt felvevő magánszemély tulajdonos és alkalmi munkavállaló is. Az lenne kérdésünk, hogy szabályos-e a készpénzfelvétel, amiről mindössze egy kifizetési bizonylat áll rendelkezésre, és amelyet felvevő olyan személy, aki csupán az ügyvezetők közeli hozzátartozója? Szükséges-e bármiféle egyéb dokumentum, például, hogy a készpénzt felvevő a készpénzt az ügyvezetőknek átadta?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozás

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Éleslátást biztosító szemüveg

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Áfabevallás

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink