14 új rendelet jelent meg április 7-én Cikk
Az április 7-ei Magyar Közlönyben 14 rendeletet és 5 kormányhatározatot hirdettek ki.
Az április 7-ei Magyar Közlönyben 14 rendeletet és 5 kormányhatározatot hirdettek ki.
Az őszi adócsomagban a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályait érintő javaslatok visszafogott érdemi változásokat tartalmaznak, többnyire jogharmonizációs, technikai korrekciókat hoznak 2021-re.
A földhivatali eljárásokban bekövetkezett/bekövetkező legfontosabb jogszabály-változásokról Borsay Tamás, Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztályának vezetője tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát – írja 605. számú hírlevelében a BÜK.
Az Adótanácsadók Egyesülete nem ért egyet azzal a tervezett törvényi változással, hogy az ugyanazon kisadózó vállalkozások (katások) éves szinten összesen 3 millió forint feletti kifizetést teljesítő megbízóit minden esetben (kvázi fűnyíró elv szerint) 40 százalék adóval terheljék. Az egyesület elnöksége képviseletében Zara László elnök által szerkesztőségünkhöz eljuttatott anyagot közöljük.
Az elmúlt öt évben lefolytatott ellenőrzések azt mutatták: az üzletek 45 százaléka megsérti a jótállási szabályokat. A fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező évi 30-33 ezer panasz 40 százaléka jótállási-szavatossági ügy. A békéltető testület évi 10-12 ezer ügyének 37 százaléka ilyen. Ezért is vált szükségessé a jótállás kérdésének kiemelt kezelése, szigorítása.
A június 9-én megjelent, 137. számú Magyar Közlönyben – több más, adótörvényeket módosító jogszabály mellett – kihirdették a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvényt.
2019. november 12-én nyújtották be a T/8021. számú törvényjavaslatot, mely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. A benyújtott javaslatban a jelenlegi 1997. évi LXXX. törvényt és annak végrehajtási rendeletét szerkesztették egybe, kiegészítve új, módosító szabályokkal. Írásunkban a 2020. július 1-jétől a nyugdíjra, illetve az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodások, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése kapcsán várható változásokról adunk tájékoztatást.
A mai napon (2019.09.27.) reggel azt tapasztaltuk, hogy az ekáerbejelentő platformon változás történt. A belföldről közösségbe relációnál a fuvarozás megkezdésének dátumánál már az óra percet és kéri a rendszer. Továbbá belföld-belföld relációnál a lezárásnál sem elég a dátum, ott és kéri a rendszer az órát és a percet. Kérdésem: változott a jogszabály a napokban? Büntethet-e a NAV, ha nem egyezik az okmányokon szereplő óra, perc a bejelentésen szereplővel?
Már a hatályos törvény is úgy szól, hogy az Erzsébet-program csak a szegény gyerekek számára nyújt segítséget, más rászorulóknak nem. A zánkai Erzsébet-tábort a Valton védi és a gyerekeket is ők buszoztatják – írja a napi.hu.
Akár az adós, akár a hitelező oldaláról nézzük, fontos, hogy a felszámolás olyan jogi keretek között működjön, amely nem ad teret a felszámoló jogszabálysértésének. Biztos sokan hallottak már a felszámolás alatt jó áron elkelt ingatlanokról, a felszámoló által „elköltségelt” céges pénzekről, áron alul elkelt tárgyi eszközökről.
Idén tavasszal a munka törvénykönyve is módosul az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletével (GDPR) összefüggésben. A változás a munkáltatóknak számos területen nagyobb mozgásszabadságot biztosít, így érdemes alaposan szemügyre venni. Ezzel egyidejűleg a szabályozás lényegesen bonyolultabbá is válik, megfelelő szakértelem hiányában ezen lehetőségekkel nem fogunk tudni élni. Nézzük mire is kell különösen ügyelnünk!
2018. november 20-án, T/3623. számon nyújtották be a Parlamenthez az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely rendelkezik többek között az úgynevezett örökbefogadói díjról, amely 2020. január 1-jétől kerülne bevezetésre. Az alábbiakban tájékoztatást adunk arról, hogy a törvénytervezet elfogadása esetén kik lennének jogosultak az örökbefogadói díjra, és milyen időtartamban nyújtható ez az ellátás.
Ha a munkáltató egészségpénztári hozzájárulást adna dolgozójának, akkor azt a béréhez hozzá kellene tenni, és neki kellene adóznia utána? A munkáltató semmilyen jogcímen nem vállalhatja át a munkavállaló helyett a közterheket a juttatás után? – kérdezte a 2019-es cafeteriaváltozások kapcsán az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Felmérést végzett tagsága körében a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete 2018 tavaszán arról, mennyire képes a szakma alkalmazkodni a területet érintő folyamatos jogszabályi, technológiai, üzleti és munkaerőpiaci változásokhoz.
Az Országgyűlés ma tizennégy törvényjavaslatról dönt. A képviselők egyebek mellett elfogadhatják a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat, valamint változtatásokat hajthatnak végre a választásokkal kapcsolatos jogszabályokon is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől