121 találat a(z) járulékalap cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdést tettük fel korábban, melyre az e helyen olvasható válasz született: http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_29_ugyvezeto_megbizas_efi#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Válaszát ezúton is köszönjük. Két kérdésünk lenne még ezzel kapcsolatban: - Egyrészt kérdésünk elsősorban arra vonatkozott, hogy a megbízási díjnál általában figyelembe vehető 10 százalék költséghányad alkalmazásával kell-e megfizetni a járulékokat vagy sem? Tehát az Ön által megadott járulékokat a teljes alap, vagy annak 90 százaléka után számolhatjuk, mint a szja-t? (Elnézést kérünk ha pontatlanul fogalmaztunk, vagy Ön erre válaszolt, de nem jól értettük meg a válaszát.) Kérem, ennek a szempontnak a figyelembevételével legyen kedves még egyszer átfogalmazni a válaszát! - Másrészt válaszának eleljén Ön a következőt írta: "Ha a társaság tagja megbízásban ügyvezető, és nem áll a társasággal tagsági jogviszonyban, akkor társas vállalkozónak minősül." Ezt sajnos nem értjük, legyen kedves kifejteni pontosabban! Mert ha valaki nem áll a társasággal tagi jogviszonyban, akkor hogyan minősülhet társas vállalkozónak? A társas vállalkozói jogviszony alapja az, hogy tagról beszélünk, nem? Kiegészítését ezúton is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője megbízásban 129 000 forintért látja el az ügyvezetőséget, ilyen esetben a járulékfizetés alapja a 10 százalékkal csökkentett rész, 116 100 lesz, és ennek kell venni az egészségbiztosítási, munkaerő-piaci járulékok másfélszeresét, illetve a szocho 112,5 százalékát? Vagy a 129 000 forint után kell megfizetnie a járulékokat? Válaszát köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni egyéni vállalkozói kivét járulékainak számításával kapcsolatosan. Szakképzettséget igénylő munkakör miatt a vállalkozói kivét alapja bruttó 129 000 forint. A fizetendő járulékok : nyugdij:12 900, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulék 16 448 forint, az szja 19 350 forint. Ha az egyéni vállalkozói kivét összege 270 370 forint lesz, akkor a fizetendő járulékok alábbi összegei helyesek? Nyugdij: 27 037 forint, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 22 982 forint és az szja 40 556 forint? Az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék alapja a tényleges 270 370 forint? Köszönöm a segítséget.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni cég tulajdonosa vagyok és munkaviszonyban, részmunkaidőben 4 órában látom el az ügyvezetést és személyesen közreműködöm is. Más munkaviszonyom jelenleg nincs. A járulékokat a garantált minimálbér alapján 4 órára, azaz 64 500 forint után fizetem. Kérdésem, hogy így biztosított vagyok-e és szabályosan járok-e el? Válaszát várva köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa főállásban látja el az ügyvezetés feladatait, és a kft.-ben személyesen közreműködik. Járulékfizetés szempontjából egyértelmű a társas vállalkozóra vonatkozó kötelező járulékfizetés. Kérdésem: a társaságnak kötelező-e a költségei között elszámolni "bérköltség" címén a társas vállalkozó járulékalapját, illetve a társas vállalkozónak kötelező-e az előbbiek szerinti "nettó bért" felvennie a kft.-től ? Válaszát köszönettel várom: Rozika könyvelő

Kérdés

Ha havonta 75 ezer forintot fizetek katában, mennyi a járulékalapom? Köszönettel várom válaszát

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője jelenleg táppénzen van (terhessége miatt). Korábban a kft.-től nem vett fel jövedelmet, de a törvény szerint a minimálbér 150 százaléka után a járulékot a kft. megfizette. A foglalkoztatói igazoláson ennek megfelelően lett a járulékalap feltüntetve. Táppénzt így most is kap. Ilyen esetben (ha nem volt klasszikus jövedelme, jogosult csedre és gyedre, illetve ugyanaz lesz a jövedelemalapja, mint a táppénzszámításnál, ha táppénz után egyből megszületik a gyermeke? Vagy pedig konkrét jövedelemmel (amit a cégtől fel is vett, és ami jelen esetben nulla forint) kellett volna hozzá rendelkeznie, hogy ezekre jogosultá váljon?

Kérdés

50 millió forintot meghaladó értékesítés esetén (amiben a területalapú támogatás is benne van) a minimálbér után elegendő fizetni a járulékot? Vagy az 50 millió forint 20 százaléka a járulékalap?

Kérdés

Kft. ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban van foglalkoztatva, aki egyben tag is a társaságban. Máshol nincs jogviszonya. Meg kell-e fizetnie a minimális járulékalapok után a járulékokat? Vagy csak a 4 órás munkaviszonyra eső járulékot kell fizetnie? Ha megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezető tevékenységét, aki tag is a társaságban. levonhatja-e a 10 százalékos költségátalányt a megbízási díjából? Társaság ügyvezetője, aki tag is 0 forintos megbízási díjért elláthatja-e az ügyvezetői tevékenységét? Ha az ügyvezetés mellett eladó is a kereskedelmi egységben, akkor erre külön jogviszony jön létre? Ha nem működik a kft., tehát személyesen nem közreműködik az ügyvezető, kell-e minimális járulékokat megfizetnie?

Kérdés

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó anyagát kaptam meg pár napja. A vállalkozó havi átlagot számolva körülbelül 300 ezer forint után számolta ki, és fizette be a járulékokat. Az előző könyvelő a 300 ezer forint után számolta ki a járulékokat, nem alkalmazta a szochónál az 1,125-ös, illetve az egészségbiztosítási alapnál az 1,5-ös szorzószámot. Mivel nem találtam konkrét szabályozást az átalányadózással kapcsolatban, ezért kérem a tanácsukat. Kérdésem: kell-e alkalmazni az 58-as bevallásnál a fenti szorzószámokat, valamint a járulékalapnak van-e felső határa? Kérem szíves válaszukat! Sopron, 2014. július 23. Tisztelettel: Andáné Németh Edit 9400. Sopron, Répcefői sor 32/P. E-mail: andane@t-online.hu

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nyugdíj-megállapítás ügyben szeretném kérni a segítségüket. A nyugdíjba készülő evaalany egyéni vállalkozónak az adóhatóság önrevízióra felhívó felszólítást küldött a következő indoklással: A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatszolgáltatást kért az adóhatóságtól az ellátási alapokról. Az adóhatóság közölte, hogy a folyószámla felülvizsgálata során megállapította, hogy a 2011-ben és 2012-ben főfoglalkozású evaalany egyéni vállalkozó nem a hatályos jogszabályok alapján teljesítette járulékbevallásait: Az eva adóalany 2011. és 2012. adóévekre vonatkozóan nem nyilatkozott arról, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után kíván járulékot fizetni. A bevallásaiban viszont a minimálbér kétszerese után vallotta be, és fizette meg a járulékokat. Az adóhatóság levelében külön kiemelte, hogy a nyilatkozat benyújtására utólagosan nincs lehetőség. Felszólította az adózót, hogy a 2011. és 2012. évekre nyújtson be járulékbevallás-önellenőrzést. Kérdéseim: 1) Jogosan járt el az adóhatóság? Az adóhatóság befogadta és feldolgozta a bevallásokat és a befizetéseket. Az adóhatóságnak 2011-ben és 2012-ben is rendelkezésére állt minden olyan információ, ami most is. Semmilyen értesítést sem küldött az adózónak arra vonatkozóan, hogy bevallásai nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak. 2) Ha azonos esetben a vállalkozó az adó elévülési időn túl kérné a nyugdíj megállapítását, akkor a minimálbér számítana nyugdíjalapnak?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Felhasználói szerződés 50 százalékos tételes költségelszámolása esetén az 50 százalék levonása alkalmazható a vagyoni oldalra is, vagy csak a munkavégzés oldalára? A NAV-nál egy ügyintéző azt kérdezte, hogy ugyan milyen költsége van a vagyoni jog átruházásának? Szerinte 100 százalék az alapja a vagyoni oldalnak, és 50 százalék a személyes munkavégzésnek. Ezzel szemben egy adószakértő úgy vezette le, hogy mind a két oldalra beállította az 50 százalékot. Például: 796 000 forint a bruttó, és 20 százalék a személyes munkavégzés, akkor 159 200x0,5=79 600. A 80 százalék vagyoni oldalnál pedig 636 800x0,5=318 400 a járulékfizetés, illetve az szja alapja. Most akkor hogyan kell számolni?

Kérdés

1. Az őstermelő egyedül szerepel az őstermelői igazolványban. Ugyanakkor a feleségével és a fiával családi gazdálkodóként be vannak jelentve. Minden bizonylaton az őstermelő neve szerepel. Az szja-bevallásban a bevételeket és költségeket háromfelé osztva kell bevallani, mint a közös őstermelők esetében? 2. Ennek az őstermelőnek nincs más biztosítási jogviszonya. A járulékalapja a 100 % bevétel lesz, vagy ebben az esetben is a bevétel 1/3-ából kell kiindulni járulékszámításnál?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tőkekivonás ingatlannal

Antretter Erzsébet

adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

Niveus

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink