314 találat a(z) készpénz cimkére

Kérdés

Kft.-ben két tag van, 50-50 százalékos üzletrésszel. A 21/2006. IM-rendelet 6. számú melléklete szerinti társasági szerződés szerint mindkét tag esetén a törzsbetét: 1 millió 500 ezer forint (készpénz 900 ezer, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás: 600 ezer forint). 1. tag: cégbejegyzésig szolgáltatandó összeg: 540 ezer forint, a tag pénzbetétjének 60 százaléka, a szolgáltatás módja: befizetés a társaság házipénztárába. 2. tag: cégbejegyzésig szolgáltatandó összeg: 90 ezer forint, a tag pénzbetétjének 10 százaléka, a szolgáltatás módja: befizetés a társaság házipénztárába. A cégbejegyzéshez csatolva lett az ügyvezető nyilatkozata az összesen 630 ezer forint befizetéséről, valamint a könyvelésben is bevételezésre került a házipénztárba az összeg. Mindkét tag esetén a pénzbetétjéből még fennmaradó összeg befizetéséről a társasági szerződés akként rendelkezik, hogy azt "2020.01.20-ig a társaság pénzforgalmi számlájára fizeti be". A cégbíróságtól végzést kaptunk, mely szerint "felhívja a céget, hogy 30 napon belül csatolja a pénzforgalmi szolgáltató igazolását a pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetéséről – a létesítő okirat 6. pontjának megfelelően". Kérdés: 1.) Teljesíthetik-e a tagok az összesen 1 millió 170 ezer forint utólagos befizetését házipénztárba annak ellenére, hogy az alapító okiratban az lett megadva, hogy "2020.01.20-ig a társaság pénzforgalmi számlájára fizeti be"? Esetleg oly módon, hogy a közgyűlés határozatot hoz az ügyben, hogy az utólagos befizetés házipénztárba is teljesíthető. 2.) Lehetséges-e a társaság adózott eredményéből kifizetni?

Cikk

Nyolcan már letartóztatásban vannak abból a Győr-Moson-Sopron megyei bűnszervezetből, amely illegálisan gyártott cigarettát csempészett Angliába. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a bűncselekményekből származó vagyonból mintegy félmilliárd forintot biztosított.

Kérdés

Tisztelt Szolnoki Béla! Köszönöm válaszát: "https://adozona.hu/kerdesek/2020_1_12_Uzeltben_nyilvantartott_keszpenz__jlj" De én nem a könyvelési részét kérdeztem az üzletben használt pénztárgép használatának, hanem azt, hogy az üzletben a pénztárosnak technikailag hogyan kell kezelnie a pénztárgépet és a készpénzt. Kérem, szíveskedjen elolvasni a kérdésemet újra, és a technikai részét leírni annak, hogy az üzletben mi a teendő! Azt, hogy hogyan kell könyvelni, mi is tudjuk. Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy üzletben, ahol kötelező a pénztárgéphasználat, milyen módon kell a készpénzt nyilvántartani? Azokat az értékesítéseket, melyekről a vevő készpénzes számlát kér, tudomásom szerint a pénztárgépbe már nem kell beütni, de ezt az összeget ebben az esetben milyen módon kell nyilvántartani? Esetleg a pénztárgépbe mégis be kell ütni mint pénzbevételezés és így kell a kasszába belerakni? Ha a szállítókat fizetik ki készpénzzel, akkor pedig a pénztárgépbe be kell ütni egy pénzkivételt? Ha igen, ezeknek mi a módja? A pénztárgépes kasszában ennek megfelelően annak az összegnek kell szerepelnie, amit akár nyugta ellenében, akár számla ellenében a pénztáros megkapott, illetve amit készpénzes szállítókra kifizetett? Ha igen, ezt a NAV helyszíni ellenőrzés alkalmával ellenőrizheti, hogy a kasszában lévő pénz megegyezik a bevételezett és kiadott összegek egyenlegével? Abban az esetben, ha a szállítók készpénzes számlái már a könyvelőnél vannak, akkor a NAV milyen módon tudja ellenőrizni, hogy a kasszában nyilvántartott összeg stimmel a bizonylatok (kimenő-bejövő) összegeinek egyenlegével? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, abban az esetben, ha a vevő erről számlát is kér? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, ha a vevő nem kér róla számlát? Hisz ekkor a pénz nem jelenik meg a kasszában.

Cikk

A várakozások felett teljesít a Magyar Állampapír Plusz, június óta mintegy 2000 milliárd forintért vásárolt a lakosság az új megtakarítási formából – tájékoztatta az MTI-t Varga Mihály pénzügyminiszter.

Cikk

Vagyonvédelemmel foglalkozó adócsaló céghálózatot vont ki az őrző-védő piacról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az országos akcióban összesen 800 millió forint értékű vagyontárgyat és készpénzt foglaltak a NAV munkatársai, a bűnszervezet irányítói és könyvelői letartóztatásban vannak.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság osztalékot fizetne ki a tulajdonos részére, amely egy másik gazdasági társaság. Mindkét cég mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az ügyvezető készpénzben szeretné az osztalékot kifizetni a magas bankköltség elkerülése miatt. Arra hivatkozik, hogy az Art. 114. §-a szolgáltatást és termékértékesítést említ, az osztalékfizetés pedig nem szerződésben meghatározott szolgáltatás, nem termékértékesítés. Így szerinte nincs akadálya annak, hogy a több millió forint összegű osztalékot készpénzben fizesse ki a cég. Kérem, szíveskedjen választ adni arra, elfogadható-e ez az érvelés, illetve ennek alkalmazása esetén milyen szankció várható? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországi kft. Szlovákiába 50 ezer euró készpénzt szeretne fizetni. Megteheti? Amennyiben nem, akkor az megoldás lehet-e, hogy a szlovák bankfiókba a partner számlájára befizeti az összeget. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha például a helyi adót a vállalkozás kasszájából kiadott készpénzzel az önkormányzat részére bankfiókban fizetem be (költségtakarékosság miatt), akkor mi a helyzet? Értelmezésem szerint ez a cégünk részéről készpénzes kifizetés, mert a cég bankszámláján a kifizetés nem jelenik meg. Takács Tibor ügyvezető Két Tibor Kft. Barcs

Cikk

Magyarországon még mindig népszerű a készpénzhasználat, mivel az emberek több mint fele napi szinten készpénzzel fizet, több mint kétharmaduk soha nem vesz igénybe hitelkártyát – derül ki az Intrum követeléskezelő fizetési szokásokról szóló reprezentatív kutatásából.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Angliában élt nagybácsi halála után örökölt készpénz (angol font) után kell-e adót, illetve illetéket fizetni? Köszönettel.

Kérdés

Két műszakos munkarendben működő, kereskedelmi tevékenységet végző munkáltató a dolgozói motiválására havi jutalmazási rendszert vezetett be. Bizonyos termékek meghatározott mennyiség feletti eladása esetén plusz juttatás jár. Jutalomkifizetést állapított meg azért, mert ezt nemcsak a teljesítmény miatt akarja adni, hanem a munkavállalók vevőkhöz való magatartása és rugalmassága miatt is. Jutalomkifizetés mellett döntött azért is, mert így saját mérlegelése alapján dönt, és a munkavállalók nem követelhetik kifizetését. A jutalom havi összege mindig változik és munkavállalónként is különböző. Helyesen járt el, hogy a jutalom kifizetését és nem a prémiumot választotta? Az egyenlőség elvét sérti-e? A munkáltató 2018-ban 8000 forintot adott munkavállalóinak készpénzjuttatásként. 2019-ben ezt az összeget nem akarta elvenni, nem építette be a bruttó bérbe, hanem továbbra is adja készpénzjuttatásként, külön feltüntetve a bérjegyzéken, természetesen bérként adóztatva. Munkáltatónál két műszakos munkarend van és munkaidőkeretet is alkalmaz. Ez a készpénzkifizetés nem alapja a műszakpótléknak és a túlórának sem. Kérdésem, hogy helyesen jár el a munkáltató?Maradhat így,vagy változtasson ezen és hogyan? Köszönöm válaszát

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalakulás, jegyzett tőke kp - kiva adó fizetés

dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kivás osztalékról lemondás szakértői válaszra kérdés

dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink