149 találat a(z) kötelezettség cimkére
Katás vállalkozó társas vállalkozás mellett: fizetési kötelezettségek
Cikk
Katás egyéni vállalkozó, aki egy kft.-ben tulajdonos, de nem ügyvezető, és a személyes közreműködésért díjazásban nem részesül, lehet-e főállású katás? Ugyanez a személy végezhet-e alkalmi munkavállalóként munkát ebben a kft.-ben? Olvasónk kérdéseire dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Lakáscélú támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk, aki egyéni vállalkozó, alkalmazottakat foglalkoztat. A helyben érvénybe levő önkormányzati rendelet alapján az önkormányzat egyszeri vissza nem térítendő támogatásban részesíti azt a magánszemélyt, aki épít, vagy új, használt ingatlant vásárol. Feltételei legalább 6 hó munkaviszony, és a munkáltató egyszeri, legalább 100 ezer forint lakáscélú támogatása. Az egyéni vállalkozó át is utalta ennek a dolgozónak a 100 ezer forintot lakáscélú támogatás címén. Az lenne a kérdésünk, hogy keletkezik-e bármiféle fizetési, nyilvántartási kötelezettsége a magánszemélynek vagy az egyéni vállalkozónak? Mire kell figyelni, ha a továbbiakban is lesz ilyen esetünk? Tisztelettel: JT
Kiválás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő kiválási eset könyvelésre vonatkozik: Adott egy cég (Cég0), melyből kiválással a jövőben két cég lesz (Cég1 és Cég2). A vagyonmérlegtervezet elkészült, a szétválási szerződés elkészült, maga a kiválás cégbíróságon bejegyzésre került, a kiválás után Cég1 és Cég2 vagyonmérlegének készítése folyamatban (a cégbírósági bejegyzéstől számított 90 napon belül vagyunk). Cég0 a kiváló Cég2-nek átad befektetett eszközt (75 egység), pénzeszközt (25 egység), jegyzett tőkét (50 egység), valamint kötelezettséget (hitelt 50 egység). Ennek könyvelését szeretném pontosítani Cég1 és Cég2 esetén. Cég1: T368 (technikai számla) K1 (befektetett eszközök) 75 egység T368 (technikai számla) K38 (pénzeszköz) 25 egység T44 (hitel) K368(technikai számla) 50 egység T411 (Jegyzett tőke) K368(technikai számla) 50 egység Cég2: T1 (befektetett eszközök) K368 (technikai számla) 75 egység T38 (pénzeszköz) K368 (technikai számla) 25 egység T368 (technikai számla) K411 (Jegyzett tőke) 50 egység T368 (technikai számla) T44 (hitel) 50 egység Mindezt a cégbírósági bejegyzés dátumával könyvelnénk. Kérem segítségüket, hogy a fent leírtak megfelelőek vagy hogyan kell ezt az esetet helyesen kezelni, valamint van-e egyéb körülmény amire figyelemmel kell lennünk? Válaszukat előre is köszönjük! Üdvözlettel, Szegvári Gábor
Engedményezés vagy szolgáltatás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaságunk egy multinacionális cég beszállítója. A multi cég a pénzügyeinek rendezésére egy pénzügyi szervezet szolgáltatását veszi igénybe, amiért ez a pénzügyi szervezet jogosult pénzügyi szolgáltatási díjat felszámítani és levonni a társaság vevőköveteléséből. (A cégek egymással szerződéses viszonyban állnak.) Ez azt jelenti, hogy ezzel a díjjal csökkentett összeget utalja át a társaság számlájára. A pénzügyi szolgáltatás díját könyvelhetjük-e kompenzálással a vevőköveteléssel szemben, vagy közbe kell iktatni egy követelés (369) – kötelezettség (451) főkönyvi számlát, és azon kifuttatni a követeléseket?
Előlegként folyósított támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az előlegként kapott nem beruházási célú támogatás milyen feltételekkel könyvelhető a kötelezettségekből a bevételek közé? Az elszámolások elfogadásának, visszaigazolásának néha évekig tartó elhúzódása miatt torzítást okoz a szervezeteknél a mérlegben, ha a költségek felmerülése mellett előlegként van kimutatva a támogatási összeg. Válaszát köszönöm.
Külföldi magánszemély airbnb kötelezettségei
Kérdés
Üdvözlöm! Külföldi magánszemély, akinek airbnb-fiókja az Egyesült Királyságban van, ott adózik és életvitelszerűen ott él, Budapesten vásárolt és bérbe vett lakásokat adna ki Airbnb-n a nyári szezonban. Magyarországhoz "semmi köze", ezért, állítása szerint neki se bejelentési (kerület felé), se engedélykérési, se számlaadási kötelezettsége nincs, mondván, UK-ben ezt nem írják elő. Kérdésem: milyen módon kell(ene) adóznia Magyarországon, hogy ezt majd legálisan folytathassa, milyen papírokra van ehhez szüksége és milyen költségekkel járna ez? Valahol olvastam, hogy választhat(ott) a tételes költségelszámolás és a 10%-os költséghányad alkalmazása közül, és ha jól emlékszem, mindkét esetben 16%-os szja-t kell megfizetni a csökkentett jövedelem után. Ha bérli a lakást, akkor a közüzemi számlák nem az ő nevére jönnek. Ettől függetlenül leírhatja azokat költségként? Remélem érthetően kérdeztem, előre is köszönöm a választ!
Kényszertörölt kft.-vel szembeni kötelezettség elévülése
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Adott a következő szituáció: Cégünknek (XY Kft.) kb. 1 éve lejárt kötelezettsége van (több számlából adódóan) egy 2017 májusától kényszertörlési eljárás alatt álló kft.-vel (továbbiakban: jogosult) szemben. A jogosult a követeléseivel kapcsolatban semmilyen formában nem vette fel velünk a kapcsolatot, követeléseit nem érvényesítette, nem próbálta behajtani, nem kérte annak elismerését, nincs per, nincs bírósági eljárás stb. A kényszertörlési eljárás 2018 márciusában befejeződött, a jogosultat törölték a cégjegyzékből. A kérdés az lenne, hogy a kötelezettségeinket mikor vezethetjük ki a nyilvántartásainkból (egyéb bevételként lekönyvelve), mint elévült (vagy akár behajthatatlan) kötelezettséget? A cég megszűnésével annak követelései is elévülnek, jogvesztéssel jár-e a jogutód nélküli megszűnés? A Ptk. általános szabálya szerint a követelések öt év alatt évülnek el. Viszont ebben az esetben már nincs cég, amely ezt követelhetné tőlünk (és így természetesen cég sincs, amelynek kifizethetnénk a tartozást). Válaszát előre is köszönöm!
Üzletrész beszerzési ára részletfizetés esetén
Kérdés
T. Szakértő! Egy társaság év közben üzletrészt vásárolt, a vételár összegének egy részét az adásvételi szerződés aláírásakor készpénzben fizette meg. A hátralékos vételár egy év múlva esedékes. Az eladó hozzájárult, hogy a vevő tulajdonjogát a tagjegyzéken és a cégnyilvántartásban feltüntessék. Kérdés, hogy tárgyév végén vevőnél ennek a részesedésnek a beszerzési ára év végén mennyi? A már kifizetett összeg, ha igen, a fennmaradó kötelezettséget hogyan kell kezelni? Előre is köszönöm válaszukat.
Szja-kötelezettség ingatlanértékesítés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, amiben szíves segítségét kérem: Egy magánszemély 2018-ban lakóingatlant ad el. Az ingatlan 55 százalékát még 2011-ben szerezte, a másik 45 százalék viszont 2018-ban került a tulajdonába ajándékozás útján. Az ajándékozási szerződésen 6 millió forint szerepel forgalmi értékként, ugyanez az ajándékozási illeték alapja is a NAV határozatán. Kérdésem az, hogy miként fog adózni jövőre ez az ügylet? A mi álláspontunk az, hogy a ingatlan eladási árából (13 millió Ft) 55 százalék adómentesnek tekinthető a 2011-es szerzésre való tekintettel. Viszont a 45 százalék adóköteles lesz, véleményünk szerint a 13 millió forint 75 százalékát lehet költségként tekintetni, az így fennmaradó rész (4 387 500 forint) lesz a szja alapja, mely után 15 százalék az adókötelezettség. Feltételezésünk helyes? Köszönöm szépen válaszát előre is!
Új nyomtatványmintát tett közzé a NAV
Cikk
Egyes kötelezettségek késedelmes teljesítésére szolgáló igazolási kérelemhez nyomtatványmintát tett közzé a NAV.
Kötelezettség elévülése
Kérdés
A cég 1997. július 1-jén ipari szövetkezeti formából átalakult korlátolt felelősségű társasággá. A szövetkezeti tagok közül több tag nem kívánt tovább részt venni a kft.-ben. A tagok egy részével sikerült megegyezni a vagyonrészük kiegyenlítésében. Két tag nem fogadta el az egyezséget, jelezték, hogy pert indítanak. Az 1997. évi átalakuláskor a két tag vagyonrészének megfelelő összeget a rövid lejáratú kötelezettségek közé átvezettük. Ez ügyben azóta sem történt semmi. Eltelt 20 év. Az így kimutatott összeget lekönyvelhetjük-e bevételként? Ha igen, egyéb bevétel vagy pénzügyi műveletek bevétele? Köszönöm megtisztelő válaszát
Munkáltató kioktatási kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az Mt. 22. § (5) bekezdése alapján a munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az Mt.-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. Amennyiben a munkáltató az Mt. 53. § szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra utasítja (írásban) a munkavállalót, köteles az utasításban tájékoztatni a munkavállalót az igényérvényesítés módjáról? Vagy a kioktatási kötelezettség csak abban az esetben áll fenn, amennyiben az egyoldalú jognyilatkozatot indokolni is kell? Köszönettel.
Óraadás, bérbeadás, tervezés – itt a magánszemélyek adóelőleg-fizetése
Cikk
Az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívül folytatott önálló tevékenységek (például óraadás, bérbeadás, tervezés) esetén az adóelőleg-fizetési kötelezettség jellemzően azokat a magánszemélyeket érinti, akiknek nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelme, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja vagy nem köteles levonni.
Időbeli elhatárolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vevő és szállító számláknál nincs időbeli elhatárolás, ha a tényleges, számvitel szerinti teljesítés egésze a tárgyévre esik. Ilyenkor a számlát a tárgyévben könyveljük, év végén követelésként, illetve kötelezettségként jelenik meg a beszámolóban. Hogyan kell kezelni az ugyanilyen, a tárgyévet követő évben készpénzzel kiegyenlített számlákat? A pénztárban a következő évben kell könyvelni. Ebben az esetben időbeli elhatárolással tesszük vissza a bevételeket, kiadásokat? Válaszát köszönöm. Némethné T. Krisztina
Illeték ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén
Kérdés
Ha egy magánszemély tulajdoni részaránya megnő egy ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban, az a magánszemélynél keletkeztet-e illetékfizetési kötelezettséget? (Például: 60 százalékról 84 százalékra.) Ha igen, mi az illeték alapja? (Az ingatlan teljes értéke, vagy az újonnan megszerzett tulajdoni rész?)
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
