Tisztelt Szakértő! 2012. 05. 01-től 2013. 05. 31-ig felhalmozódott közösköltség-tőketartozás (207 935 forint), amelynek megtérítése 2014. 05. 14-től 2015. 07. 13-ig történt meg. A késedelmi kamatszámításnál mi a helyes eljárás? Válaszukat köszönettel várom: Bartalné
Mit érthettek az elmúlt hetekben megszólaló kormánypárti politikusok azon, hogy gyökeresen át kívánja alakítani a kormány az adóigazgatást? Erre vonatkozó szakmai anyagot még nem publikáltak sehol, de szűkebb szakmai körökben ismert egy, a változásokat megalapozó, a Nemzetgazdasági Minisztériumban készült koncepció – derül ki Király László György, a NAV elődje, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) volt elnökének a Magyar Narancsban megjelent írásából.
Fejlesztési tartalékkal kapcsolatos cikkük nagyon jól kifejti a képzés és felhasználás témaköreit. Egy dolgot nem értek. Azt írják, hogy a fel nem használt fejlesztési tartalékkal kapcsolatos késedelmi kamatot (példájukban 2010-ben képzett tartalékról van szó) 2014-es ráfordításként kell elszámolni, időbeli elhatárolással. Ez nem világos. Miért és hogyan kell elhatárolni? Kérném, adják meg e tétel pontos kontírozását! A késedelmi kamat összege melyik évben lesz adóalap-növelő tétel? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozó és a központi állami finanszírozású intézmények között létrejött szerződés, késedelmes fizetés esetére az "intézmény a Ptk. 6:155. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottak szerinti késedelmi kamatot fizet a szállítónak" megfogalmazással került elfogadásra és aláírásra. Ebben az esetben élhet-e a szállító a behajtási költségátalány beszedésével vagy sem, tekintettel arra, hogy a Ptk. a vállalkozások egymás közötti szerződései esetében fogalmaz meg előírásokat? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A 2010. negyedik negyedévi áfabevallásban visszaigénylendő adót vallottunk be egy vásárolt ingatlanhoz kapcsolódóan. A NAV kiutalás előtti ellenőrzést végzett cégünknél, melynek eredménye az lett, hogy elutasították a visszatérítést. Megfellebbeztük az elsőfokú határozatot, a másodfokú adóhatóság pedig új eljárás indítását rendelte el végzésében. Következett egy ismételt elsőfokú eljárás, ami szintén elmarasztaló volt cégünkkel szemben. Ezt követően ismételten fellebbeztünk, aminek az lett az eredménye, hogy a másodfok kötelezte a NAV-ot, hogy utalja ki részünkre az áfát. A kiutalás 2015. január végén megtörtént. A kérdésem az lenne, hogy jogosan igényt tarthatok-e késedelmi kamatra a NAV-tól, hiszen a 2010. negyedik negyedévi áfa kiutalására 45 napjuk lett volna, ezzel szemben csak 2015-ben történt meg a kiutalás, mivel össze-vissza dobálták a céget az első- és a másodfok között? Ha jár késedelmi kamat, akkor annak a mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Kamatfizetési igényt érvényesíthet a magyar állammal szemben, ha korábban az áfát azért nem tudta visszaigényelni, mert a beszerzése nem volt kifizetve – értékeli blogbejegyzésében a kialakult helyzetet Sztankó Dániel, az RSM DTM adócsoport-vezetője.
Tapasztalatok szerint kevesen élnek az új Polgári törvénykönyv által biztosított lehetőséggel, mely szerint behajtási költségátalányt lehet felszámítani a késedelmesen kifizetett számlákra. Ennek egyik fő oka a konkrét ismeretek hiánya arról, hogy pontosan mikor, és hogyan lehet követelni az összeget a késedelmesen teljesítőktől. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit kell tennie egy vállalkozásnak, ha késedelmesen teljesítő partnerétől be kívánja hajtani a tartozást, és az mikor, és milyen feltételekkel jár?
Tisztelt Hölgyem/ Uram! Kérdésem a következő: a késedelmesen megfizetett követelések és kötelezettségek után csak lehetőséget adott eddig a törvény késedelmi kamat felszámítására külön megegyezés alapján. Most azt szeretnénk megtudni, hogy az új törvény kötelezővé tette-e ezt a vállalkozások számára? Válaszát előre is köszönöm.
Az új Ptk.-ban nem találtam meg a késedelmi kamatra vonatkozó előírásokat, amiket az 1959.évi IV törvény 301-301/A-301/B paragrafusai tartalmaztak és 2013.07.01-én léptek életbe. Ami azt jelentette, hogy 40 euró behajtási költségáltalányt kell felszámolni, valamint a jegybanki alapkamat (megfelelő napi) + 8 % késedelmi pótlékot. A fent jelzett törvényt hatályon kívül helyezték. Az új Ptk.-ban nem találom ezen előírást? Köteles-e a cég minden késve fizetés esetén ezt felszámolni (jelen fizetési morál szerint örül, ha a tőkét kifizetik), s ha ezt nem teszi, akkor az milyen következményekkel jár?
Tájékoztatásukat kérem arról, hogy mi a NAV és NGM álláspontja a lejárt követelések után felszámítandó késedelmi kamat és a 40 euró minimum összegű behajtási költség elszámolásával kapcsolatban? Kötelező felszámítani minden egyes lejárt követelés után, vagy csak lehetőségként kell kezelni, és az értékesítő fél eldöntheti, hogy adott követelés esetén felszámítja vagy sem? Pár ezer forint értékű vevőkövetelés esetén nem is éri meg felszámítani a behajtási költséget, hiszen az nagyobb értékű, mint a követelés. Amennyiben egy cég nem számít fel sem késedelmi kamatot, sem pedig behajtási költséget a lejárt követelése után, akkor annak lehet valamilyen adójogi szankciója? A NAV büntetést szabhat ki a számlakiállítóra? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! A kataalanyiságot megelőző időszakban kiállított, és ki nem fizetett számla a 2013-as évben kifizetésre került katás időszak alatt. A katába való belépéskor a kiállított számlát bevételként kellett kezelni a 2012. évi bevallás tekintetében. A végrehajtás eredményeként a tőke nagy része kifizetésre került, továbbá ehhez a számlához tartozó késedelmi kamat és végrehajtási költség megtérítéséből is folyt be bevétel 2013-ban, a katás időszakban. A kérdés az lenne, hogy a 2013-as évben kifizetésett késedelmi kamat, perköltség és végrehajtási díj megtérítése katás bevételnek számít-e a 2013. évben? Várom mielőbbi válaszukat! Köszönettel Komlósné Imre Anita
Minden egyes számla után, amelyet késedelmesen fizetnek ki, kell számolni a késedelmi kamatot és a 40 eurónak megfelelő költségáltalányt? Ez a termékértékesítésre is vonatkozik és azokra az ügyletekre is, ahol a felek nem kötöttek szerződést? 3. Kompenzálás esetén is alkalmazni kell?
Aránytalanul nagy terhet róhat a késedelembe eső gazdálkodókra a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tavaly július 1-jén hatályba lépett módosítása, amely szerint a késedelmesen fizető partnereknek kötelező késedelmi kamatot, s amellett minimum 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányt is felszámítaniuk. Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek az olyan jóhiszemű vállalkozások, amelyek azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó – hívja fel a figyelmet Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója.
Kötelező-e a 40 euro költség-átalány és a késedelmi kamat kiterhelése? Üzleti okból előfordul, hogy nem célszerű a kiterhelés. A 40 eurót mikor kell kiterhelni?
Júliustól legfeljebb 30 napon belül ki kell fizetni a számlákat. Milyen időponttól kell számolni a határidőt, el lehet-e ettől térni, milyen szankció sújtja a késlekedőket és hogyan kell a késedelmi kamatot elszámolni? Összefoglaltuk.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték