Az egyéni vállalkozó üzlethelyiséget vitt be alakuláskor a vállalkozásába. Megszűnéskor hogyan kell eljárni? A megszűnésig értékcsökkenést számolt el. A megmaradt nettó értékkel mi lesz? A megszűnés után, amennyiben értékesíti az üzlethelyiséget, hogyan fog adózni, mint magánszemély?
Kérdésem, hogy ha olyan épitési telket adok el amelyen egy félkész ház áll (az ingatlan-nyilvántartásban telekként van nyilvántartva), helyesen értelmezem-e az szja-törvényt, hogy az eladási ár 75 százalékával csökkentett összege lesz az adóalap, mivel a szerzéskori érték és a ráépítési költség ráforditása nem igazolható pontosan számlákkal (saját munka az építkezésen stb.)? Segítő válaszukat várom, és előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonában lévő üzlethelyiséget a kft. eladja. Kérdésem az lenne, hogy az energetikai tanúsítvány költségét, illetve az ingatlanközvetítői díjat hova kell könyvelni? Segítségét köszönöm. Ildi
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Egy személy 2012-ben telket vásárolt, amit 2016-ban értékesített. A vételárat a vevő kifizette, azonban az eladó a szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy kiépíti a közműveket, amelyeket az ár tartalmazott. Mivel a közművek kiépítése hosszadalmas, így a kivitelezés egy részére 2017-ben kerül sor, és jelenleg is folyamatban van. Kérdésünk, hogy ebben az esetben hogyan kell az ingatlanértékesítésből származó bevételt meghatározni, illetve el lehet-e valamely módon számolni a közműkiépítés költségeit? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Tóth Mária
2002-ben édesanyám nekem ajándékozott egy földterületet, az ajándékozási szerződésben az ingatlan együttes forgalmi értékét 9000 forint/aranykoronában jelölték meg. Sajnos az illetékpapírok elvesztek, így nem tudom, milyen érték után fizettem illetéket. 2016-ban eladtuk a földterületet egy magánszemélynek, aki mezőgazdasági műveléssel foglalkozik. Gondom az adózással van. Úgy gondolom, a szerzéskori értékem a földterület 2002-es együttes forgalmi értéke, csökkentve édesanyám haszonélvezeti jogának akkori értékével. Ezt az értéket kell levonom az eladási árból, majd – mivel 14 év eltelt az eladásig – a törvény szerinti 90 százalékkal csökkenteni azt, és így megkapom a jövedelmet, ebből levonhatok még 200 ezer forintot, és ez az adóalapom. Jól gondolom? Édesanyám esetében pedig a vagyoni értékű jog után kapott összeg mind adóalapot képez?
Tisztelt Szakértő! Ingatlan (üzlethelyiség) eladására került sor két kft. között. A vételárból 5 millió forint foglalót készpénzben kifizetett a vevő. Ennek több mint egy hónapja. Mi az eladók vagyunk. Mit tegyek, sürgősen jelentsem be a NAV-nak? Van esetleg valami lehetőség, hogy elkerüljük a büntetést? Köszönöm válaszát!
Egy hitellel terhelt lakóház eladása esetén az eladási ár 10 millió 500 ezer forint, a vételárból az eladó visszafizetett 4 millió forintot. A lakóház szerzéskori értéke (2011. évi hagyatéki végzés szerint) 10 millió 890 ezer forint volt. Kérdésem, hogy terheli-e szja-kötelezettség az eladót?
Tisztelt Szakértő! A 2004 óta a bt. tulajdonában levő üzlethelyiséget – a társaság megszűnésével – a tulajdonosa 8 millió forintért vásárolt meg 2014-ben, majd 2016-ban mint magánszemély értékesítette azt 10 millió forintért. Számlái nincsenek, mellyel költséget számol el. Keletkezik-e jövedelme, melyet be kell vallani? Amennyiben igen, mi a számítás módja? Munkáltatói adómegállapítást választott a 2016. évi szja megállapításához. Helyesen nyilatkozott-e, vagy önadózóként kell elkészítenie szja-bevallását? Köszönöm válaszát.
Magánszemély 2014-ben vásárolt egy lakást, melyet 2016-ban eladott. 2016-ban a lakáseladás értékében vásárolt 3 darab ingatlant (kettő lakás, egy nem lakás), így pénzbeli jövedelme nem maradt. Kell-e szja-t fizetnie? Segítségét köszönöm: Ildi
Két magánszemély között létrejövő, már régen használatba vett ingatlan adásvétele esetén keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Bár fejlesztési tartalék képzésére már a 2002. adóévtől lehetőség van, még ma is számtalan kérdés adódik e szabállyal kapcsolatban; összefoglaltuk a 2016. adóévi kötelezettségnél figyelembe veendő előírásokat. A társaságiadó-bevallások előtt azt is érdemes tudni, hogyan lehet utólag igénybe venni a korábban nem érvényesített adókedvezményeket. Az egyre népszerűbb ingatlanbefektetések előtt érdemes tisztában lenni az adózási, különösképpen az áfára vonatkozó szabályokkal. A munkáltatóknak a munkavállalói költségtérítések okoznak fejtörést.
Tisztelt Szerkesztő! Ingatlanforgalmazó kft. 100 millió forint értékű ingatlant ad el, amelyen 60 milliós banki hitel tartozás van. A felek engedményezési szerződést kötöttek a bankkal, mely keretében a vevő megvette az eladó 60 milliós tartozását, így az eladó a vevőnek tartozik. Mivel az ingatlan értéke 100 millió forint, abból 60 milliót már kifizetettnek tekintenek, és csak a fennmaradó 40 milliót fizeti meg a vevő. Kérdés, hogy a kiszámlázott összeg 100 millió vagy csak 40 millió forint legyen? Melyik összeg az, ami után az áfát fizeti az eladó? Tekintettel arra, hogy a vevő nem áfaalany, az ingatlan két évnél régebbi, és az eladó nem választotta az áfafizetési kötelezettséget. Válaszukat köszönöm
Tisztelt Adózóna Szakértő! Örökléssel vagy ajándékozással szerzett lakóingatlan esetében is lehet 2%-os értékcsökkenést elszámolni, ha az új tulajdonos bérbe adja azt tételes költségelszámolással? Ha igen, akkor ez esetben a bekerülési érték a közjegyző által, illetve az ajándékozási szerződésben meghatározott érték? Köszönettel: Szentesi Péter Virtus Kft.
2013-ban és 2015-ben egyenesági rokonoktól kaptunk ajándékozás útján illetékmentesen egy ingatlan-tulajdonrészt. 2016-ban ezt az ingatlant értékesítettük, és a adásvételi szerződésben a tulajdonhányad alapján megállapított ár eltér az ajándékozási szerződésben szereplő ártól. (Az ajándékozási szerződésen kevesebb összeg szerepel, mint amennyit kaptunk érte az értékesítés során). Még 2016-ban – tehát egy éven belül – felhasználtuk az eladás során keletkezett bevétel teljes összegét egy másik lakóház vásárlására. A kérdésem az lenne, hogy kell-e szja-t fizetni a kettő különbözetére? Köszönettel.
2017-ben alakuló kft. fő tevékenysége használt lakóingatlanok vásárlása, felújítása, eladása (magánszemélyeknek, cégeknek).Tárgyévben maximum kettő ilyen ingatlan lenne. Kérdésem: induláskor áfakörbe be kell-e jelentkeznie? Ha igen, az általános szabályok szerint? Vételkor nincs áfa felszámítva, felújításkor az anyagköltség áfája visszaigényelhető-e, illetve, ha eladja tárgyéven belül az ingatlant, az eladáskor áfa terheli-e, ha igen, hány százalék?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték