Segítséget szeretnék kérni azzal kapcsolatban, hogy a negyedéves '58-as bevallásban fel kell tüntetni a mezőgazdasági őstermelő szolgálati idejét. A kérdés csak annyi lenne, hogy ha előző évben nem érte el a 8 millió forintos határt, akkor a bevétele 20 százalékának az 1/12 részét (havi alap) osztom az érvényes minimálbérrel, és ezt szorzom fel a naptári napok számával? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy mezőgazdasági őstermelő, akinek 2012-ben az árbevétele 2 millió forint volt. Ezután 2013-ban, a 1358-as bevallások alapján, a 2 miillió forint 20 százaléka = 400 ezer forint járulékalap figyelembe vételével fizetett 10% és 4 % járulékot. Kérdéseim:1.) 2013-ban a bevétele 3 millió forint, tételes költségelszámolás után a jövedelme 1 millió forint. A 27 százalékos ehót az 1 miilió forint után fizeti, VAGY az 1 millióból levonhatja a 1358-as bevallásokon szereplő, összesen 400 ezer forintot, és így az eho-alapja 600 ezer forint esz? 2.) Fenti őstermelő nem tételes elszámolást, hanem NEMLEGES nyilatkozatot tesz, mert van 20 százaléknyi (3 000 000. 20%= 600 000 Ft) számlája. Ebben az esetben a százalékos eho-alap 3 000 000 * 5% = 150 000 forint 15 %-a VAGY a 3 000 000 * 5 % =150 000 forintból levonhatja a 1358-as bevallásokon szereplő 400 000 forintot, így a járulékalapja 0 Ft lesz? Várom gyors válaszát, mert az áfás őstermelőknél közeleg a határidő! Köszönettel: Károly
Tisztelt Szakértő! A katás vállalkozó járulékalapjával kapcsolatban szeretnék számszaki választ kapni. Az 50 ezer forintos tételes adó mellett a járulékalap 81 300 forint. Ez számszakilag is érthető, mivel a 81 300 forint után fizetendő 10 százalék nyugdíjjárulék, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, 16 százalék szja és 27 százalék szocho kerekítve 50 ezer forint. 2014-től lehetőség van a magasabb összegű (75 ezer forint) tételes adó megfizetésére, aminél a járulékalap 136 250 forint. Az lenne a kérdésem, ez hogyan jön ki? A 136 250 forint járulékai a fenti adómértékek figyelembe vételével kerekítve 83 800 forint. A másik kérdésem az lenne, hogy megteheti-e a vállalkozás, hogy 2014-ben 7 hónapig az 50 ezer forintot, 5 hónapig pedig a 75 ezer forintot fizeti? Ebben az esetben a járulékalap havi átlaga 104 196 forint lenne, így a 2014. évre a biztosításban töltött idő 365 nap? 2015. évtől az éppen aktuális minimálbér figyelembe vételével az első félévben újra 50 ezer forint, majd a második félévben az emelt, 75 ezer forint megfizetése lehetséges-e? Válaszukat előre is köszönöm. Takácsné Salgó Gyöngyi
Egy fuvarozást végző egyéni vállalkozó járulék fizetési alapja a garantált bérminimum vagy a minimálbér? Segítségét előre is köszönöm!Viktória
Varga Mihály tárca nélküli miniszter korábban még azt nyilatkozta, hogy (ismét) plafont vezetnének be az egészségbiztosítási járulékalapnál. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője később viszont azt mondta, hogy megszüntetnék a nyugdíjjárulék-alap plafonját. Az utóbbit erősítette meg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten bejelentett 400 milliárdos csomagban is. Bevételi többletként 51 milliárdot jelölt meg, Barát Gábor, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság korábbi főigazgatója szerint ennek csak a fele folyhat be.
Mi a teendő abban az esetben, ha a járulékalap külföldi bevételből keletkezik? Ez a kérdés, mivel külföldi munkavégzés esetén az új Mt. lehetővé teszi a devizában történő munkabérfizetést.
A járulékalapot képező jövedelem fogalmának a társadalombiztosítási jogban két szempontból van jelentősége: egyrészt ez alapozza meg az egyéni járulékfizetési kötelezettséget (egyéni járulékalap), másrészt pedig a munkavégzésre irányuló egyéb (például megbízási) jogviszonyok esetében a biztosítási kötelezettség elbírálása során a tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelmet viszonyítjuk havi szinten a minimálbér 30 százalékához vagy naptári napokra ennek harmincad részéhez.
A Tbj. 2. § (3) bekezdése értelmében a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege - ha törvény kivételt nem tesz - arányos a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.
Mennyi lesz a járulékalapja azoknak, akik 2012-ben megbízásos jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet? Arányos munkabér után jár-e a szocho-kedvezmény részmunkaidőben foglalkoztatottnál? Munkáltatónak kell-e fizetnie a szakképzési hozzájárulást a Start-kártyások után? Három népszerű kérdés olvasóinktól és szakértőink válaszai.
A korengedményes nyugdíjazásról a 181/1996. (XII. 6.) korm. rendelet tartalmazott rendelkezéseket. Eredetileg a korengedményes nyugdíjazásra legkésőbb 2009. december 31. napjáig lett volna lehetőség. A kormány azonban rendeletet alkotott a korengedményes nyugdíj egy évvel történő meghosszabbításáról [283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet]. Ekkor (2010. január 1-jétől) bevezették az úgynevezett visszafoglalkoztatási tilalmat. Aki tehát ezt megelőzően ment el korengedményes nyugdíjba, arra a tiltás nem vonatkozik. Mit jelent a visszafoglalkoztatási tilalom?
A társadalombizosítási járulékokkal kapcsolatban számos változás lép életbe januártól. Cikksorozatunkban összefoglaljuk, mit kell tudni ezekről a módosításokról.
Bérplafon, változó vállalkozói járulékalap, céges stratégia vagy béren kívüli juttatások – sok minden befolyásolja napjainkban a vállalatok vezetőinek jövedelmét. Azonban nem is gondolnánk, hogy akár 32-szeres eltérés is tapasztalható a felsővezetői kompenzációs csomagok között. A PwC Felsővezetői javadalmazási felmérése minden részletet figyelembe véve veszi górcső alá a hazai vezetői béreket.
A Pénzügyminisztérium (PM) szerint egzakt módon megfogalmazott jogszabályi háttér áll rendelkezésre annak megállapítására, hogy a külföldi kiküldötteknél mit kell járulékalapnak tekinteni.
A januártól hatályos módosítások értelmében a minimális vállalkozói járulékalap nem a minimálbér duplája, hanem a „tevékenységre jellemző kereset” lesz, ami az egyszerűsített vállalkozói adót (EVA) fizető egyéni vállalkozók mellett, valamennyi egyéni és társas vállalkozásra kiterjed majd.
Ingatlan bérbeadásnál hogyan lehet áfát visszaigényelni? Miként mentesülhet a járulékfizetés alól az evás rokkantnyugdíjas? Olvasóink kérdéseire Béres Molnár Gergely okleveles adószakértő válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték