További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egy kérdés a jövő évi cafeteriaszabályokról

  • adozona.hu

Ha a munkáltató egészségpénztári hozzájárulást adna dolgozójának, akkor azt a béréhez hozzá kellene tenni, és neki kellene adóznia utána? A munkáltató semmilyen jogcímen nem vállalhatja át a munkavállaló helyett a közterheket a juttatás után? – kérdezte a 2019-es cafeteriaváltozások kapcsán az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "A jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatosan szeretném tisztázni, hogy vajon jól értjük-e azokat. A szakmai anyagok szerint a korábban cafeteriaként adott juttatások, például az egészségpénztári hozzájárulás 2019-től jövedelemként fog adózni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató adna ilyen jogcímen juttatást, akkor azt a munkavállaló béréhez hozzá kellene tenni, és neki kellene adóznia utána? A munkáltató semmilyen jogcímen nem vállalhatja át a munkavállaló helyett a közterheket a juttatás után?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Jövőre hatályát veszti a Szja tv. 89. §-ának (6) bekezdése, amelynek értelmében a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja esetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a 2016. december 31-én hatályos 71. § (6) bekezdésében meghatározott béren kívüli juttatásokat értékhatár nélkül egyes meghatározott juttatásként adhatja.

Így az idén még a dolgozónak nem keletkezik adó- és járulékkötelezettsége, csak a munkáltatónak kell a támogatás összegének 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 19,5 százalék eho-t fizetnie.

Megszűnik az a lehetőség is, hogy a munkáltató (ideértve a társas vállalkozást is a személyesen közreműködő tagja tekintetében) 40,71% adózással minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján meghatározott munkavállalói csoportoknak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathasson.

Ez azt jelenti, hogy jövőre a munkáltató

– magánszemély javára kötött biztosítást,

– munkahelyi étkezést,

– étkezési Erzsébet-utalványt,

– saját üdülőbe ingyenes, kedvezményes beutalót,

– iskolakezdési támogatási utalványt,

– helyi utazási bérletet,

– iskolarendszerű képzési költség átvállalását,

– önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást,

– foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulást,

– a munkáltatónál szabályozott juttatásokat

adhat ugyan, de ezek adókötelezettségére a munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemre vonatkozó adó- és járulékszabályokat kell alkalmazni.

Ugyanez vonatkozik az adómentesség alól kikerülő

» lakáscélú munkáltatói támogatásra,

» mobilitási támogatásra,

» hallgatóihitel-törlesztés munkáltatói támogatására,

» spotbelépők, kulturális belépők juttatására is.

Vagyis a juttatás értékét a munkavállaló béréhez hozzá kell adni, és azzal együtt számfejtve kell az adóelőleget, járulékokat, illetve a szocho-t megfizetni.

A munkavállaló által fizetendő közterhek átvállalására nincs lehetőség.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Korkedvezményre jogosító idő értelmezése

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Osztalék kifizetése július 1-je után

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X