Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    121 találat a(z) járulékalap cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdést tettük fel korábban, melyre az e helyen olvasható válasz született: http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_29_ugyvezeto_megbizas_efi#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Válaszát ezúton is köszönjük. Két kérdésünk lenne még ezzel kapcsolatban: - Egyrészt kérdésünk elsősorban arra vonatkozott, hogy a megbízási díjnál általában figyelembe vehető 10 százalék költséghányad alkalmazásával kell-e megfizetni a járulékokat vagy sem? Tehát az Ön által megadott járulékokat a teljes alap, vagy annak 90 százaléka után számolhatjuk, mint a szja-t? (Elnézést kérünk ha pontatlanul fogalmaztunk, vagy Ön erre válaszolt, de nem jól értettük meg a válaszát.) Kérem, ennek a szempontnak a figyelembevételével legyen kedves még egyszer átfogalmazni a válaszát! - Másrészt válaszának eleljén Ön a következőt írta: "Ha a társaság tagja megbízásban ügyvezető, és nem áll a társasággal tagsági jogviszonyban, akkor társas vállalkozónak minősül." Ezt sajnos nem értjük, legyen kedves kifejteni pontosabban! Mert ha valaki nem áll a társasággal tagi jogviszonyban, akkor hogyan minősülhet társas vállalkozónak? A társas vállalkozói jogviszony alapja az, hogy tagról beszélünk, nem? Kiegészítését ezúton is köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője megbízásban 129 000 forintért látja el az ügyvezetőséget, ilyen esetben a járulékfizetés alapja a 10 százalékkal csökkentett rész, 116 100 lesz, és ennek kell venni az egészségbiztosítási, munkaerő-piaci járulékok másfélszeresét, illetve a szocho 112,5 százalékát? Vagy a 129 000 forint után kell megfizetnie a járulékokat? Válaszát köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni egyéni vállalkozói kivét járulékainak számításával kapcsolatosan. Szakképzettséget igénylő munkakör miatt a vállalkozói kivét alapja bruttó 129 000 forint. A fizetendő járulékok : nyugdij:12 900, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulék 16 448 forint, az szja 19 350 forint. Ha az egyéni vállalkozói kivét összege 270 370 forint lesz, akkor a fizetendő járulékok alábbi összegei helyesek? Nyugdij: 27 037 forint, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 22 982 forint és az szja 40 556 forint? Az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék alapja a tényleges 270 370 forint? Köszönöm a segítséget.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni cég tulajdonosa vagyok és munkaviszonyban, részmunkaidőben 4 órában látom el az ügyvezetést és személyesen közreműködöm is. Más munkaviszonyom jelenleg nincs. A járulékokat a garantált minimálbér alapján 4 órára, azaz 64 500 forint után fizetem. Kérdésem, hogy így biztosított vagyok-e és szabályosan járok-e el? Válaszát várva köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa főállásban látja el az ügyvezetés feladatait, és a kft.-ben személyesen közreműködik. Járulékfizetés szempontjából egyértelmű a társas vállalkozóra vonatkozó kötelező járulékfizetés. Kérdésem: a társaságnak kötelező-e a költségei között elszámolni "bérköltség" címén a társas vállalkozó járulékalapját, illetve a társas vállalkozónak kötelező-e az előbbiek szerinti "nettó bért" felvennie a kft.-től ? Válaszát köszönettel várom: Rozika könyvelő

    Kérdés

    Ha havonta 75 ezer forintot fizetek katában, mennyi a járulékalapom? Köszönettel várom válaszát

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője jelenleg táppénzen van (terhessége miatt). Korábban a kft.-től nem vett fel jövedelmet, de a törvény szerint a minimálbér 150 százaléka után a járulékot a kft. megfizette. A foglalkoztatói igazoláson ennek megfelelően lett a járulékalap feltüntetve. Táppénzt így most is kap. Ilyen esetben (ha nem volt klasszikus jövedelme, jogosult csedre és gyedre, illetve ugyanaz lesz a jövedelemalapja, mint a táppénzszámításnál, ha táppénz után egyből megszületik a gyermeke? Vagy pedig konkrét jövedelemmel (amit a cégtől fel is vett, és ami jelen esetben nulla forint) kellett volna hozzá rendelkeznie, hogy ezekre jogosultá váljon?

    Kérdés

    50 millió forintot meghaladó értékesítés esetén (amiben a területalapú támogatás is benne van) a minimálbér után elegendő fizetni a járulékot? Vagy az 50 millió forint 20 százaléka a járulékalap?

    Kérdés

    Kft. ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban van foglalkoztatva, aki egyben tag is a társaságban. Máshol nincs jogviszonya. Meg kell-e fizetnie a minimális járulékalapok után a járulékokat? Vagy csak a 4 órás munkaviszonyra eső járulékot kell fizetnie? Ha megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezető tevékenységét, aki tag is a társaságban. levonhatja-e a 10 százalékos költségátalányt a megbízási díjából? Társaság ügyvezetője, aki tag is 0 forintos megbízási díjért elláthatja-e az ügyvezetői tevékenységét? Ha az ügyvezetés mellett eladó is a kereskedelmi egységben, akkor erre külön jogviszony jön létre? Ha nem működik a kft., tehát személyesen nem közreműködik az ügyvezető, kell-e minimális járulékokat megfizetnie?

    Kérdés

    Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó anyagát kaptam meg pár napja. A vállalkozó havi átlagot számolva körülbelül 300 ezer forint után számolta ki, és fizette be a járulékokat. Az előző könyvelő a 300 ezer forint után számolta ki a járulékokat, nem alkalmazta a szochónál az 1,125-ös, illetve az egészségbiztosítási alapnál az 1,5-ös szorzószámot. Mivel nem találtam konkrét szabályozást az átalányadózással kapcsolatban, ezért kérem a tanácsukat. Kérdésem: kell-e alkalmazni az 58-as bevallásnál a fenti szorzószámokat, valamint a járulékalapnak van-e felső határa? Kérem szíves válaszukat! Sopron, 2014. július 23. Tisztelettel: Andáné Németh Edit 9400. Sopron, Répcefői sor 32/P. E-mail: andane@t-online.hu

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Nyugdíj-megállapítás ügyben szeretném kérni a segítségüket. A nyugdíjba készülő evaalany egyéni vállalkozónak az adóhatóság önrevízióra felhívó felszólítást küldött a következő indoklással: A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatszolgáltatást kért az adóhatóságtól az ellátási alapokról. Az adóhatóság közölte, hogy a folyószámla felülvizsgálata során megállapította, hogy a 2011-ben és 2012-ben főfoglalkozású evaalany egyéni vállalkozó nem a hatályos jogszabályok alapján teljesítette járulékbevallásait: Az eva adóalany 2011. és 2012. adóévekre vonatkozóan nem nyilatkozott arról, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után kíván járulékot fizetni. A bevallásaiban viszont a minimálbér kétszerese után vallotta be, és fizette meg a járulékokat. Az adóhatóság levelében külön kiemelte, hogy a nyilatkozat benyújtására utólagosan nincs lehetőség. Felszólította az adózót, hogy a 2011. és 2012. évekre nyújtson be járulékbevallás-önellenőrzést. Kérdéseim: 1) Jogosan járt el az adóhatóság? Az adóhatóság befogadta és feldolgozta a bevallásokat és a befizetéseket. Az adóhatóságnak 2011-ben és 2012-ben is rendelkezésére állt minden olyan információ, ami most is. Semmilyen értesítést sem küldött az adózónak arra vonatkozóan, hogy bevallásai nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak. 2) Ha azonos esetben a vállalkozó az adó elévülési időn túl kérné a nyugdíj megállapítását, akkor a minimálbér számítana nyugdíjalapnak?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Felhasználói szerződés 50 százalékos tételes költségelszámolása esetén az 50 százalék levonása alkalmazható a vagyoni oldalra is, vagy csak a munkavégzés oldalára? A NAV-nál egy ügyintéző azt kérdezte, hogy ugyan milyen költsége van a vagyoni jog átruházásának? Szerinte 100 százalék az alapja a vagyoni oldalnak, és 50 százalék a személyes munkavégzésnek. Ezzel szemben egy adószakértő úgy vezette le, hogy mind a két oldalra beállította az 50 százalékot. Például: 796 000 forint a bruttó, és 20 százalék a személyes munkavégzés, akkor 159 200x0,5=79 600. A 80 százalék vagyoni oldalnál pedig 636 800x0,5=318 400 a járulékfizetés, illetve az szja alapja. Most akkor hogyan kell számolni?

    Kérdés

    1. Az őstermelő egyedül szerepel az őstermelői igazolványban. Ugyanakkor a feleségével és a fiával családi gazdálkodóként be vannak jelentve. Minden bizonylaton az őstermelő neve szerepel. Az szja-bevallásban a bevételeket és költségeket háromfelé osztva kell bevallani, mint a közös őstermelők esetében? 2. Ennek az őstermelőnek nincs más biztosítási jogviszonya. A járulékalapja a 100 % bevétel lesz, vagy ebben az esetben is a bevétel 1/3-ából kell kiindulni járulékszámításnál?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Halastó értékesítése

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Gyod – fizetés nélküli biztosítás szünetel?

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    T1041 változásbejelentés

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media