Tisztelt Szakértő! Több munkaviszony esetén, ha egyik sem éri el a heti 36 órát, miként alakul a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség? Ilyen esetben valóban legalább az időarányos minimálbér után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót minden jogviszonyban? Válaszát előre is köszönöm!
Nyugdíjas tulajdonos ügyvezetőnek, aki a könyvelést is végzi a mérlegképes képesítése alapján, részmunkaidős munkaviszonyban a tényleges, arányos minibálbér vagy a garantált bérminimum után kell-e fizetnie, illetve milyen járulékokat kell neki és a kft.-nek fizetni? A 1708M-09-ben milyen FEOR és milyen alkalmazás minősége kódot és azonosítót kell használni? Ezen a lapon a részmunkaidős foglalkoztatási 523. sorban a heti órák számát mennyivel kell szerepeltetni, ha a munkaszerződés havi 10 órát ír elő?
Tisztelt Adózóna!! Az egyszemélyes kft. tulajdonosa az ügyvezetést az alapító okirat alapján megbízási jogviszonyban látja el. Két alkalmazottja lesz. A kérdésem az lenne,hogy az ügyvezetőnek mi alapján kell a járulékot megfizetnie? Kötelezően rá is vonatkozik hogy a minimálbér (127 500 forint) után fizessen? A munka nagy részét az alkalmazottak fogják elvégezni. Köszönöm a segítséget! Üdv Éva
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja a kft. ügyvezetője is egyben. A társasági szerződésben az van rögzítve, hogy az ügyvezetői feladatait megbízási jogviszonyban látja el. Most szeretné munkaviszonyban ellátni az ügyvezető feladatokat. Ebben az esetben a társasági szerződést módosítani kell. Amennyiben munkaviszonyban látja el a tag az ügyvezetői feladatokat az emelt szintű járulékot kell megfizetni vagy a számfejtett bruttó bért kell alapul venni és nem kell az alapot megemelni a járulékfizetés szempontjából? Amennyiben munkaviszonyban látja el, attól ő még társas vállalkozónak számít?
2017.05.30. Hivatkozott írás címe és URL-je: “Nincs 40 év szolgálati idő. Jogosult lehet...?” http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Jogosult_lehete_a_nok_kedvezmenyes_nyugdija_PI2A7A#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed Tisztelt Szakértő, kérdésem írásának utolsó mondatával kapcsolatos: “Igaz a járulékalap alacsony volta a nyugellátás összegében köszönhet vissza, bár ennek „kivédésére” is van néhány jogszerű lehetőség….” Milyen jogszerű lehetőségeim vannak abban az esetben, amikor minimálbér után 15 éven át fizetett járulékaim jelentős mértékben lerontják a korábbi magas jövedelmeim átlagát, miközben a minimálbér utáni járulékok fizetésére egyébként nem voltam kötelezett, azokat önállóan, megállapodás alapján fizettem. A megállapodást szolgálati idő szerzése érdekében kötöttem, nem lévén tisztában annak az átlagkeresetre, illetve ezen keresztül a várható nyugdíjam mértékére gyakorolt negatív hatásával. Bár a megállapodás alapján 15 éven át fizetett járulékok után 42 év elismert szolgálati időre számíthatok, mégis az önként vállalt befizetéseimmel együtt is várhatóan jelentős mértékben kisebb nyugdíjam lesz, mintha egyáltalán nem fizettem volna semmit, és csak a megállapodás előtti 27 év szolgálati időre számított alkalmazotti jövedelmeim után kellene megállapítani a nyugdíjat. Öregségi nyugdíjra egy év múlva leszek jogosult. Milyen lehetőségeim vannak “kárenyhítésre”? Üdvözlettel, Krajlik József 06-30-2802328
Tisztelt Széles Imre Társadalombiztosítási Szakértő Úr ! "Nincs 40 év szolgálati idő. Jogosult lehet nők kedvezményes nyugdíjára?" című cikkének utolsó mondatát ,ha lenne szíves kifejteni,konkrétan idézem : "Igaz a járulékalap alacsony volta a nyugellátás összegében köszönhet vissza, bár ennek „kivédésre” is van néhány jogszerű lehetőség…." Köszönettel venném, ha megírná konkrétan milyen lehetőségekre gondolt. Böröndiné Dani Valéria
Tisztelt Szakértő! Biztosított főállású őstermelő (nem kezdő), aki kistermelő is, az 58-as bevallásban nyilatkozott arról, hogy magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékokat 2014-ben. Számítása viszont hibás, mert a 2013. évi bevétele 20 százalékának 1/12 része több, mint a nyilatkozattal vállalt összeg, tehát neki a 2013. évi bevétel alapján kellett volna járulékot fizetnie. Hogyan tudja hibáját javítani, hiszen az 58-as bevallás önrevíziója során a választott járulékalaptól eltérni nem enged a rendszer. Válaszát köszönöm.
Főállású őstermelő vagyok 2012-ben és 2013-ban nem volt járulékalapot képező jövedelmem. Biztosítási jogviszonyom ekkor megszűnt? A nők kedvezményes jogdíjának számításakor figyelembe veszik ezt a két évet? Vagy két évem ezzel elveszett? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat: egy magyarországi kft. rendelkezik egy külföldi fiókteleppel (telephellyel) egy másik közösségi tagállamban. A dolgozókat A1-es kiküldetési igazolással foglalkoztatja ezen a külföldi telephelyén, maximum 24 hónapig. (Természetesen jelentős magyarországi gazdasági tevékenységgel és itthon foglalkoztatott dolgozókkal is rendelkezik) A külföldi telephelyen foglalkoztatott dolgozók munkaszerződésében a személyi alapbér meghatározásra került, azonban a fióktelep ezen felül fizet díjazást a dolgozóknak. Kérdésem, mi a járulékfizetés alapja Magyarországon?
Egy kft. székhelyként bérel magánszemély tagjától irodát. Beleszámít-e a bérleti díj a kivaalapba? Véleményünk szerint a bérleti díj nem tekinthető járulékalapot eredményező bevételnek. Szeretném megkérdezni erről az ön véleményét is.
Tisztelt Szakértő! Röstellem a kérdést! A Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem a következő: "az szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem." A bérbeadásból önálló tevékenységből származó jövedelem keletkezik. Mégsem fizetünk utána járulékot. Mi ennek a jogszabályi magyarázata? Azért is jelentős a kérdés, mert járulékalapot nem képez, de kivaalapot mégis? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Több ponton változott az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény, a módosítások jellemzően a jogszabályi rendelkezések pontosítását szolgálják.
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. tagja munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a cégben. Máshol nincs biztosítási jogviszonya. A munkabére bruttó 230 000 Ft. A járulékok bevallásánál mi az alap: a munkabére, vagy a társas vállalkozóra vonatkozóan a járulékok alapját a bérminimumhoz viszonyított szorzók alapján kell meghatározni (például egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után). Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Bt. beltagja munkaszerződést kötne saját vállalkozásával, bizonyos munkakör betöltésére. A 40 órás munkaviszonyban megfizetné a bérminimum járulékait, mellette a cég képviseletét megbízással nulla forintért látná el. Így a saját cégében lenne többes jogviszonyú társas vállalkozó, és nem kellene emelt járulékalap után fizetnie a járulékokat. Lehetséges-e ez a megoldás? Amennyiben az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban szeretné ellátni, módosítani kell-e a társasági szerződést, vagy elég ehhez a taggyűlés határozata? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdést tettük fel korábban, melyre az e helyen olvasható válasz született: http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_29_ugyvezeto_megbizas_efi#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Válaszát ezúton is köszönjük. Két kérdésünk lenne még ezzel kapcsolatban: - Egyrészt kérdésünk elsősorban arra vonatkozott, hogy a megbízási díjnál általában figyelembe vehető 10 százalék költséghányad alkalmazásával kell-e megfizetni a járulékokat vagy sem? Tehát az Ön által megadott járulékokat a teljes alap, vagy annak 90 százaléka után számolhatjuk, mint a szja-t? (Elnézést kérünk ha pontatlanul fogalmaztunk, vagy Ön erre válaszolt, de nem jól értettük meg a válaszát.) Kérem, ennek a szempontnak a figyelembevételével legyen kedves még egyszer átfogalmazni a válaszát! - Másrészt válaszának eleljén Ön a következőt írta: "Ha a társaság tagja megbízásban ügyvezető, és nem áll a társasággal tagsági jogviszonyban, akkor társas vállalkozónak minősül." Ezt sajnos nem értjük, legyen kedves kifejteni pontosabban! Mert ha valaki nem áll a társasággal tagi jogviszonyban, akkor hogyan minősülhet társas vállalkozónak? A társas vállalkozói jogviszony alapja az, hogy tagról beszélünk, nem? Kiegészítését ezúton is köszönjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték