111 találat a(z) járulékalap cimkére
Ügyvezető munkaviszonyban
Kérdés
Kft. ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban van foglalkoztatva, aki egyben tag is a társaságban. Máshol nincs jogviszonya. Meg kell-e fizetnie a minimális járulékalapok után a járulékokat? Vagy csak a 4 órás munkaviszonyra eső járulékot kell fizetnie? Ha megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezető tevékenységét, aki tag is a társaságban. levonhatja-e a 10 százalékos költségátalányt a megbízási díjából? Társaság ügyvezetője, aki tag is 0 forintos megbízási díjért elláthatja-e az ügyvezetői tevékenységét? Ha az ügyvezetés mellett eladó is a kereskedelmi egységben, akkor erre külön jogviszony jön létre? Ha nem működik a kft., tehát személyesen nem közreműködik az ügyvezető, kell-e minimális járulékokat megfizetnie?
Átalányadózó egyéni vállalkozó járuléka
Kérdés
Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó anyagát kaptam meg pár napja. A vállalkozó havi átlagot számolva körülbelül 300 ezer forint után számolta ki, és fizette be a járulékokat. Az előző könyvelő a 300 ezer forint után számolta ki a járulékokat, nem alkalmazta a szochónál az 1,125-ös, illetve az egészségbiztosítási alapnál az 1,5-ös szorzószámot. Mivel nem találtam konkrét szabályozást az átalányadózással kapcsolatban, ezért kérem a tanácsukat. Kérdésem: kell-e alkalmazni az 58-as bevallásnál a fenti szorzószámokat, valamint a járulékalapnak van-e felső határa? Kérem szíves válaszukat! Sopron, 2014. július 23. Tisztelettel: Andáné Németh Edit 9400. Sopron, Répcefői sor 32/P. E-mail: andane@t-online.hu
Evaalany nyugdíjalapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyugdíj-megállapítás ügyben szeretném kérni a segítségüket. A nyugdíjba készülő evaalany egyéni vállalkozónak az adóhatóság önrevízióra felhívó felszólítást küldött a következő indoklással: A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatszolgáltatást kért az adóhatóságtól az ellátási alapokról. Az adóhatóság közölte, hogy a folyószámla felülvizsgálata során megállapította, hogy a 2011-ben és 2012-ben főfoglalkozású evaalany egyéni vállalkozó nem a hatályos jogszabályok alapján teljesítette járulékbevallásait: Az eva adóalany 2011. és 2012. adóévekre vonatkozóan nem nyilatkozott arról, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után kíván járulékot fizetni. A bevallásaiban viszont a minimálbér kétszerese után vallotta be, és fizette meg a járulékokat. Az adóhatóság levelében külön kiemelte, hogy a nyilatkozat benyújtására utólagosan nincs lehetőség. Felszólította az adózót, hogy a 2011. és 2012. évekre nyújtson be járulékbevallás-önellenőrzést. Kérdéseim: 1) Jogosan járt el az adóhatóság? Az adóhatóság befogadta és feldolgozta a bevallásokat és a befizetéseket. Az adóhatóságnak 2011-ben és 2012-ben is rendelkezésére állt minden olyan információ, ami most is. Semmilyen értesítést sem küldött az adózónak arra vonatkozóan, hogy bevallásai nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak. 2) Ha azonos esetben a vállalkozó az adó elévülési időn túl kérné a nyugdíj megállapítását, akkor a minimálbér számítana nyugdíjalapnak?
Tételes költségelszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Felhasználói szerződés 50 százalékos tételes költségelszámolása esetén az 50 százalék levonása alkalmazható a vagyoni oldalra is, vagy csak a munkavégzés oldalára? A NAV-nál egy ügyintéző azt kérdezte, hogy ugyan milyen költsége van a vagyoni jog átruházásának? Szerinte 100 százalék az alapja a vagyoni oldalnak, és 50 százalék a személyes munkavégzésnek. Ezzel szemben egy adószakértő úgy vezette le, hogy mind a két oldalra beállította az 50 százalékot. Például: 796 000 forint a bruttó, és 20 százalék a személyes munkavégzés, akkor 159 200x0,5=79 600. A 80 százalék vagyoni oldalnál pedig 636 800x0,5=318 400 a járulékfizetés, illetve az szja alapja. Most akkor hogyan kell számolni?
Őstermelő családi gazdálkodással
Kérdés
1. Az őstermelő egyedül szerepel az őstermelői igazolványban. Ugyanakkor a feleségével és a fiával családi gazdálkodóként be vannak jelentve. Minden bizonylaton az őstermelő neve szerepel. Az szja-bevallásban a bevételeket és költségeket háromfelé osztva kell bevallani, mint a közös őstermelők esetében? 2. Ennek az őstermelőnek nincs más biztosítási jogviszonya. A járulékalapja a 100 % bevétel lesz, vagy ebben az esetben is a bevétel 1/3-ából kell kiindulni járulékszámításnál?
Őstermelő szolgálati ideje
Kérdés
Segítséget szeretnék kérni azzal kapcsolatban, hogy a negyedéves '58-as bevallásban fel kell tüntetni a mezőgazdasági őstermelő szolgálati idejét. A kérdés csak annyi lenne, hogy ha előző évben nem érte el a 8 millió forintos határt, akkor a bevétele 20 százalékának az 1/12 részét (havi alap) osztom az érvényes minimálbérrel, és ezt szorzom fel a naptári napok számával? Segítségét előre is köszönöm.
Őstermelő százalékos eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy mezőgazdasági őstermelő, akinek 2012-ben az árbevétele 2 millió forint volt. Ezután 2013-ban, a 1358-as bevallások alapján, a 2 miillió forint 20 százaléka = 400 ezer forint járulékalap figyelembe vételével fizetett 10% és 4 % járulékot. Kérdéseim:1.) 2013-ban a bevétele 3 millió forint, tételes költségelszámolás után a jövedelme 1 millió forint. A 27 százalékos ehót az 1 miilió forint után fizeti, VAGY az 1 millióból levonhatja a 1358-as bevallásokon szereplő, összesen 400 ezer forintot, és így az eho-alapja 600 ezer forint esz? 2.) Fenti őstermelő nem tételes elszámolást, hanem NEMLEGES nyilatkozatot tesz, mert van 20 százaléknyi (3 000 000. 20%= 600 000 Ft) számlája. Ebben az esetben a százalékos eho-alap 3 000 000 * 5% = 150 000 forint 15 %-a VAGY a 3 000 000 * 5 % =150 000 forintból levonhatja a 1358-as bevallásokon szereplő 400 000 forintot, így a járulékalapja 0 Ft lesz? Várom gyors válaszát, mert az áfás őstermelőknél közeleg a határidő! Köszönettel: Károly
Kata járulékalap 50 ezer/75 ezer forint tételes adó mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A katás vállalkozó járulékalapjával kapcsolatban szeretnék számszaki választ kapni. Az 50 ezer forintos tételes adó mellett a járulékalap 81 300 forint. Ez számszakilag is érthető, mivel a 81 300 forint után fizetendő 10 százalék nyugdíjjárulék, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, 16 százalék szja és 27 százalék szocho kerekítve 50 ezer forint. 2014-től lehetőség van a magasabb összegű (75 ezer forint) tételes adó megfizetésére, aminél a járulékalap 136 250 forint. Az lenne a kérdésem, ez hogyan jön ki? A 136 250 forint járulékai a fenti adómértékek figyelembe vételével kerekítve 83 800 forint. A másik kérdésem az lenne, hogy megteheti-e a vállalkozás, hogy 2014-ben 7 hónapig az 50 ezer forintot, 5 hónapig pedig a 75 ezer forintot fizeti? Ebben az esetben a járulékalap havi átlaga 104 196 forint lenne, így a 2014. évre a biztosításban töltött idő 365 nap? 2015. évtől az éppen aktuális minimálbér figyelembe vételével az első félévben újra 50 ezer forint, majd a második félévben az emelt, 75 ezer forint megfizetése lehetséges-e? Válaszukat előre is köszönöm. Takácsné Salgó Gyöngyi
Egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés
Egy fuvarozást végző egyéni vállalkozó járulék fizetési alapja a garantált bérminimum vagy a minimálbér? Segítségét előre is köszönöm!Viktória
Járulékplafon eltörlése: jól matekoztak?
Cikk
Varga Mihály tárca nélküli miniszter korábban még azt nyilatkozta, hogy (ismét) plafont vezetnének be az egészségbiztosítási járulékalapnál. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője később viszont azt mondta, hogy megszüntetnék a nyugdíjjárulék-alap plafonját. Az utóbbit erősítette meg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten bejelentett 400 milliárdos csomagban is. Bevételi többletként 51 milliárdot jelölt meg, Barát Gábor, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság korábbi főigazgatója szerint ennek csak a fele folyhat be.
Külföldön adóztatható jövedelmek avagy euróban is kérhetjük a fizetésünket
Cikk
Mi a teendő abban az esetben, ha a járulékalap külföldi bevételből keletkezik? Ez a kérdés, mivel külföldi munkavégzés esetén az új Mt. lehetővé teszi a devizában történő munkabérfizetést.
Járulékalapot képező jövedelem: mi tartozik ebbe a körbe?
Szakértői Kommentár
A járulékalapot képező jövedelem fogalmának a társadalombiztosítási jogban két szempontból van jelentősége: egyrészt ez alapozza meg az egyéni járulékfizetési kötelezettséget (egyéni járulékalap), másrészt pedig a munkavégzésre irányuló egyéb (például megbízási) jogviszonyok esetében a biztosítási kötelezettség elbírálása során a tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelmet viszonyítjuk havi szinten a minimálbér 30 százalékához vagy naptári napokra ennek harmincad részéhez.
Magasabb lehet a járulékalapja az evásoknak és az őstermelőknek
Cikk
A Tbj. 2. § (3) bekezdése értelmében a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege - ha törvény kivételt nem tesz - arányos a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.
Kérdések és válaszok: járulékalap, szocho-kedvezmény, Start-kártya
Cikk
Mennyi lesz a járulékalapja azoknak, akik 2012-ben megbízásos jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet? Arányos munkabér után jár-e a szocho-kedvezmény részmunkaidőben foglalkoztatottnál? Munkáltatónak kell-e fizetnie a szakképzési hozzájárulást a Start-kártyások után? Három népszerű kérdés olvasóinktól és szakértőink válaszai.
Korengedményes nyugdíjasok visszafoglalkoztatási tilalma
Cikk
A korengedményes nyugdíjazásról a 181/1996. (XII. 6.) korm. rendelet tartalmazott rendelkezéseket. Eredetileg a korengedményes nyugdíjazásra legkésőbb 2009. december 31. napjáig lett volna lehetőség. A kormány azonban rendeletet alkotott a korengedményes nyugdíj egy évvel történő meghosszabbításáról [283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet]. Ekkor (2010. január 1-jétől) bevezették az úgynevezett visszafoglalkoztatási tilalmat. Aki tehát ezt megelőzően ment el korengedményes nyugdíjba, arra a tiltás nem vonatkozik. Mit jelent a visszafoglalkoztatási tilalom?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
