142 találat a(z) járulékbevallás cimkére

Cikk

Főszabály szerint a járulékbevallást és -fizetést csak a ténylegesen kifizetett jövedelmek után kell teljesíteni, a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint. A főszabály alóli kivétel a munkaviszony, illetve az egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony, amelyek esetében tényleges jövedelem hiányában – a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti minimális járulékalapra vonatkozó szabályok alapján – is fennáll a járulékfizetési kötelezettség, tehát mindenképpen le kell róni a járulékot.

Cikk

Tekintve, hogy Magyarországon kötelező társadalombiztosítási rendszer működik, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, akaratától függetlenül biztosítási és járulékfizetési kötelezettség terheli. Annak érdekében, hogy a foglalkoztatott a kötelezettségének bizonyosan eleget tegyen, az ezzel kapcsolatos gyakorlati teendőket a jogszabály a foglalkoztató feladatává teszi. De mi történik abban az esetben, ha a szabályos levonás és tájékoztatás, sőt, a bevallás ellenére a foglalkoztató elmulasztja befizetni a járulékot?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kata gyes mellett

Szipszer Tamás

adószakértő

Áfa, kijavítási kérelem

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Tehergépkocsi eladásának számlázása

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink