115 találat a(z) járulékalap cimkére
Járulékalapot képező jövedelem: mi tartozik ebbe a körbe?
Szakértői Kommentár
A járulékalapot képező jövedelem fogalmának a társadalombiztosítási jogban két szempontból van jelentősége: egyrészt ez alapozza meg az egyéni járulékfizetési kötelezettséget (egyéni járulékalap), másrészt pedig a munkavégzésre irányuló egyéb (például megbízási) jogviszonyok esetében a biztosítási kötelezettség elbírálása során a tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelmet viszonyítjuk havi szinten a minimálbér 30 százalékához vagy naptári napokra ennek harmincad részéhez.
Magasabb lehet a járulékalapja az evásoknak és az őstermelőknek
Cikk
A Tbj. 2. § (3) bekezdése értelmében a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege - ha törvény kivételt nem tesz - arányos a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.
Kérdések és válaszok: járulékalap, szocho-kedvezmény, Start-kártya
Cikk
Mennyi lesz a járulékalapja azoknak, akik 2012-ben megbízásos jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet? Arányos munkabér után jár-e a szocho-kedvezmény részmunkaidőben foglalkoztatottnál? Munkáltatónak kell-e fizetnie a szakképzési hozzájárulást a Start-kártyások után? Három népszerű kérdés olvasóinktól és szakértőink válaszai.
Korengedményes nyugdíjasok visszafoglalkoztatási tilalma
Cikk
A korengedményes nyugdíjazásról a 181/1996. (XII. 6.) korm. rendelet tartalmazott rendelkezéseket. Eredetileg a korengedményes nyugdíjazásra legkésőbb 2009. december 31. napjáig lett volna lehetőség. A kormány azonban rendeletet alkotott a korengedményes nyugdíj egy évvel történő meghosszabbításáról [283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet]. Ekkor (2010. január 1-jétől) bevezették az úgynevezett visszafoglalkoztatási tilalmat. Aki tehát ezt megelőzően ment el korengedményes nyugdíjba, arra a tiltás nem vonatkozik. Mit jelent a visszafoglalkoztatási tilalom?
Mennyi járulékot fizetünk 2012-ben?
Szakértői Kommentár
A társadalombizosítási járulékokkal kapcsolatban számos változás lép életbe januártól. Cikksorozatunkban összefoglaljuk, mit kell tudni ezekről a módosításokról.
Magyarországi bérek: több, mint harmincszoros eltérés lehet a juttatások között
Cikk
Bérplafon, változó vállalkozói járulékalap, céges stratégia vagy béren kívüli juttatások – sok minden befolyásolja napjainkban a vállalatok vezetőinek jövedelmét. Azonban nem is gondolnánk, hogy akár 32-szeres eltérés is tapasztalható a felsővezetői kompenzációs csomagok között. A PwC Felsővezetői javadalmazási felmérése minden részletet figyelembe véve veszi górcső alá a hazai vezetői béreket.
PM: egzakt a külföldi kiküldöttek járulékalapjáról szóló szabály
Cikk
A Pénzügyminisztérium (PM) szerint egzakt módon megfogalmazott jogszabályi háttér áll rendelkezésre annak megállapítására, hogy a külföldi kiküldötteknél mit kell járulékalapnak tekinteni.
Nem a minimálbér duplája a vállalkozói járulékalap
Cikk
A januártól hatályos módosítások értelmében a minimális vállalkozói járulékalap nem a minimálbér duplája, hanem a „tevékenységre jellemző kereset” lesz, ami az egyszerűsített vállalkozói adót (EVA) fizető egyéni vállalkozók mellett, valamennyi egyéni és társas vállalkozásra kiterjed majd.
Evás cégautóadó és a rokkantnyugdíjas járulékmentessége
Cikk
Ingatlan bérbeadásnál hogyan lehet áfát visszaigényelni? Miként mentesülhet a járulékfizetés alól az evás rokkantnyugdíjas? Olvasóink kérdéseire Béres Molnár Gergely okleveles adószakértő válaszol.
A később kifizetett munkabér nem járulékalap
Cikk
A munkavállalónak még ki nem fizetett munkabért nem lehet járulékalapként figyelembe venni - hívja fel a figyelmet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a honlapján közzétett tájékoztatóban.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
