Mi minősül ingatlanértékesítésből származó bevételnek? Hogyan kell számolni, ha a vevő a vételárat részletekben fizeti meg? Mely nap tekintendő a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemszerzés időpontjának? Milyen jogcímen válik adókötelessé a vevő késedelme miatt kifizetett késedelmi kamat? Írásunkból megtudhatja.
A késedelmi pótlék jelenlegi mértékét a többszörösére emelné az Országgyűlésnek T/625. számon benyújtott adócsomag szerint a kormány.
Tisztelt Szakértő! Évekkel ezelőtt termékértékesítés történt – több alkalommal – két vállalkozás között. A befogadott számlákat a vevő csak részben és jelentős késéssel egyenlítette ki. FHM eljárásra került sor, ahol a vevő elismerte az eladó által felszámított késedelmi kamatot. A pénzügyi teljesítés december 31-éig nem történt meg, viszont 2018 januárjában már történt utalás a vevő részéről. Kérdésem: 2017-ben elő kell-e írni a késedelmi kamatot követelésként (egyéb bevétellel szemben), vagy csak akkor kell könyvelni, amikor ténylegesen befolyt az összeg?
Az egyéni vállalkozó energiaszámláit nem minden esetben egyenlítette ki határidőben, ezért késedelmi kamatról és felszólítási díjról kiállított számlákkal is rendelkezik. Nem egyértelmű számomra, hogy ezek a számlák részét képezhetik-e a vállalkozás érdekében felmerült költségeknek. A személyi jövedelemadó törvény mellékletében felsorol legjellemzőbb költségek között a vállalkozók által érvényesített kamatok nem szerepelnek, de tiltott jogcímként sincsenek feltüntetve. Az elszámolás melletti érv még, hogy a késedelmi kamatról szóló számlák (és a felszólítási díjak is) a vállalkozás likviditásmenedzselésének szükségszerű következményei, a vállalkozás érdekében merülnek fel – hasonlóan a hitelkamathoz, amely elszámolható –, tehát érvényesíthetők a költségek között. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Milyen egyéni és kifizetőt terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség van a – munkaviszonyból származó elmaradt munkabér utólagos kifizetésekor esedékes – késedelmi kamatra? Köszönöm.
Késedelmi kamat után kell-e a munkavállalónak fizetni szja-t, és a munkáltatónak van fizetési kötelezettsége?
Tisztelt Szakértő! A fel nem használt fejlesztési tartalékot a társaságiadó-bevallás mely sorában kell szerepeltetni növelő tételként? Illetőleg ha már 2 év elteltével tudja a társaság, hogy nem fogja tudni felhasználni, megfizetheti előbb a társasági adót? Ha előbb fizeti meg a rá eső társasági adót, kell késedelmi kamatot számítani, vagy azt csak a 4. év után kell? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnek jogellenes felmentéssel szüntették meg a munkaviszonyát, ezért átalány kártérítés címén ítélt meg a bíróság 7 havi átlagkeresetnek megfelelő összeget és 20 munkanap szabadidő-megváltást, valamint a szabadidő-megváltáshoz kötődően késedelmi kamatot. Kérdésem, hogy az ilyen kifizetések kapcsán milyen adófizetési kötelezettségek merülnek fel? Köszönettel, várom a válaszát.
Magánszemély kölcsönt ad vállalkozásnak. A kölcsönt kamatmentesen nyújtja, késedelmes visszafizetés esetére viszont késedelmi kamatot kér. Kérdésem, hogy az így kapott késedelmi kamat a magánszemélynél jövedelemnek minősül-e, ha igen, annak milyen adó- és járulékvonzatai vannak? A magánszemély a társaságban személyesen közreműködő tag.
A jegybank 8,5 millió forint bírsággal sújtotta a Sberbank Magyarország Zrt.-t, mivel egyes fogyasztói kölcsönszerződéseinél megsértette a felszámítható késedelmi kamat felső mértékére vonatkozó jogszabályi előírásokat. A jegybanki határozat nyomán a Sberbank köteles visszafizetni a fogyasztókra terhelt, összesen mintegy 14 millió forint késedelmikamat-különbözetet, s erről levélben is tájékoztatni az érintett ügyfeleket.
A gazdasági tárca elfogadja az ombudsman, illetve az Igazságügyi Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának az álláspontját, mely szerint a bejegyzett élettársakat úgy kell tekinteni, mintha házastársak lennének. A bejegyzett élettársak ezért éppúgy, mint a házastársak mentesülnek az ajándékozási és örökösödési illeték megfizetésének kötelezettsége alól – közölte az NGM.
Tisztelt Cím! Ügyfelemet, egy oktatással, vizsgáztatással foglalkozó kft.-t a volt munkavállalója beperelte munkaviszony jogellenes megszüntetése és elmaradt vizsgáztatási díjak megfizetése miatt. A bíróság a napokban hozta meg az ítéletét, a munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt kompenzációs átalánykényt állapított megy egy összeget. A munkavállalót a kft. műszaki szakoktatóként alkalmazta munkaviszony keretében. Az eljárás során vita volt a két fél között, hogy ebbe a munkakörbe beletartozott-e a vizsgáztatás vagy sem. A kft. – a bíróság indoklása szerint – nem tudta bizonyítani, hogy ezt a tevékenységet is el kellett volna végeznie a munkavállalónak az adott munkakörön belül, így a bíróság kötelezte a volt foglalkoztatót az elmaradt vizsgáztatási díjak megfizetésére is. Kérdéseim a következők. Ez a két kifizetés járulék- és adóköteles-e? A bíróság késedelmi kamatok megfizetésére is kötelezte a foglalkoztatót. Ha adó- és járulékköteles a két kifizetés, akkor késedelmi kamatokkal növelten kell majd az adót és a járulékokat megállapítani? Válaszukat előre köszönöm!
Társaságunk közszolgáltatási tevékenységet végez, folyamatosan szolgáltat költségvetési szerveknek. Késedelmi kamatfizetés szempontjából költségvetési szervek esetében az MNB alapkamat köthető ki, vagy a vállalkozások közötti fizetési késedelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-től szállító partnere 2016 májusában a 2013-2016. közötti időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot és behajtási költségátalányt követel. A 2013-2015. közötti időszakban késedelmikamat- és költségátalány-követeléséről nem küldött értesítőt. A számlák mindegyike pénzügyileg rendezve lett, azaz tőkekövetelés nincs. A számlák postán érkeztek, és az igaz, hogy késve lettek fizetve, viszont a számlák kézbesítésének időpontja az esetek 90 százalékában meghaladta a fizetési határidőt. Ebben az esetben jogos-e a követelés? Meddig követelhető visszamenőleg a késedelmi kamat és behajtási költségátalány? Akkor is jogos, ha adott évre vonatkozóan nem értesíti partnerét a követelésről? Köszönettel!
Tisztelt Szakértők! Az alábbi két esetben kérném szíves állásfoglalásukat. 1. Ügyfelem kettős könyvvitelű betéti társaság (bt.), akinél 2015. évben munkahelyi baleset történt, aminek következtében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az egészségbiztosítási költségek megtérítésére kötelezte ügyfelemet. 2. Ügyfelem kettős könyvvitelű korlátolt felelősségű társaság (kft.), amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 136/2008. FVM rendelet alapján vissza nem térítendő támogatásban részesült. A kft. a támogatással határidőben nem számolt el, aminek következtében a támogatás visszafizetésére kötelezték, késedelmi kamattal növelten. Kérem a Tisztelt Szakértő szíves állásfoglalását arra vonatkozólag, hogy az előbbiekben részletezett esetekben szükséges-e a társas vállalkozások adóalapját megemelni az első pontban említett térítési kötelezettséggel, illetve a második pontban említett késedelmi kamattal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 8. § (1) e) pont alapján vagy bármely törvényi rendelkezés alapján. Köszönettel: Kiss Zoltán
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték