Tisztelt Szakértő! Milyen egyéni és kifizetőt terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség van a – munkaviszonyból származó elmaradt munkabér utólagos kifizetésekor esedékes – késedelmi kamatra? Köszönöm.
Késedelmi kamat után kell-e a munkavállalónak fizetni szja-t, és a munkáltatónak van fizetési kötelezettsége?
Tisztelt Szakértő! A fel nem használt fejlesztési tartalékot a társaságiadó-bevallás mely sorában kell szerepeltetni növelő tételként? Illetőleg ha már 2 év elteltével tudja a társaság, hogy nem fogja tudni felhasználni, megfizetheti előbb a társasági adót? Ha előbb fizeti meg a rá eső társasági adót, kell késedelmi kamatot számítani, vagy azt csak a 4. év után kell? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnek jogellenes felmentéssel szüntették meg a munkaviszonyát, ezért átalány kártérítés címén ítélt meg a bíróság 7 havi átlagkeresetnek megfelelő összeget és 20 munkanap szabadidő-megváltást, valamint a szabadidő-megváltáshoz kötődően késedelmi kamatot. Kérdésem, hogy az ilyen kifizetések kapcsán milyen adófizetési kötelezettségek merülnek fel? Köszönettel, várom a válaszát.
Magánszemély kölcsönt ad vállalkozásnak. A kölcsönt kamatmentesen nyújtja, késedelmes visszafizetés esetére viszont késedelmi kamatot kér. Kérdésem, hogy az így kapott késedelmi kamat a magánszemélynél jövedelemnek minősül-e, ha igen, annak milyen adó- és járulékvonzatai vannak? A magánszemély a társaságban személyesen közreműködő tag.
A jegybank 8,5 millió forint bírsággal sújtotta a Sberbank Magyarország Zrt.-t, mivel egyes fogyasztói kölcsönszerződéseinél megsértette a felszámítható késedelmi kamat felső mértékére vonatkozó jogszabályi előírásokat. A jegybanki határozat nyomán a Sberbank köteles visszafizetni a fogyasztókra terhelt, összesen mintegy 14 millió forint késedelmikamat-különbözetet, s erről levélben is tájékoztatni az érintett ügyfeleket.
A gazdasági tárca elfogadja az ombudsman, illetve az Igazságügyi Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának az álláspontját, mely szerint a bejegyzett élettársakat úgy kell tekinteni, mintha házastársak lennének. A bejegyzett élettársak ezért éppúgy, mint a házastársak mentesülnek az ajándékozási és örökösödési illeték megfizetésének kötelezettsége alól – közölte az NGM.
Tisztelt Cím! Ügyfelemet, egy oktatással, vizsgáztatással foglalkozó kft.-t a volt munkavállalója beperelte munkaviszony jogellenes megszüntetése és elmaradt vizsgáztatási díjak megfizetése miatt. A bíróság a napokban hozta meg az ítéletét, a munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt kompenzációs átalánykényt állapított megy egy összeget. A munkavállalót a kft. műszaki szakoktatóként alkalmazta munkaviszony keretében. Az eljárás során vita volt a két fél között, hogy ebbe a munkakörbe beletartozott-e a vizsgáztatás vagy sem. A kft. – a bíróság indoklása szerint – nem tudta bizonyítani, hogy ezt a tevékenységet is el kellett volna végeznie a munkavállalónak az adott munkakörön belül, így a bíróság kötelezte a volt foglalkoztatót az elmaradt vizsgáztatási díjak megfizetésére is. Kérdéseim a következők. Ez a két kifizetés járulék- és adóköteles-e? A bíróság késedelmi kamatok megfizetésére is kötelezte a foglalkoztatót. Ha adó- és járulékköteles a két kifizetés, akkor késedelmi kamatokkal növelten kell majd az adót és a járulékokat megállapítani? Válaszukat előre köszönöm!
Társaságunk közszolgáltatási tevékenységet végez, folyamatosan szolgáltat költségvetési szerveknek. Késedelmi kamatfizetés szempontjából költségvetési szervek esetében az MNB alapkamat köthető ki, vagy a vállalkozások közötti fizetési késedelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-től szállító partnere 2016 májusában a 2013-2016. közötti időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot és behajtási költségátalányt követel. A 2013-2015. közötti időszakban késedelmikamat- és költségátalány-követeléséről nem küldött értesítőt. A számlák mindegyike pénzügyileg rendezve lett, azaz tőkekövetelés nincs. A számlák postán érkeztek, és az igaz, hogy késve lettek fizetve, viszont a számlák kézbesítésének időpontja az esetek 90 százalékában meghaladta a fizetési határidőt. Ebben az esetben jogos-e a követelés? Meddig követelhető visszamenőleg a késedelmi kamat és behajtási költségátalány? Akkor is jogos, ha adott évre vonatkozóan nem értesíti partnerét a követelésről? Köszönettel!
Tisztelt Szakértők! Az alábbi két esetben kérném szíves állásfoglalásukat. 1. Ügyfelem kettős könyvvitelű betéti társaság (bt.), akinél 2015. évben munkahelyi baleset történt, aminek következtében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az egészségbiztosítási költségek megtérítésére kötelezte ügyfelemet. 2. Ügyfelem kettős könyvvitelű korlátolt felelősségű társaság (kft.), amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 136/2008. FVM rendelet alapján vissza nem térítendő támogatásban részesült. A kft. a támogatással határidőben nem számolt el, aminek következtében a támogatás visszafizetésére kötelezték, késedelmi kamattal növelten. Kérem a Tisztelt Szakértő szíves állásfoglalását arra vonatkozólag, hogy az előbbiekben részletezett esetekben szükséges-e a társas vállalkozások adóalapját megemelni az első pontban említett térítési kötelezettséggel, illetve a második pontban említett késedelmi kamattal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 8. § (1) e) pont alapján vagy bármely törvényi rendelkezés alapján. Köszönettel: Kiss Zoltán
Tisztelt Szakértő! 2012. 05. 01-től 2013. 05. 31-ig felhalmozódott közösköltség-tőketartozás (207 935 forint), amelynek megtérítése 2014. 05. 14-től 2015. 07. 13-ig történt meg. A késedelmi kamatszámításnál mi a helyes eljárás? Válaszukat köszönettel várom: Bartalné
Mit érthettek az elmúlt hetekben megszólaló kormánypárti politikusok azon, hogy gyökeresen át kívánja alakítani a kormány az adóigazgatást? Erre vonatkozó szakmai anyagot még nem publikáltak sehol, de szűkebb szakmai körökben ismert egy, a változásokat megalapozó, a Nemzetgazdasági Minisztériumban készült koncepció – derül ki Király László György, a NAV elődje, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) volt elnökének a Magyar Narancsban megjelent írásából.
Fejlesztési tartalékkal kapcsolatos cikkük nagyon jól kifejti a képzés és felhasználás témaköreit. Egy dolgot nem értek. Azt írják, hogy a fel nem használt fejlesztési tartalékkal kapcsolatos késedelmi kamatot (példájukban 2010-ben képzett tartalékról van szó) 2014-es ráfordításként kell elszámolni, időbeli elhatárolással. Ez nem világos. Miért és hogyan kell elhatárolni? Kérném, adják meg e tétel pontos kontírozását! A késedelmi kamat összege melyik évben lesz adóalap-növelő tétel? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozó és a központi állami finanszírozású intézmények között létrejött szerződés, késedelmes fizetés esetére az "intézmény a Ptk. 6:155. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottak szerinti késedelmi kamatot fizet a szállítónak" megfogalmazással került elfogadásra és aláírásra. Ebben az esetben élhet-e a szállító a behajtási költségátalány beszedésével vagy sem, tekintettel arra, hogy a Ptk. a vállalkozások egymás közötti szerződései esetében fogalmaz meg előírásokat? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték