114 találat a(z) járulékalap cimkére
Őstermelő téves nyilatkozata magasabb járulékalap választásáról
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Biztosított főállású őstermelő (nem kezdő), aki kistermelő is, az 58-as bevallásban nyilatkozott arról, hogy magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékokat 2014-ben. Számítása viszont hibás, mert a 2013. évi bevétele 20 százalékának 1/12 része több, mint a nyilatkozattal vállalt összeg, tehát neki a 2013. évi bevétel alapján kellett volna járulékot fizetnie. Hogyan tudja hibáját javítani, hiszen az 58-as bevallás önrevíziója során a választott járulékalaptól eltérni nem enged a rendszer. Válaszát köszönöm.
Szolgálat idő
Kérdés
Főállású őstermelő vagyok 2012-ben és 2013-ban nem volt járulékalapot képező jövedelmem. Biztosítási jogviszonyom ekkor megszűnt? A nők kedvezményes jogdíjának számításakor figyelembe veszik ezt a két évet? Vagy két évem ezzel elveszett? Válaszukat előre is köszönöm.
Járulékalap külföldi kiküldetés esetén
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat: egy magyarországi kft. rendelkezik egy külföldi fiókteleppel (telephellyel) egy másik közösségi tagállamban. A dolgozókat A1-es kiküldetési igazolással foglalkoztatja ezen a külföldi telephelyén, maximum 24 hónapig. (Természetesen jelentős magyarországi gazdasági tevékenységgel és itthon foglalkoztatott dolgozókkal is rendelkezik) A külföldi telephelyen foglalkoztatott dolgozók munkaszerződésében a személyi alapbér meghatározásra került, azonban a fióktelep ezen felül fizet díjazást a dolgozóknak. Kérdésem, mi a járulékfizetés alapja Magyarországon?
Kivaalap
Kérdés
Egy kft. székhelyként bérel magánszemély tagjától irodát. Beleszámít-e a bérleti díj a kivaalapba? Véleményünk szerint a bérleti díj nem tekinthető járulékalapot eredményező bevételnek. Szeretném megkérdezni erről az ön véleményét is.
Járulékalapot képező jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Röstellem a kérdést! A Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem a következő: "az szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem." A bérbeadásból önálló tevékenységből származó jövedelem keletkezik. Mégsem fizetünk utána járulékot. Mi ennek a jogszabályi magyarázata? Azért is jelentős a kérdés, mert járulékalapot nem képez, de kivaalapot mégis? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Itt a NAV tájékoztatója az evatörvény változásairól
Cikk
Több ponton változott az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény, a módosítások jellemzően a jogszabályi rendelkezések pontosítását szolgálják.
Ügyvezető járuléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. tagja munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a cégben. Máshol nincs biztosítási jogviszonya. A munkabére bruttó 230 000 Ft. A járulékok bevallásánál mi az alap: a munkabére, vagy a társas vállalkozóra vonatkozóan a járulékok alapját a bérminimumhoz viszonyított szorzók alapján kell meghatározni (például egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után). Válaszát előre is köszönöm!
Bt.-beltag munkaviszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Bt. beltagja munkaszerződést kötne saját vállalkozásával, bizonyos munkakör betöltésére. A 40 órás munkaviszonyban megfizetné a bérminimum járulékait, mellette a cég képviseletét megbízással nulla forintért látná el. Így a saját cégében lenne többes jogviszonyú társas vállalkozó, és nem kellene emelt járulékalap után fizetnie a járulékokat. Lehetséges-e ez a megoldás? Amennyiben az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban szeretné ellátni, módosítani kell-e a társasági szerződést, vagy elég ehhez a taggyűlés határozata? Köszönöm válaszát.
Kiegészítés-kérés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdést tettük fel korábban, melyre az e helyen olvasható válasz született: http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_29_ugyvezeto_megbizas_efi#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Válaszát ezúton is köszönjük. Két kérdésünk lenne még ezzel kapcsolatban: - Egyrészt kérdésünk elsősorban arra vonatkozott, hogy a megbízási díjnál általában figyelembe vehető 10 százalék költséghányad alkalmazásával kell-e megfizetni a járulékokat vagy sem? Tehát az Ön által megadott járulékokat a teljes alap, vagy annak 90 százaléka után számolhatjuk, mint a szja-t? (Elnézést kérünk ha pontatlanul fogalmaztunk, vagy Ön erre válaszolt, de nem jól értettük meg a válaszát.) Kérem, ennek a szempontnak a figyelembevételével legyen kedves még egyszer átfogalmazni a válaszát! - Másrészt válaszának eleljén Ön a következőt írta: "Ha a társaság tagja megbízásban ügyvezető, és nem áll a társasággal tagsági jogviszonyban, akkor társas vállalkozónak minősül." Ezt sajnos nem értjük, legyen kedves kifejteni pontosabban! Mert ha valaki nem áll a társasággal tagi jogviszonyban, akkor hogyan minősülhet társas vállalkozónak? A társas vállalkozói jogviszony alapja az, hogy tagról beszélünk, nem? Kiegészítését ezúton is köszönjük.
Ügyvezető, megbizás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője megbízásban 129 000 forintért látja el az ügyvezetőséget, ilyen esetben a járulékfizetés alapja a 10 százalékkal csökkentett rész, 116 100 lesz, és ennek kell venni az egészségbiztosítási, munkaerő-piaci járulékok másfélszeresét, illetve a szocho 112,5 százalékát? Vagy a 129 000 forint után kell megfizetnie a járulékokat? Válaszát köszönöm
Egyéni vállalkozói kivét járulékai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni egyéni vállalkozói kivét járulékainak számításával kapcsolatosan. Szakképzettséget igénylő munkakör miatt a vállalkozói kivét alapja bruttó 129 000 forint. A fizetendő járulékok : nyugdij:12 900, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulék 16 448 forint, az szja 19 350 forint. Ha az egyéni vállalkozói kivét összege 270 370 forint lesz, akkor a fizetendő járulékok alábbi összegei helyesek? Nyugdij: 27 037 forint, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 22 982 forint és az szja 40 556 forint? Az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék alapja a tényleges 270 370 forint? Köszönöm a segítséget.
Egyéni cég tulajdonosa munkaviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni cég tulajdonosa vagyok és munkaviszonyban, részmunkaidőben 4 órában látom el az ügyvezetést és személyesen közreműködöm is. Más munkaviszonyom jelenleg nincs. A járulékokat a garantált minimálbér alapján 4 órára, azaz 64 500 forint után fizetem. Kérdésem, hogy így biztosított vagyok-e és szabályosan járok-e el? Válaszát várva köszönettel
Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének díjazása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa főállásban látja el az ügyvezetés feladatait, és a kft.-ben személyesen közreműködik. Járulékfizetés szempontjából egyértelmű a társas vállalkozóra vonatkozó kötelező járulékfizetés. Kérdésem: a társaságnak kötelező-e a költségei között elszámolni "bérköltség" címén a társas vállalkozó járulékalapját, illetve a társas vállalkozónak kötelező-e az előbbiek szerinti "nettó bért" felvennie a kft.-től ? Válaszát köszönettel várom: Rozika könyvelő
Többet fizet, többet kap? Így függ a tb-ellátás a járulékalaptól
Cikk
A tb-ellátások többségének mértéke azon is múlik, hogy mekkora a járulékalap. Ugyanakkor egyes járandóságoknál csak az számít, hogy az illető biztosított-e, másutt felső korlát, illetve arányos számítás érvényesül.
Kata – havi 75 ezer forint
Kérdés
Ha havonta 75 ezer forintot fizetek katában, mennyi a járulékalapom? Köszönettel várom válaszát
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
