Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője megbízásban 129 000 forintért látja el az ügyvezetőséget, ilyen esetben a járulékfizetés alapja a 10 százalékkal csökkentett rész, 116 100 lesz, és ennek kell venni az egészségbiztosítási, munkaerő-piaci járulékok másfélszeresét, illetve a szocho 112,5 százalékát? Vagy a 129 000 forint után kell megfizetnie a járulékokat? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni egyéni vállalkozói kivét járulékainak számításával kapcsolatosan. Szakképzettséget igénylő munkakör miatt a vállalkozói kivét alapja bruttó 129 000 forint. A fizetendő járulékok : nyugdij:12 900, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulék 16 448 forint, az szja 19 350 forint. Ha az egyéni vállalkozói kivét összege 270 370 forint lesz, akkor a fizetendő járulékok alábbi összegei helyesek? Nyugdij: 27 037 forint, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 22 982 forint és az szja 40 556 forint? Az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék alapja a tényleges 270 370 forint? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Egyéni cég tulajdonosa vagyok és munkaviszonyban, részmunkaidőben 4 órában látom el az ügyvezetést és személyesen közreműködöm is. Más munkaviszonyom jelenleg nincs. A járulékokat a garantált minimálbér alapján 4 órára, azaz 64 500 forint után fizetem. Kérdésem, hogy így biztosított vagyok-e és szabályosan járok-e el? Válaszát várva köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa főállásban látja el az ügyvezetés feladatait, és a kft.-ben személyesen közreműködik. Járulékfizetés szempontjából egyértelmű a társas vállalkozóra vonatkozó kötelező járulékfizetés. Kérdésem: a társaságnak kötelező-e a költségei között elszámolni "bérköltség" címén a társas vállalkozó járulékalapját, illetve a társas vállalkozónak kötelező-e az előbbiek szerinti "nettó bért" felvennie a kft.-től ? Válaszát köszönettel várom: Rozika könyvelő
A tb-ellátások többségének mértéke azon is múlik, hogy mekkora a járulékalap. Ugyanakkor egyes járandóságoknál csak az számít, hogy az illető biztosított-e, másutt felső korlát, illetve arányos számítás érvényesül.
Ha havonta 75 ezer forintot fizetek katában, mennyi a járulékalapom? Köszönettel várom válaszát
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője jelenleg táppénzen van (terhessége miatt). Korábban a kft.-től nem vett fel jövedelmet, de a törvény szerint a minimálbér 150 százaléka után a járulékot a kft. megfizette. A foglalkoztatói igazoláson ennek megfelelően lett a járulékalap feltüntetve. Táppénzt így most is kap. Ilyen esetben (ha nem volt klasszikus jövedelme, jogosult csedre és gyedre, illetve ugyanaz lesz a jövedelemalapja, mint a táppénzszámításnál, ha táppénz után egyből megszületik a gyermeke? Vagy pedig konkrét jövedelemmel (amit a cégtől fel is vett, és ami jelen esetben nulla forint) kellett volna hozzá rendelkeznie, hogy ezekre jogosultá váljon?
50 millió forintot meghaladó értékesítés esetén (amiben a területalapú támogatás is benne van) a minimálbér után elegendő fizetni a járulékot? Vagy az 50 millió forint 20 százaléka a járulékalap?
Változik a járulékalap, fontos kötelezettség vár a külföldön dolgozókra: számos ponton módosítja a 2015-re szóló adócsomag a társadalombiztosítás szabályait. Ezeket vesszük sorra.
Kft. ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban van foglalkoztatva, aki egyben tag is a társaságban. Máshol nincs jogviszonya. Meg kell-e fizetnie a minimális járulékalapok után a járulékokat? Vagy csak a 4 órás munkaviszonyra eső járulékot kell fizetnie? Ha megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezető tevékenységét, aki tag is a társaságban. levonhatja-e a 10 százalékos költségátalányt a megbízási díjából? Társaság ügyvezetője, aki tag is 0 forintos megbízási díjért elláthatja-e az ügyvezetői tevékenységét? Ha az ügyvezetés mellett eladó is a kereskedelmi egységben, akkor erre külön jogviszony jön létre? Ha nem működik a kft., tehát személyesen nem közreműködik az ügyvezető, kell-e minimális járulékokat megfizetnie?
Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó anyagát kaptam meg pár napja. A vállalkozó havi átlagot számolva körülbelül 300 ezer forint után számolta ki, és fizette be a járulékokat. Az előző könyvelő a 300 ezer forint után számolta ki a járulékokat, nem alkalmazta a szochónál az 1,125-ös, illetve az egészségbiztosítási alapnál az 1,5-ös szorzószámot. Mivel nem találtam konkrét szabályozást az átalányadózással kapcsolatban, ezért kérem a tanácsukat. Kérdésem: kell-e alkalmazni az 58-as bevallásnál a fenti szorzószámokat, valamint a járulékalapnak van-e felső határa? Kérem szíves válaszukat! Sopron, 2014. július 23. Tisztelettel: Andáné Németh Edit 9400. Sopron, Répcefői sor 32/P. E-mail: andane@t-online.hu
Tisztelt Szakértő! Nyugdíj-megállapítás ügyben szeretném kérni a segítségüket. A nyugdíjba készülő evaalany egyéni vállalkozónak az adóhatóság önrevízióra felhívó felszólítást küldött a következő indoklással: A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatszolgáltatást kért az adóhatóságtól az ellátási alapokról. Az adóhatóság közölte, hogy a folyószámla felülvizsgálata során megállapította, hogy a 2011-ben és 2012-ben főfoglalkozású evaalany egyéni vállalkozó nem a hatályos jogszabályok alapján teljesítette járulékbevallásait: Az eva adóalany 2011. és 2012. adóévekre vonatkozóan nem nyilatkozott arról, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után kíván járulékot fizetni. A bevallásaiban viszont a minimálbér kétszerese után vallotta be, és fizette meg a járulékokat. Az adóhatóság levelében külön kiemelte, hogy a nyilatkozat benyújtására utólagosan nincs lehetőség. Felszólította az adózót, hogy a 2011. és 2012. évekre nyújtson be járulékbevallás-önellenőrzést. Kérdéseim: 1) Jogosan járt el az adóhatóság? Az adóhatóság befogadta és feldolgozta a bevallásokat és a befizetéseket. Az adóhatóságnak 2011-ben és 2012-ben is rendelkezésére állt minden olyan információ, ami most is. Semmilyen értesítést sem küldött az adózónak arra vonatkozóan, hogy bevallásai nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak. 2) Ha azonos esetben a vállalkozó az adó elévülési időn túl kérné a nyugdíj megállapítását, akkor a minimálbér számítana nyugdíjalapnak?
Tisztelt Szakértő! Felhasználói szerződés 50 százalékos tételes költségelszámolása esetén az 50 százalék levonása alkalmazható a vagyoni oldalra is, vagy csak a munkavégzés oldalára? A NAV-nál egy ügyintéző azt kérdezte, hogy ugyan milyen költsége van a vagyoni jog átruházásának? Szerinte 100 százalék az alapja a vagyoni oldalnak, és 50 százalék a személyes munkavégzésnek. Ezzel szemben egy adószakértő úgy vezette le, hogy mind a két oldalra beállította az 50 százalékot. Például: 796 000 forint a bruttó, és 20 százalék a személyes munkavégzés, akkor 159 200x0,5=79 600. A 80 százalék vagyoni oldalnál pedig 636 800x0,5=318 400 a járulékfizetés, illetve az szja alapja. Most akkor hogyan kell számolni?
1. Az őstermelő egyedül szerepel az őstermelői igazolványban. Ugyanakkor a feleségével és a fiával családi gazdálkodóként be vannak jelentve. Minden bizonylaton az őstermelő neve szerepel. Az szja-bevallásban a bevételeket és költségeket háromfelé osztva kell bevallani, mint a közös őstermelők esetében? 2. Ennek az őstermelőnek nincs más biztosítási jogviszonya. A járulékalapja a 100 % bevétel lesz, vagy ebben az esetben is a bevétel 1/3-ából kell kiindulni járulékszámításnál?
Segítséget szeretnék kérni azzal kapcsolatban, hogy a negyedéves '58-as bevallásban fel kell tüntetni a mezőgazdasági őstermelő szolgálati idejét. A kérdés csak annyi lenne, hogy ha előző évben nem érte el a 8 millió forintos határt, akkor a bevétele 20 százalékának az 1/12 részét (havi alap) osztom az érvényes minimálbérrel, és ezt szorzom fel a naptári napok számával? Segítségét előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték