110 találat a(z) járulékalap cimkére
Társas vállalkozó járulékfizetésének alapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjének, amennyiben nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, a Tbj. 27. §-a alapján legalább a minimálbér után meg kell fizetni a járulékokat. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben vizsgálni kell-e hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapulvételével számítjuk a járulékokat? Ha igen, mi a döntő (a kft. főtevékenysége vagy az ügyvezető által ténylegesen végzett tevékenység)? Pusztán az ügyvezetés igényel szakképzettséget vagy minimum középfokú végzettséget? Melyik törvényben vagy rendeletben található meg, hogy melyik tevékenység alapozza meg a garantált bérminimum fizetését? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Egyszemélyes kft. tagja – járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetést is ellátja, és személyesen is közreműködik a vállalkozásban. Lényeges, hogy az alapító okiratban fel van tüntetve, hogy a társaság ügyvezetését munkaviszonyban látja el az említett egyszemélyes tag. Kérdésem, hogy ha az ügyvezetést és a személyes közreműködést is munkaviszonyban látja el a tulajdonos, és legalább a garantált minimálbér után megfizeti a munkaviszonyos minimális járulékokat, kötelező az egyszemélyes kft. esetében is a tb-nél másfélszeres, a szochónál 112,5 százalékos alap után megállapítani a fizetendő járulékokat? Valahol olvastam, hogy egyszemélyes kft. esetében ha az alapító okiratban fel van tüntetve a munkaviszony, nem kell az emelt alapok után fizetni a járulékokat. Erre szeretnék választ kapni, valamint, hogy ha kezdő vállalkozásról van szó, a T1041 bevallásban ez esetben, milyen kóddal vagy kódokkal kell a bejelentést megtenni a tag esetében? Válaszát előre is köszönöm.
Családi gazdaság bevételének megosztása, járulékalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermeléssel foglalkozó családi gazdaságnak 3 tagja van. A családi gazdaság 2017. évi bevétele 10 832 e Ft volt, ebből 2 317 e Ft a bevételként elszámolt támogatás. A gazdaság tagjai külön-külön rendelkeznek adószámmal, azonban csak a családi gazdaság vezetője általános szabályok szerinti áfaalany, míg a másik két tag az áfa alanyi adómentes. A személyi jövedelemadó elszámolásnál tételes költségelszámolást alkalmaznak. A kérdésem az, hogy ebben az esetben három részre lehet osztani a családi gazdaság bevételeit és költségeit, vagy az áfaalany vezetőnek kell bevallani a teljes bevételt és költséget? Az én értelmezésem szerint, mivel a családi gazdaság nem minden tagja választott azonos adózási módot a személyi jövedelemadóban és az áfában, ezért az áfaalany vezető nevén kell bevallani a teljes bevételt. Helyes ez így? További kérdésem, hogy a családi gazdaság egyik tagjának (nem az áfaalany vezető) megszűnt a munkaviszonya, nem rendelkezik biztosítással. T1041. sz. adatlapon bejelentésre került mint biztosított mezőgazdasági őstermelő. Nem egyértelmű számomra, hogy mi lesz a járulékalapja, amit a 1858. sz. bevalláson be kell vallania. Nulla forint, mivel az ő nevére nem került őstermelői bevétel elszámolásra vagy függetlenül attól, hogy a családi gazdaság bevétele nem került megosztásra az szja-bevallásban, a járulékalapja a bevétel rá eső egy harmad része, 3 610 e Ft lesz? Köszönettel: Szécsi László
Kellemetlen fordulat: amikor magasabb a járulékalap a vártnál
Cikk
Főszabály szerint az egyéni vállalkozó a kivét (az átalányadózó esetében az átalányadó alapja), míg a társas vállalkozó a tagi jövedelem után köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve az egyéni járulékokat. Mindez a biztosított (tehát kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő) és többes jogviszonyban nem álló vállalkozók vonatkozásában annyival egészül ki, hogy a havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja nem lehet kevesebb, mint a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék havi alapja nem lehet kisebb, mint a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka, és végül a 10 százalékos nyugdíjjárulék alapjának el kell érnie a minimálbér (garantált bérminimum) összegét.
Ügyvezető bejelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő tényállásban kérném szíves válaszát: egy kft.-nek két tulajdonosa van 50-50 százalékban, mindketten önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetők. Az egyik tag-ügyvezetőnek van 36 órás munkaviszonya, a másik tag-ügyvezetőnek megszűnt a 36 órás munkaviszonya. A kérdésem, hogy a tag-ügyvezetőnek, akinek megszűnt a heti 36 órás munkaviszonya, hogyan alakul a T1041-es nyomtatvány, hiszen eddig 1452 (társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett) biztosítási jogviszony kóddal volt bejelentve. Ha megbízási díj nélkül látja el a tevékenységét, akkor hogyan módosítandó a T1041-es nyomtatvány? A biztosítási jogviszonykód lehet-e 1202 megbízási jogviszony vagy 1451 társas vállalkozásnak kell lennie? Milyen járulékkötelezettségek állnak fenn? És ha megbízási díj nélkül látja el, milyen összeg a járulékfizetési alap? A 1708 nyomtatványon kell majd ezeket a járulékokat bevallani? Válaszát köszönöm!
Szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több munkaviszony esetén, ha egyik sem éri el a heti 36 órát, miként alakul a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség? Ilyen esetben valóban legalább az időarányos minimálbér után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót minden jogviszonyban? Válaszát előre is köszönöm!
Részmunkaidős nyugdíjas ügyvezető tulajdonos járulékai
Kérdés
Nyugdíjas tulajdonos ügyvezetőnek, aki a könyvelést is végzi a mérlegképes képesítése alapján, részmunkaidős munkaviszonyban a tényleges, arányos minibálbér vagy a garantált bérminimum után kell-e fizetnie, illetve milyen járulékokat kell neki és a kft.-nek fizetni? A 1708M-09-ben milyen FEOR és milyen alkalmazás minősége kódot és azonosítót kell használni? Ezen a lapon a részmunkaidős foglalkoztatási 523. sorban a heti órák számát mennyivel kell szerepeltetni, ha a munkaszerződés havi 10 órát ír elő?
Egyszemély kft. tagja megbízási jogviszonyban
Kérdés
Tisztelt Adózóna!! Az egyszemélyes kft. tulajdonosa az ügyvezetést az alapító okirat alapján megbízási jogviszonyban látja el. Két alkalmazottja lesz. A kérdésem az lenne,hogy az ügyvezetőnek mi alapján kell a járulékot megfizetnie? Kötelezően rá is vonatkozik hogy a minimálbér (127 500 forint) után fizessen? A munka nagy részét az alkalmazottak fogják elvégezni. Köszönöm a segítséget! Üdv Éva
Ügyvezető tag munkaviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja a kft. ügyvezetője is egyben. A társasági szerződésben az van rögzítve, hogy az ügyvezetői feladatait megbízási jogviszonyban látja el. Most szeretné munkaviszonyban ellátni az ügyvezető feladatokat. Ebben az esetben a társasági szerződést módosítani kell. Amennyiben munkaviszonyban látja el a tag az ügyvezetői feladatokat az emelt szintű járulékot kell megfizetni vagy a számfejtett bruttó bért kell alapul venni és nem kell az alapot megemelni a járulékfizetés szempontjából? Amennyiben munkaviszonyban látja el, attól ő még társas vállalkozónak számít?
Megállapodás nem várt negatív hatása a nyugellátás összegére
Kérdés
2017.05.30. Hivatkozott írás címe és URL-je: “Nincs 40 év szolgálati idő. Jogosult lehet...?” http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Jogosult_lehete_a_nok_kedvezmenyes_nyugdija_PI2A7A#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed Tisztelt Szakértő, kérdésem írásának utolsó mondatával kapcsolatos: “Igaz a járulékalap alacsony volta a nyugellátás összegében köszönhet vissza, bár ennek „kivédésére” is van néhány jogszerű lehetőség….” Milyen jogszerű lehetőségeim vannak abban az esetben, amikor minimálbér után 15 éven át fizetett járulékaim jelentős mértékben lerontják a korábbi magas jövedelmeim átlagát, miközben a minimálbér utáni járulékok fizetésére egyébként nem voltam kötelezett, azokat önállóan, megállapodás alapján fizettem. A megállapodást szolgálati idő szerzése érdekében kötöttem, nem lévén tisztában annak az átlagkeresetre, illetve ezen keresztül a várható nyugdíjam mértékére gyakorolt negatív hatásával. Bár a megállapodás alapján 15 éven át fizetett járulékok után 42 év elismert szolgálati időre számíthatok, mégis az önként vállalt befizetéseimmel együtt is várhatóan jelentős mértékben kisebb nyugdíjam lesz, mintha egyáltalán nem fizettem volna semmit, és csak a megállapodás előtti 27 év szolgálati időre számított alkalmazotti jövedelmeim után kellene megállapítani a nyugdíjat. Öregségi nyugdíjra egy év múlva leszek jogosult. Milyen lehetőségeim vannak “kárenyhítésre”? Üdvözlettel, Krajlik József 06-30-2802328
Nyugdíj szolgálati idő
Kérdés
Tisztelt Széles Imre Társadalombiztosítási Szakértő Úr ! "Nincs 40 év szolgálati idő. Jogosult lehet nők kedvezményes nyugdíjára?" című cikkének utolsó mondatát ,ha lenne szíves kifejteni,konkrétan idézem : "Igaz a járulékalap alacsony volta a nyugellátás összegében köszönhet vissza, bár ennek „kivédésre” is van néhány jogszerű lehetőség…." Köszönettel venném, ha megírná konkrétan milyen lehetőségekre gondolt. Böröndiné Dani Valéria
Őstermelő téves nyilatkozata magasabb járulékalap választásáról
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Biztosított főállású őstermelő (nem kezdő), aki kistermelő is, az 58-as bevallásban nyilatkozott arról, hogy magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékokat 2014-ben. Számítása viszont hibás, mert a 2013. évi bevétele 20 százalékának 1/12 része több, mint a nyilatkozattal vállalt összeg, tehát neki a 2013. évi bevétel alapján kellett volna járulékot fizetnie. Hogyan tudja hibáját javítani, hiszen az 58-as bevallás önrevíziója során a választott járulékalaptól eltérni nem enged a rendszer. Válaszát köszönöm.
Szolgálat idő
Kérdés
Főállású őstermelő vagyok 2012-ben és 2013-ban nem volt járulékalapot képező jövedelmem. Biztosítási jogviszonyom ekkor megszűnt? A nők kedvezményes jogdíjának számításakor figyelembe veszik ezt a két évet? Vagy két évem ezzel elveszett? Válaszukat előre is köszönöm.
Járulékalap külföldi kiküldetés esetén
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat: egy magyarországi kft. rendelkezik egy külföldi fiókteleppel (telephellyel) egy másik közösségi tagállamban. A dolgozókat A1-es kiküldetési igazolással foglalkoztatja ezen a külföldi telephelyén, maximum 24 hónapig. (Természetesen jelentős magyarországi gazdasági tevékenységgel és itthon foglalkoztatott dolgozókkal is rendelkezik) A külföldi telephelyen foglalkoztatott dolgozók munkaszerződésében a személyi alapbér meghatározásra került, azonban a fióktelep ezen felül fizet díjazást a dolgozóknak. Kérdésem, mi a járulékfizetés alapja Magyarországon?
Kivaalap
Kérdés
Egy kft. székhelyként bérel magánszemély tagjától irodát. Beleszámít-e a bérleti díj a kivaalapba? Véleményünk szerint a bérleti díj nem tekinthető járulékalapot eredményező bevételnek. Szeretném megkérdezni erről az ön véleményét is.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
