Lehetséges-e, illetve nem jogsértő, ha valaki például céges levelet ad fel, kér róla céges számlát, annak végösszegét saját magán bankkártyájával fizeti ki, majd utána ezt a pénzt kiveszi a cég házi pénztárából? Inkább céges bankkártyával kellene fizetni vagy készpénzzel? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértő válaszolt.
Édesapám 2 millió forint készpénzt ajándékozna nekem. Kell-e utána illetéket fizetni, a megajándékozottnak van-e még egyéb fizetni való utána?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem alapja a korábban az Önök egyik szakértője adott válasz, ez a következő: http://adozona.hu/kerdesek/2014_5_16_Kezi_nyugtas_bevetel_konyvelese_wuf Kérdésem az lenne, hogy miként értelmezhető az azonnali könyvelés abban az esetben, ha egy vállalkozás könyvelőcéget foglalkoztat? Azt nem értem, hogyha képződik egy készpénzes bizonylat egy vállalkozásnál, akkor az nyilván csak következő hónapban lesz lekönyvelve, hiszen ekkor kerül leghamarabb a könyvelőirodához a bizonylat. Így nem sérül az azonnali könyvelés elve? Ez mivel magyarázható? Meddig tolerálható a könyvelés halasztása? Vagy ez a kötelezettség nem így értendő? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy partnercég egy évben egyszer lehetőséget biztosít arra, hogy árut visszavesz. Viszont ragaszkodik ahhoz, hogy készpénzben számlázzuk vissza az árut, ő pedig abban az értékben készpénzben kiszámlázz újabb árut. Megteheti ezt? Mi azt szeretnénk, hogy visszavételezze az árut és az új vásárlás értékébe számítsa be. Ha kérhetem, válaszában a törvényi helyet is jelölje meg ami erre lehetőséget biztosít. Köszönöm!
A szokásos piaci árat a társasági adón kívül az általános forgalmi adóról, a személyi jövedelemadóról szóló törvény, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény is szabályozza. Ezúttal itteni alkalmazását vesszük sorra, különös tekintettel az eljárási törvényben foglaltakra.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó katás ügyfelem bérli az üzlethelyiségét, magánszemélytől. A bérleti szerződésben rögzítették, hogy a közterheket a bérbeadó fizeti. Az szja-levonást és -bevallást a bérbeadó kérésére nem tesszük meg. A teljes bérleti összeg készpénzben kifizetésre kerül. Jól járunk-e el? Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Van bejelentési kötelezettsége egy kft.-nek, ha a kft. a tulajdonosoknak, mint magánszemélyeknek évente egyszer (szerződés szerint) 2 millió forintnál nagyobb összegű bérleti díjat fizet ki a telek használatáért készpénzben? Köszönöm.
Az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Csütörtökön kerül az Országgyűlés elé a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos előterjesztés. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek azt mondta: a magánszektorban évi 450 ezer, a közszférában 200 ezer forint lenne a kedvezményes közteherrel adható cafeteria felső határa – írja a hvg.hu.
A kormány arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, vizsgálja meg a következő napokban, hogyan lehetséges készpénzesíteni a cafeteriát – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) azt kéri Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a kormány őrizze meg a cafeteria szolgáltatás lényegét, és a SZÉP-kártyát bővítse további funkciókkal.
Sokat hallhattunk mostanában a taxis-uberes vitáról, arról azonban kevesebbet, hogy a NAV operatív osztálya vizsgálat alá vonta az összes Uber-sofőrt, aminek végeredménye majdnem minden ügyben 200 ezer forintos adóbírság lett. De ez csak a kezdet volt. Tapasztalatok szerint az operatív ellenőrzések után elrendelte az adóhatóság a korábban lefülelt Uber-sofőrök bevallásainak utólagos vizsgálatát is.
Magánszemély örökölt egymillió forint készpénzt 2015-ben, kell-e adót fizetni utána? Tisztelettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Bt.-beltag meghalt – aki a volt férj –, a feleség a kültag. A bt. 2014. évi mérlegében – mely jelen esetben a hagyatéki tárgyalás alapja, igaz tevékenységet sem folytatott 2015. évben, tehát bankköltségen kívüli változás nem történt a bt.-ben – jóváhagyott osztalék lett előírva, könyvelve, határozat is beadva 2,5 millió forint értékben. Ez az összeg viszont a bt. rendelkezésére is állt, mivel a pénztárban volt ennyi készpénz. Hagyatéki tárgyalás során a kültag kéri az őt megillető 50 százalékot. A kérdéseim a következők lennének: Mi lesz a másik 50 százalékkal, mert egyik örökös, és a kültag sem akar beltag lenni, tehát nagy valószínűséggel végelszámolásra kerül sor. Ez a kötelezettség bt. részéről ottmarad, és a pénztárban is a fedezetéül szolgáló összeg. Viszont a beltag halála után – akinél minden papír, pénzeszköz volt – lakását az egyik örökös teljesen kipakolta. A másik örökös kérheti a rá jutó 25 százalékot? Mi lesz a bt. úgynevezett névértéke? Ugyanis a közjegyző, mint társasággal szemben fennálló követelésként jegyzőkönyvezte a kültag követelését. De ezt lenne miből kifizetni, ha nem más kezébe került volna a készpénz. Legjobb tudomásom szerint a tagság megszűnését követő 3 hónapon belül a kültagot ki kell fizetni. Ha nem lesz kifizetve, mert az ingatlan eladásából akarják, akkor mi a helyzet, meddig kell várni a kültagnak a pénzére? Mi lesz a sorsa annak a készpénznek, ami nem lesz meg? Elnézést a sok kérdésért, és remélem, érhető is voltam. Tisztelettel!
Kifizethető-e az osztalék készpénzben, ha igen, hogyan kell azt könyvelni, és be kell-e jelenteni? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Széles Imre
tb-szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték