143 találat a(z) járulékbevallás cimkére

Cikk

Főszabály szerint a járulékbevallást és -fizetést csak a ténylegesen kifizetett jövedelmek után kell teljesíteni, a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint. A főszabály alóli kivétel a munkaviszony, illetve az egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony, amelyek esetében tényleges jövedelem hiányában – a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti minimális járulékalapra vonatkozó szabályok alapján – is fennáll a járulékfizetési kötelezettség, tehát mindenképpen le kell róni a járulékot.

Cikk

Tekintve, hogy Magyarországon kötelező társadalombiztosítási rendszer működik, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, akaratától függetlenül biztosítási és járulékfizetési kötelezettség terheli. Annak érdekében, hogy a foglalkoztatott a kötelezettségének bizonyosan eleget tegyen, az ezzel kapcsolatos gyakorlati teendőket a jogszabály a foglalkoztató feladatává teszi. De mi történik abban az esetben, ha a szabályos levonás és tájékoztatás, sőt, a bevallás ellenére a foglalkoztató elmulasztja befizetni a járulékot?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózás – kiskereskedelem

Lepsényi Mária

adószakértő

Termőföld bérleti díjának adómentessége

Lepsényi Mária

adószakértő

Végleges vagyonmérleg közzététele

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink