Egy kérdés a jövő évi cafeteriaszabályokról

Megosztás Tetszik

Ha a munkáltató egészségpénztári hozzájárulást adna dolgozójának, akkor azt a béréhez hozzá kellene tenni, és neki kellene adóznia utána? A munkáltató semmilyen jogcímen nem vállalhatja át a munkavállaló helyett a közterheket a juttatás után? – kérdezte a 2019-es cafeteriaváltozások kapcsán az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "A jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatosan szeretném tisztázni, hogy vajon jól értjük-e azokat. A szakmai anyagok szerint a korábban cafeteriaként adott juttatások, például az egészségpénztári hozzájárulás 2019-től jövedelemként fog adózni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató adna ilyen jogcímen juttatást, akkor azt a munkavállaló béréhez hozzá kellene tenni, és neki kellene adóznia utána? A munkáltató semmilyen jogcímen nem vállalhatja át a munkavállaló helyett a közterheket a juttatás után?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Jövőre hatályát veszti a Szja tv. 89. §-ának (6) bekezdése, amelynek értelmében a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja esetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a 2016. december 31-én hatályos 71. § (6) bekezdésében meghatározott béren kívüli juttatásokat értékhatár nélkül egyes meghatározott juttatásként adhatja.

Így az idén még a dolgozónak nem keletkezik adó- és járulékkötelezettsége, csak a munkáltatónak kell a támogatás összegének 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 19,5 százalék eho-t fizetnie.

Megszűnik az a lehetőség is, hogy a munkáltató (ideértve a társas vállalkozást is a személyesen közreműködő tagja tekintetében) 40,71% adózással minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján meghatározott munkavállalói csoportoknak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathasson.

Ez azt jelenti, hogy jövőre a munkáltató

– magánszemély javára kötött biztosítást,

– munkahelyi étkezést,

– étkezési Erzsébet-utalványt,

– saját üdülőbe ingyenes, kedvezményes beutalót,

– iskolakezdési támogatási utalványt,

– helyi utazási bérletet,

– iskolarendszerű képzési költség átvállalását,

– önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást,

– foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulást,

– a munkáltatónál szabályozott juttatásokat

adhat ugyan, de ezek adókötelezettségére a munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemre vonatkozó adó- és járulékszabályokat kell alkalmazni.

Ugyanez vonatkozik az adómentesség alól kikerülő

» lakáscélú munkáltatói támogatásra,

» mobilitási támogatásra,

» hallgatóihitel-törlesztés munkáltatói támogatására,

» spotbelépők, kulturális belépők juttatására is.

Vagyis a juttatás értékét a munkavállaló béréhez hozzá kell adni, és azzal együtt számfejtve kell az adóelőleget, járulékokat, illetve a szocho-t megfizetni.

A munkavállaló által fizetendő közterhek átvállalására nincs lehetőség.