299 találat a(z) ingatlaneladás cimkére
Ingatlaneladás áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék ingatlan adás-vétellel foglakozó céget alapítani, ebben kérnék tanácsot, mind teáor, mind pedig adózási szempontból a legkedvezőbbet. Társaságunk a következőképpen szeretné ezt kivitelezni. Telket vásárol, majd megbíz egy vállalkozót a telken történő lakóingatlan, nem lakóingatlan építésével. Az elkészült ingatlant én, mint fővállalkozó értékesítem közvetlenül: magánszemélyek, társaságok részére Kérdésem lenne: – Ingatlan adás-vétel esetén illetékkedvezmény feltétele? – Amennyiben nem adom el az összes ingatlant (pár darabot megtartok, kiadom bérbe), úgy két év után áfamentesen tudom értékesíteni őket? – Milyen adózást válasszak? Esetleg, ezt megbontani, hogy lakóingatlanok értékesítése mentes, ezen kívüli ingatlanok értékesítése általános szabályok szerinti adózás? Mivel járok jobban? Köszönöm szépen előre is!
Ingatlaneladás teljesítési időpontja
Kérdés
Egy cég saját építésű lakóingatlanok értékesítésével foglalkozik. A kft minden esetben új ingatlanként, a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül értékesítette ingatlanjait. A társaság 2015. január 1-jétől választotta az áfát ingatlanértékesítési tevékenységére az általános szabályok helyett. Az adásvételi szerződések szerint a tulajdonjog-bejegyzéshez az eladó cég az utolsó vételárrészlet megfizetésével járul hozzá. A szerződés tartalmazza továbbá, hogy milyen határidővel adja birtokba az eladó az ingatlant, illetve, hogy a birtokbaadás feltétele a vételár teljes kiegyenlítése. 2015. évben adott birtokba egy lakást, melynek vételárát már 2014. évben kifizették. Az értékesítés árbevételét 2015. évben könyvelték. Az áfatörvény 9. paragrafusa és a megjelent NAV-állásfoglalások alapján a vételár kifizetésével teljesül a tulajdonjog bejegyzésének feltétele, a vevő tulajdonosként rendelkezhet az ingatlannal, tehát áfafizetési kötelezettség merül fel a kifizetés időpontjában. Helyesen jár-e el a cég, ha az áfa önellenőrzése során a fizetendő áfát a vételár kiegyenlítésének bevallási időszakában áfahiányként vallja be? A szerződésben az eladó a birtokbaadásra vállal kötelezettséget, ez 2015-ben meg is történt, ezért az Sztv. 72. § alapján az árbevétel elszámolását nem módosítjuk. Ebben az esetben elválik a számviteli törvény és az áfatörvény szerinti teljesítés időpontja.
Ingatlanáfa új használatbavételi engedély esetén
Kérdés
Tisztalt Szakértő! A következő kérdésre szeretnék választ kapni. Egy társaság megvásárol egy ingatlant, mely ingatlan már több mint két éve rendelkezik használatbavételi engedéllyel (magánszemély adja el a társaságnak, áfa nem fog szerepet játszani ennél az adásvételnél). A társaság ezt az ingatlant felújítja, és ez engedélyköteles felújítás lesz, mely átalakítással is jár. Az illetékes önkormányzat új használatbavételi engedélyt fog kibocsátani az épületre. Kérdésem az lenne, hogy, ha az új használatbavételi engedély kibocsátását követő két éven belül értékesítik az ingatlant, akkor a főszabály szerint (86. paragrafus (1) bekezdés j pont) áfaköteles lesz az értékesítés annak ellenére, hogy az épület már rendelkezett két évnél régebben kibocsátott használatbavételi engedéllyel? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlaneladás adóbevallása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2010 augusztusában egy ismerősöm vett egy házat 11 millióért, a tulajdonrész 1/1. Majd 2010 októberében változott a tulajdonrész 1/2-re. Majd 2012 júliusában megállapodtak, hogy az 1/2 az 73/100-ad inkább (de ezt nem jegyezték be a földhivatalban). 2014 áprilisában megvásárolta a maradék 27/100-ad részt is, és 2014 májusában eladta a házat 15 millió forintért. 2014 augusztusában pedig vásárolt egy lakást 6 millióért. Ingatlaneladásra hogyan számolja ki a szja-t?
Ingatlaneladás számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 3/5 arányban birtokol egy, az ingatlan-nyilvántartásban "kivett lakóház, udvar, egyéb épület" megjelölésű ingatlant körülbelül 15 éve. Az ingatlan adásvétellel jutott a birtokába, melyet már az előző tulajdonos is használt. Ezt az ingatlant most szeretné értékesíteni. Kérdésem, hogy helyesen járunk el, ha az áfatörvény 86. paragrafusának j) pontja alapján áfamentesen számlázunk? További kérdésem, hogy a fent hivatkozott törvényhelyen "a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földterület" megjelölésből az "ehhez tartozó földterületen" pontosan mit kell érteni: azt a területet, amin az ingatlan áll, vagy idetartozik az ingatlant körülvevő terület, például udvar is? Köszönöm, és elnézést kérek, ha a második kérdés egyértelmű kellene, hogy legyen: Szabóné Sós Ildikó
Kiskorúnak venne, ajándékozna ingatlant? Ilyen terheket vállal vele
Cikk
Kiskorúak esetében mind vagyonszerzéskor, mind a vagyontárgy, ingatlan eladásakor szigorú szabályokat kell betartani. Gondoljunk csak bele, milyen problémákat vetne fel, ha a gyermek már kiskorában olyan ingatlant szerezhetne meg, amely tele van terhekkel, illetve úgy adhatnának el egy örökölt ingatlant a nevében, hogy a vételárat a szülő magára költi.
Kell-e szja-t fizetni ingatlan-átminősítés miatt?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az adómentes értékesítést megváltoztatja-e az átminősítés? 70 éves néni 1960-ban örökölt házát kényszerült eladni. A vevő egy vállalkozó, aki úgy veszi meg, ha ő (a nyugdíjas néni) hozzájárul az épület lebontásához, és azt átminősíti építési telekké (földhivalali bejegyzés szerint 2014. 08. hóig művelési ágból kivett lakóház-udvar megnevezés) 2014. 09. hótól átminősítve beépítetlen terület. A földhivatalhoz benyújtott adásvételi szerződésben már beépítetlen területként eladott ingatlan. Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlan-értékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Édesapám 2012. május 5-én elhunyt. Örököltem egyedüli gyerekként 1/2 részben a nevén lévő lakóházat, a hagyatéki végzés szerinti 7 millió 500 ezer forint értékben. Hagyatéki teher 526 ezer forint temetési költség és 102 ezer forint közjegyzői költség. Az ingatlanra édesanyámat özvegyi haszonélvezeti jog illette meg. Ezt az ingatlant eladtuk, 2014 áprilisában, 13 millió 500 ezer forintért. A vételárat teljes összegben édesanyám kapta a bankszámlájára. Kérdésem, hogy kell az értékesítés után adóznunk? Tisztelettel várom válaszát.
Lakóingatlan-értékesítés bevételének megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem Önt, hogy a következő problémában szíveskedjen segíteni. Magánszemély és a volt férje 2014-ben lakóingatlant értékesített, amelynek 1/2-1/2 tulajdoni arányban voltak tulajdonosai. Az ingatlanértékesítésről szóló szerződés a következőket is tartalmazza: az eladók megállapítják, hogy közöttük az értékesítést megelőzően házassági vagyonközösséget megszüntető megállapodás jött létre, amelyben a férj elismerte, hogy az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett 1/2-ed tulajdoni illetősége ellenére Ő az ingatlan vételárából 1/4-ed részre tart igényt, tekintettel arra, hogy az ingatlant nagyobb részben a feleség külön vagyonából vásárolták. Így a vételárból 1/4-ed rész a férjet, mint eladót, 3/4-ed rész a feleséget, mint eladót illeti meg. Kérdés: 1. A feleségnél a vételár hányad része (1/2-ed vagy 3/4-ed) lesz a bevétel? 2. Az ingatlan-értékesítéssel kapcsolatban a megszerzésre fordított összeg hányad része lesz költség a feleségnél? Az ingatlan vásárlásáról szóló szerződésből csak az derül ki, hogy az ingatlant 1/2-1/2-ed részben vásárolták meg (különvagyonból történő vásárlásról nem ír). Válaszát előre is köszönöm.
Orvosi rendelő értékesítése – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A fenti témában kiegészítem a kérdésem a tisztelt szakértő felvetése alapján: a 86. § (1) bekezdésének a j) pontja alá tartozik. Az értékesitő élt a 88. paragrafusban foglalt adókötelessé tétel jogával, de a lakóingatlan vonatkozásában nem. Köszönöm a választ.
Ingatlan-értékesítés
Kérdés
Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: 1.) Üdülő telek vásárlás időpontja: 1999. 2.) Földszint: 2004-ben ideiglenes használatbavételi engedély, mivel csak az alsó szintre kért a magánszemély használatbavételi engedélyt, ezért adtak ideiglenest. 3.) Tetőtér: 2011-ben végleges használatbavételi engedély, amiben leszögezték, hogy: "az ideiglenes használatba vételi engedély kiadása (2004. év) óta szerkezetépítés nem történt„, ezt a NAV határozat is figyelembe vette, az alábbi módon: „2004. évben helyszíni szemle történt, melynek során megállapítást nyert, hogy az ingatlan szerkezetkész. Rögzíti továbbá, hogy 2011. évben ismét szemle történt, ahol megállapítást nyert, hogy 2004. óta szerkezetépítés nem történt. Az ingatlan üdülőépület jellege a szerzést követően az építkezés során nem változott meg. 4.) A telek beszerzési ára illetékkel együtt ismert (3 852 000 forint), a kétszintes ingatlan építésének bekerülési értéke viszont nem ismert, bizonylatok az anyagköltségekről sincsenek. A 2012. évi szja-bevallásban az alábbi módon szerepel a megállapított jövedelem: – Eladási ár: 50 millió forint. – Az szja-törvény 62. § (3) alapján a 75 százalékos szabályt alkalmaztam, mivel nem álltak rendelkezésre az építés, bővítés kiadásai. – Bevétel: 50 millió forint – (50 millió * 75 %) = 12,5 millió forint. – Jövedelem: Megszerzés évének 1999. évet tekintve 80 százalékkal csökkenthető a bevétel, így 2,5 millió forint a jövedelem összege. – Szja: 2,5 millió forint * 16 % = 400 ezer forint. Helyesen számoltam-e ki az szja-összegét? A beszerzés éve 1999?
Kezesi felelősség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság folyamatosan kölcsönt folyósított egy másik vállalkozásnak. A kölcsönt kapó vállalkozás terméket, új ingatlant értékesített a kölcsönt folyósító vállalkozásnak. A felek megállapodtak, hogy az ingatlant a kölcsön beszámítása útján értékesítik. A termékértékesítő vállalkozásnak fizetési nehézségei vannak, ami az áfa meg nem fizetését eredményezheti. A felek kapcsolt vállalkozások. Kérdésem, hogy az áfatörvény 150. §-a alapján a kezesi felelőssége fennáll-e az ingatlant megszerző vállalkozásnak? Válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlaneladás részletre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két magánszemély, 50-50 százalékban tulajdonosok, ingatlant szeretnének eladni. A vevő csak részletekben tudja kifizetni a vételárat, körülbelül 4-5 év alatt. Ezidő alatt használná az ingatlant. Abban az esetben, ha közben pénzügyi gondjai lépnének fel, és nem tudja a teljes vételárat kifizetni, a korábban fizetett részletek bérleti díjként kerülnének figyelembe vételre a szerződésben meghatározott havi összegben. Hogyan tudjuk ezt az szja-ban lekövetni? Úgy gondoltuk, hogy az egyes években befizetett részleteket a vételár hányadában, mint résztulajdon-eladást vennénk figyelembe, a hozzá tartozó bekerülési költséghányaddal az éves szja-bevallásban. Helyes-e így? Abban az esetben, ha utólag bérleti díjjá alakul, akkor önellenőrzéssel módosítjuk az egyes évek bevallásait? Válaszát előre is köszönöm.
Szja telekvásárlás, -eladás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki 2012-ben vásárol egy ingatlant (10 000 eFt-ért), ez egy telek és egy lakóépület. Az épületet a harmadrészben a magánszemély tulajdonában lévő cég elbontja, és arra társasházat épít. 2013-ban a társasházi lakásokat eladják. Külön a telekrészt, mivel az a magánszemély nevén van, külön a lakásokat, mert az meg a cég nevén van. Kérdezném, hogy a 2013-as szja-bevallásban milyen összegben számolhatok a megvásárolt ingatlan (telek) értékével? A 10 000 eFt-tal? Vagyis a befizetendő 16 százalékos adó alapja az eladási ár (legyen 15 000 eFt) és a 10 000 eFt különbsége? Feltételezve, hogy egyéb felszámolható költség nem merült fel a magánszemély részéről. Köszönettel!
Ingatlan adásvétele, szja
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Magánszemély 2006-ban vásárolt egy ingatlant szerkezetkészen, 2013-ban értékesítette, és ugyanakkor vásárolt is egy másikat ugyanezen az értéken. Ha jól tudom, ez így adómentes. A kérdésem az, hogy ezen jövedelmet szerepeltetni kell-e a 1353-as szja-bevallásban? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
