115 találat a(z) járulékbevallás cimkére
Magánszemélyek közötti megbízásos jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két magánszemély közötti megbízásos jogviszony adó- és járulékvonzatának megállapításához kérem a segítségét. Az építtető magánszemély megbízza a másik magánszemélyt építési műszaki ellenőri feladat ellátására. A megbízott műszaki ellenőr rendelkezik a feladat ellátásához szükséges képesítéssel és engedéllyel, de nincs adószáma és semmilyen vállalkozása. Kérem, írja meg, hogy adószám kiváltása nélkül létrejöhet-e ez a megbízásos jogviszony? Valamint azt, hogy az szja-n kívül milyen járulékot kell fizetnie a megbízottnak, és azt, hogyan kell megfizetnie és bevallania? Köszönettel.
Magyarországi kft. külföldön vállal munkát
Kérdés
Egy magyar tulajdonosú kft. 8 alkalmazottal (szintén magyarok) szerződne egy angol céggel napkollektorok felszerelésére. A munka valószínű, hogy több hónapig tart, de akár egy évig is. Kérdésem: az alkalmazottak bérét továbbra is Magyarországon kell elszámolni, illetve a dolgozóktól levont és a munkáltatói járulékokat továbbra is itt kell bevallani és befizetni? Az szja-bevallást hol kell benyújtani, amennyiben a külföldi tartózkodásuk egy naptári éven belül túllépi a 180 napot? Milyen bejelentési kötelezettsége van a cégnek (illetve a könyvelő-bérszámfejtőnek) a hatóságok felé? Köszönettel várom válaszukat.
Átalányadózó egyéni vállalkozó járuléka
Kérdés
Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó anyagát kaptam meg pár napja. A vállalkozó havi átlagot számolva körülbelül 300 ezer forint után számolta ki, és fizette be a járulékokat. Az előző könyvelő a 300 ezer forint után számolta ki a járulékokat, nem alkalmazta a szochónál az 1,125-ös, illetve az egészségbiztosítási alapnál az 1,5-ös szorzószámot. Mivel nem találtam konkrét szabályozást az átalányadózással kapcsolatban, ezért kérem a tanácsukat. Kérdésem: kell-e alkalmazni az 58-as bevallásnál a fenti szorzószámokat, valamint a járulékalapnak van-e felső határa? Kérem szíves válaszukat! Sopron, 2014. július 23. Tisztelettel: Andáné Németh Edit 9400. Sopron, Répcefői sor 32/P. E-mail: [email protected]
Evaalany nyugdíjalapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyugdíj-megállapítás ügyben szeretném kérni a segítségüket. A nyugdíjba készülő evaalany egyéni vállalkozónak az adóhatóság önrevízióra felhívó felszólítást küldött a következő indoklással: A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatszolgáltatást kért az adóhatóságtól az ellátási alapokról. Az adóhatóság közölte, hogy a folyószámla felülvizsgálata során megállapította, hogy a 2011-ben és 2012-ben főfoglalkozású evaalany egyéni vállalkozó nem a hatályos jogszabályok alapján teljesítette járulékbevallásait: Az eva adóalany 2011. és 2012. adóévekre vonatkozóan nem nyilatkozott arról, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után kíván járulékot fizetni. A bevallásaiban viszont a minimálbér kétszerese után vallotta be, és fizette meg a járulékokat. Az adóhatóság levelében külön kiemelte, hogy a nyilatkozat benyújtására utólagosan nincs lehetőség. Felszólította az adózót, hogy a 2011. és 2012. évekre nyújtson be járulékbevallás-önellenőrzést. Kérdéseim: 1) Jogosan járt el az adóhatóság? Az adóhatóság befogadta és feldolgozta a bevallásokat és a befizetéseket. Az adóhatóságnak 2011-ben és 2012-ben is rendelkezésére állt minden olyan információ, ami most is. Semmilyen értesítést sem küldött az adózónak arra vonatkozóan, hogy bevallásai nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak. 2) Ha azonos esetben a vállalkozó az adó elévülési időn túl kérné a nyugdíj megállapítását, akkor a minimálbér számítana nyugdíjalapnak?
Rokkantsági ellátás megállapítása előtti időszak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló táppénzes állományba került, mielőtt az egyéves időszak lejárt volna, kérte egészség-károsodásának megállapítását. A munkaadó a táppénzes időszak lejártával nem szüntette meg a munkaviszonyt, bért vagy más jövedelmet nem fizetett, járulékbevallásában biztosítás-szünetelésként a 84. jogcímkódot jelölte meg. Másfél év elteltével megállapították a rokkantságot, nem rehabilitálható, kérheti az ellátását. Mi a teendője a munkavállalónak és a munkaadónak? A táppénzzel el nem látott időszakra vonatkozóan a munkáltató jól járt-e el, ha nem, hogyan helyesbíthető?
Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének többes jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. ügyvezetője tagsági jogviszonya alapján heti 40 órában végzett munka után a garantált bérminimum után megfizette az adót és a járulékokat. A tag az ügyvezetés mellett egy másik cégnél munkaviszonyt létesít heti 40 órában, és ott megfizetik utána a járulékokat. Az ügyvezető tagnak milyen bevallást (és miről) kell benyújtania, ha az ügyvezetésből nem származik jövedelme? Válaszát köszönöm!
Elmaradt bérkövetelés kifizetésének járulékai
Kérdés
Egy egyéni vállalkozó volt alkalmazottja a munkaviszony megszűnését követően munkaügyi bíróságon pert indított a vállalkozó ellen. A munkaügyi bíróság többéves pereskedés után – a munkaviszonya jogellenes megszüntetése miatt – kártérítést és hathavi elmaradt bér kifizetését ítélte meg számára. A pereskedés közben a vállalkozó már megszüntette egyéni vállalkozását, és nem fizette ki az alkalmazottnak járó összeget. Az alkalmazott végrehajtást indított a volt vállalkozó ellen, aki aztán ismét több év elteltével a végrehajtón keresztül kifizette a volt alkalmazott követelését, és annak kamatait. Ebben az esetben a volt egyéni vállalkozónak kell-e járulékbevallást benyújtania, illetve kell-e járulékokat levonnia az alkalmazottnak kifizetett kártérítésből, valamint az elmaradt bérköveteléséből? Amennyiben igen, úgy hogyan kell bevallania a '08-as járulékbevalláson, ha a vállalkozását már több éve megszüntette, és az adószáma már nem él? A kifizetés napján vagy a munkaügyi bíróság határozatának évében érvényben lévő járulékokat kell-e levonni? Mi lesz a járulék alapja? Ha a kifizetett összegből kellett volna járulékot levonni, de azt nem tették meg a kifizetéskor, akkor azt hogyan lehet követelni a munkavállalótól? Kérem a fenti kérdésekre szíves állásfoglalásukat!
7-es adószámos magánszemély járulékfizetése
Kérdés
7-es adószámmal rendelkező magánszemély tevékenysége után számlákat állított ki. A számlát befogadók a számláit teljes összegben fizették ki. Sem jövedelemadót, sem járulékot nem vontak le tőle. A meg nem fizetett járulékokat kinek kell utólag bevallani? A magánszemélynek kell-e önrevíziót benyújtania, és ha kell, milyen nyomtatványon?
Kkt.-tagok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kkt.-ban 3 tag van. Mindhárman személyesen is közreműködnek a vállalkozásban, és mindhárman vezető tisztségviselők. Két tag tagi jogviszonyban van, egyikük pedig munkaviszonyban. A munkaviszonyosnak a járulékbevallásban az alkalmazás minőség kódja: 20. Be kellett volna jelenteni őt társas vállallkozónak munkaviszony mellett? 35. kóddal még egy M-es lapon jelenteni kéne havonta? Lehetséges-e átminősíteni tagi jogviszonnyá a jövőben a tulajdonosok határozata alapján, hogy mindhárman tagi jogviszonyban legyenek, vagy mindhárman munkaviszonyban? Segítő válaszukat előre is köszönöm.
Adószámos magánszemély járulékbevallása
Kérdés
Kérném sürgős válaszukat az alábbiakban. Adószámos magánszemély, nem áfaalany havi bruttó 50.000 forintról állít ki számlát, 10 %-os költséghányad megállapítással. Ha kifizetőnek számláz, milyen járulékokat kell tőle vonni?Ha "sima " magánszemélynek számláz, milyen járulékfizetés terheli és hogyan kell bevallani a járulékokat ?Köszönöm válaszukat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
