Kiküldöttek bére: hajthatatlan az Európai Bizottság

Megosztás Tetszik

A tagállamok egy jelentős részének tiltakozása ellenére az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy változatlan formában fenntartja a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát, amely a bírálók szerint számos újonnan csatlakozott tagországot hátrányosan érintene.

Az Európai Bizottság március elején terjesztette be az „egységesebb és méltányosabb” európai munkaerőpiac megteremtésére azt a javaslatát, amelynek értelmében a munkabér és a munkafeltételek területén ugyanazok a szabályok vonatkoznának a kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre.

Tizenegy tagállam, köztük Magyarország parlamentje tiltakozását fejezte ki a tervezet ellen, amellyel szerintük az unió beavatkozik a tagországok hatáskörébe, így úgynevezett sárga lapos eljárás indult, amelynek nyomán a bizottság a javaslatot ismételten áttekintette.

Az európai uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény azonban a biztosok kollégiumának szerdai ülését követően bejelentette: nem vonja vissza és nem is módosítja a Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, valamint Románia és Szlovákia törvényhozása által kifogásolt javaslatot.

Az Európai Bizottság arról számolt be, hogy gondosan megvizsgálták a nemzeti parlamentek által felvetett aggályokat, de végül arra jutottak, hogy az irányelv felülvizsgálatát célzó javaslat nem sérti a szubszidiaritás elvét.

Marianne Thyssen foglalkoztatáspolitikáért felelős uniós biztos sajtótájékoztatóján kijelentette, „kiegyensúlyozott” javaslatról van szó, amelynek a lényege, hogy azonos munkáért azonos javadalmazásban részesítsék a munkavállalókat.

A munkáltatók a jelenleg hatályos szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött dolgozóiknak. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött munkavállalók ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek, ennek ráadásul versenytorzító hatásai is lehetnek a bizottság szerint.

A sárga lapos eljárás megindítói szerint azonban a szabályozni kívánt kérdés nem uniós, hanem tagállami hatáskör, a javasolt változtatások ráadásul sokak szerint akadályoznák a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és kiszorítanák a kelet- és közép-európai munkavállalókat az egységes belső piacról.

A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés értelmében akkor indul meg a sárga lapos eljárás, ha a tagállami parlamentek egyharmada indokolt véleményt fogad el az unió hatáskörének túllépését sérelmezve. Ez komoly figyelmeztetés a brüsszeli döntéshozók számára: a bizottságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a fenntartásokat, és a biztosok kollégiuma dönt a kifogásolt tervezet sorsáról.

A mostani mindössze a harmadik eset, hogy a tagállami parlamentek sárga lapos eljárás keretében egy javaslat felülvizsgálatára kényszerítik a bizottságot.

A bizottsági javaslatot a tagállami kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.