282 találat a(z) készpénz cimkére
Kapcsolt vállalkozás – bejelentési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott két cég, amelyek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Az egyik cég a másiknak készpénzben nagyobb összegű kölcsönt adna. Kérdésem, hogy ezt a gazdasági eseményt a hatóság felé jelenteni kell-e az alábbiakat figyelembe véve: 1) kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletről, 2.) 1 millió forintot meghaladó készpénzkölcsönről van szó? Válaszát előre is köszönöm!
Kft. átalakulása bt.-vé II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát, de az a problémám, hogy a nyereségből hiába tudnám felemelni 500 ezerrről 3 millió forintra a jegyzett tőkét, ha a társasági szerződésben már rögzítette az ügyvéd, hogy készpénzbefizetés a bankba, de ennyi készpénzem nincs, és nyereséget meg – a cégbíróság tájékoztatása szerint – nem módosíttathatom készpénzről a nyereség terhére való befizetésre, hiába csinálok mérleget.. Ez a problémám, és erre keresek kiutat, mert sajnálnám átalakítani a kft.-t bt.-vé, de ha más kiút nincs, kénytelen vagyok. Erre, ha tudna és szíveskedne tanácsot adni. Nagyon köszönöm.
Béren kívüli juttatás-2019
Kérdés
Tisztelt Szakértő(k)! Cégünk 2018-ban havi 5000 forint készpénzt adott munkavállalóinak béren kívüli juttatás formájában. Ezt a juttatást 2019-ben is meg szeretné tartani. Jól értelmezem, hogy 2019-től is megtartható ez a juttatás, amennyiben jövedelemként adózik? Lehetséges megtartani úgy is, hogy továbbra is nettó 5000 forintot kapjanak a munkavállalók és a bruttó juttatást ebből számolnánk vissza? Illetve lehetséges megtartani úgy is, hogy a nettó juttatás kevesebb lesz, mivel jövedelemként adóztatjuk le ezt a tétel? Lehetséges megtartani ezt a juttatást úgy, hogy munkaszerződést nem módosítunk, azaz nem emelünk munkabért, csak mint egyéb juttatást adjuk? A munkaszerződések nem tartalmazták eddig sem az 5000 forint béren kívüli juttatást. Segítségüket előre is köszönöm.
Áfatörvény 61. paragrafusának értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál okoz gondot a fenti paragrafus értelmezése. Egy számlakövetelésünk 6 millió forint. Ebből 3 millió forint követelésünket engedményeznénk egy másik cégnek, a maradék összeget 45 napon belül valószínűleg nem kapjuk meg. Kérdésként merült fel, hogy az engedményezés miatt a teljes 6 millió forintra meg kell-e állapítani az áfát, vagy arányosítással élhetünk, és csak a 3 millióra kell megfizetni azt, a maradékra meg a 46. napon? Egy másik ügyletünk esetében részben barterrel történne a kiegyenlítés, részben készpénzzel, de egy számláról van szó. Ebben az esetben lehetséges az arányosítás, vagy a készpénzes részre élhetünk a halasztással? Esetleg a barter miatt e számla tekintetében már nem illet meg minket a halasztás?
Bérfizetés: utalva vagy készpénzben?
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szeretném segítségüket kérni, hogy a dolgozó havi munkabérét adott esetben (például a munkavállaló kérésére, vagy más okból) lehetséges RÉSZBEN átutalva és RÉSZBEN készpénzben kifizetni? A munka törvénykönyve egyenrangú alternatívának tekinti a készpénzben és a banki átutalással történő bérfizetést. Nálunk eddig az egyes dolgozók teljes egészében VAGY átutalva VAGY készpénzben kapták bérüket. Viszont a felmerült kérés miatt szeretnénk megtudni van-e jogszabályi akadálya részben átutalva és részben készpénzben fizessünk? Előre is köszönöm szépen válaszukat! Anikó
Készpénzátvétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, amely közvetlen vámjogi képviselő. Ügyfelei a vámhatározat kiállítása előtt már a vám összegét részben befizetik a képviselő cég bankszámlájára. Esetenként akár 10 millió forintot is. Ezt a vámhatározat kiállítása után a képviselő cég tételesen kiszámlázza, majd a NAV vámszámlára elutal. Kérdésem, hogy a pénzt milyen módon rögzítsük a könyvekben? Mivel a cég a képviselő cég nevében fizet be, olyan mint a készpénzbefizetés bankszámlára, de a készpénzt a cég nem veszi át. Ennek a helyes számviteli eljárásához szeretnék segítséget kérni! Köszönettel: Nyíri Zoltán
Termékértékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni a segítségét a következő kérdésben: ha egy magyarországi székhelyű cég sporteszközt értékesít EU-s és harmadik országban élő magánszemélynek, akkor 27 vagy 0 százalékos áfával kell-e számláznia az értékesítést, ha az eszköz bizonyíthatóan elhagyja Magyarországot? Illetve hogyan tudjuk bizonyítani az országból való kivitelt, ha például a vevő készpénzben fizet, és maga viszi el az eszközt? Segítségét előre is köszönöm!
Százmilliárdokat spórolhatna az ország a készpénzmentes fizetéssel
Cikk
A készpénzfizetési rendszer évente mintegy 450 milliárd forint költséget ró a nemzetgazdaságra, ezt megspórolhatná az ország a készpénzmentes fizetéssel – mondta Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár a Sziget fesztiválon tartott sajtótájékoztatóján.
Óriási mennyiségű készpénz hever a magyar zsebekben, széfekben
Cikk
Hiába beszélt arról júniusban Varga Mihály, az új pénzügyminiszter egy versenyképességi konferencián, hogy fontos lenne csökkenteni a készpénzállományt, az azóta is újabb csúcsokat döntöget – írja az azenpenzem.hu.
Számlázás
Kérdés
Számla kiállításával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Kávézó minden nap megrendeli a partnerektől a következő napi termékeket. Minden nap megtörténik a szállítás, amiről szállítólevél készül. Megállapodások alapján a számlázás hetente történik, amit az aznapi szállítással egyenlíti ki a vevő, készpénzben. A kérdésem, hogy folyamatos teljesítésűnek minősülnek-e ezek az ügyletek, vagy gyűjtőszámla esete alá esnek? Illetve helyes-e a készpénzfizetési számla kiállítása, befogadása ebben az esetben, vagy csak a számla lenne helyes, melyen a fizetés módjaként készpénz szerepel? Valamint a számlán kötelező szerepeltetni az elszámolt időszakot, vagy elegendő a mellékletként szereplő összegző és a szállítólevelek?
Németországi bérkifizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldön működő magyar kft. dolgozója minden hónapban kb. két hetet Magyarországon, kb. két hetet Németországban dolgozik. A kinti órabére a kötelező minimál órabér. A fizetését készpénzben és forintban kapja. Kérdésem, hogy a németországi órabérét milyen árfolyamon kell forintosítani, és melyik nappal? Köszönettel: Pánti Etelka
Kapcsolt vállalkozás-e a társaságiadó-törvény szerint?
Kérdés
Kft. 50%-os tulajdonosa (feleségéé a másik 50%) – aki egyben a társaság ügyvezetője is – szerződést köt saját magával, mint magánszeméllyel építési munkálatokra. Kérdés: 1.) Létrejön-e kapcsolt vállalkozás? 2.) A kft.-nek be kell-e jelentenie, ha 1 millió forint feletti készpénzelőleget kap ezen ügylet révén?
Prémiumelőleg
Kérdés
Cégünk 2018. július 01-jétől Hűség prémiumot vezet be, melynek mértéke a cégnél eltöltött idő függvényében kerül megállapításra. A prémium összeg előre havi bontásban, előleg jogcímként kerül kifizetésre a munkavállalók részére. Havi kifizetett összeg mértéke: bruttó 23 500-55 000 forint között alakul. Ennek kifizetéséhez a munkavállaló munkaszerződés-kiegészítés aláírásával vállalja, hogy 365 napon belül munkaviszonyát nem szünteti meg. Amennyiben igen, úgy az addig kifizetett nettó összeget kamatmentesen vissza kell fizetnie. Kérdésem a következő: a munkavállaló aláírja a munkaszerződés-kiegészítést, vállalva a feltételeket, de 10 hónap múlva megszünteti a munkaviszonyát. Az aktuális bérből a prémium előlegnek csak egy részét tudjuk visszavonni, a fennmaradó összeget készpénzben befizeti a pénztárba. Van arra lehetőség, hogy a készpénzben visszafizetett összeg járulékait a cég visszaigényli? Ha igen, milyen formában?
Számla adatszolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozás pénztárgépet használ, most úgy döntött, hogy aki számlát kér, akkor azt nem üti be a pénztárgépbe. (Eddig minden beütésre került.) A 100 000 forint áfatartalom feletti számlákat természetesen továbbítja az adóhivatal felé. Az lenne a kérdésem, hogy azokat a kp-számlákat, amelyek áfatartalma nem éri el az értékhatárt és a pénztárgépbe sem ütik be, akkor azt be kell-e jelenteni a PTGSZLA nyomtatványon? Válaszukat előre is köszönöm!
Cafeteria készpénz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A belépő munkavállalónk előző munkáltató által kiállított igazolásain az adóadatlapon szereplő jövedelem összege eltér a járulékigazoláson szereplő járulékalap összegétől. Az eltérést okát a jövedelemigazolás pótlapján találtam meg, nevezetesen túlfizetett cafeteria készpénzként feltüntetve. Az a kérdésem, hogy a túlfizetett cafeteria készpénzt ilyen esetben nem bérként kellene elszámolni, ami esetén az adóadatlapon is meg kell jelennie mint jövedelem? Az adóadatlap összjövedelme és a járulékigazoláson szereplő alap között pontosan ez az eltérés. Az adóadatlapon feltüntetett jövedelemból számolt adóelőleg kisebb, mint amit az adóadatlap tartalmaz. Ez azért érdekes, mert új belépőnél az adóadtlapról kell feltölteni a hozott adatokat, a jövedelmet és a levont adót. Ezt a program majd össze fogja számolni a mostani jövedelemadatokkal és a "többletként" levont adót korrigálni fogja, ami szerintem nem lesz helytálló. Kérem javaslatukat, hogy ilyen helyzetben mi a megfelelő eljárás? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
