Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    347 találat a(z) ingatlaneladás cimkére

    Kérdés

    Kérem segítségüket az alábbiakra vonatkozóan: ügyfelem építtetett egy ingatlant, amit használatba vételi engedély kiadását megelőzően értékesített 2018 júliusában tulajdonjog-fenntartással. Ezen időponttól tovább folyik az építkezés, a felmerülő költségek a nevére szóló számlák alapján kerülnek kifizetésre. A használatba vételi engedély jogerőre emelkedett 2018 decemberében. Az építés lezárása, az utolsó vételárrészlet kifizetése és a végleges tulajdonba adás ez év júniusában várható. Kérdésem: mikor kell bevallania az értékesítésből származó jövedelmet. Köszönettel: Tóth Éva

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2018-ban 10,4 millió forintért eladásra került a 2015-ben 6,8 millió forintért vásárolt lakás. Keletkezett-e szja-köteles jövedelem, ha az eladó 2018-ban az ingatlan vételárából házat vásárolt?

    Kérdés

    – A 2019-es évben egy kivás cégnek ingatlaneladásból nyeresége képződik. Ha jövő évben (2020-ra) visszajelentkezik társasági adó hatálya alá, akkor az idei évben keletkezett nyereség, amit osztalékba kíván helyezni, hogyan adózik, 9% társasági adót fizetünk vagy 13% kivát? És ez a fizetési kötelezettség mikor és milyen formában merül fel a cégnek? – Ha a kivás cég ebből a nyereségből véglegesen szeretne átadni pénzeszközt egy társasági adó hatálya alá tartozó cégnek, akkor hogyan adózik ezután a kivás, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó cég? Kérem mielőbbi szíves segítségüket!

    Kérdés

    Tisztelt Lepsényi Mária! 2017-ben tartási-életjáradéki szerződést kötött egy magánszemély két eltartóval, 50-50 százalékban. Az eltartók havonta fizettek az eltartottnak egy összeget, és vállalták, hogy halála esetén kívánságának megfelelően eltemetik. Az eltartottnak élethosszig tartó haszonélvezete volt. 2018-ban elhunyt, az eltartók értékesítették az ingatlant. A tartási szerződésben 24 millió forintban jelölték meg az ingatlan értékét. A NAV az illeték alapjául az egy főre jutó összeget – 12 millió forintot – csökkentette a haszonélvezeti jog értékével, azaz 9 millió 600 ezer forint után kérte az illetéket. Kérdésem, hogy az eladási árból (32 millió forint) a 12 millió forintot vagy a csökkentett összeget vonhatom le, a befizetett illetékkel együtt? Másik kérdésem, hogy a temetési költség levonható-e? A számla az egyik eltartó nevére szól csak, így ő veheti figyelembe (nem egyenesági rokonok) a teljes összeget vagy megoszthatják? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Hivatkozva erre a válaszára: https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_25_Tobb_mint_20_evvel_ezelott_vasaro_kgd, kérem, legyen szíves részletezni, hogy ha a kft. az eladás előtt piaci árra felértékeli az ingatlant, és eladás után a kft.-ből ki akarja venni a teljes vételárat (vagy a korábbi maradványértéken felüli összeget), annak milyen adó- és járulékvonzata van. – Ha nem értékeli fel előtte, akkor a maradványérték és az eladási ár különbözetére társasági adót fizet, majd osztalékként (élve az osztalékelőleggel) osztalékadót és kapcsolódó járulékot fizet? – Ha felértékeli előtte, akkor ugye társasági adó nem keletkezik, de nem keletkezik-e társasági adót módosító tétel valamelyik lépésnél? És milyen összegek kifizetésével tudja teljesen kivonni a vállalkozásából a vételárat vagy az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetét? Azaz megéri-e pénzügyileg ezt a felértékelési lépést végigvinni akkor, ha utána ki akarja vonni ezt a pénzt a kft.-ből?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlanhoz kapcsolódó tanácsadást végezne egy magyar kft. részére (nem ingatlanközvetítés, végzettséget nem igényel). Nagyon magas értékű ingatlanhoz kapcsolódna az egyalkalmas megbízás, ennek megfelelően a díjazás viszonylag magas lenne, kb. 60 millió forint. Kérdésünk az lenne, hogy milyen jellegű szerződést lenne érdemes kötni a kft.-nek a magánszeméllyel annak érdekében, hogy a kapott díjazás után a legkevesebb adót és járulékot kelljen fizetnie a magánszemélynek? A javasolt szerződéses forma alapján milyen jövedelemnek minősül a kapott juttatás a magánszemélynél? Ezek alapján milyen típusú és mértékű adókat, járulékokat kell fizetnie? Válaszukat előre is köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 19 évvel ezelőtt vett ingatlant amit irodaként használt, és értékcsökkenési leírást számolt el (2% évente). Májusban megszünteti a vállalkozói tevékenységét. 2019 októberében megvennék tőle az ingatlant. Hogyan adózik? Hogyan adózik, ha 2020 októberében adja el az ingatlant? Előre is köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Lepsényi Mária! Házaspár eladta az ingatlanát 2018-ban, a tulajdoni hányaduk egyheted-hatheted. 2016. évben vették az ingatlant és akkor felújították, számlával rendelkeznek. Mivel nem gondolták, hogy ilyen gyorsan eladják, a felújítási számlák nem csak egyikük nevére szól, sajnos több szól az egyhetedet birtokló nevére. Kérdésem, hogy a számlákat hogyan vehetik figyelembe? A tulajdoni hányad arányában vagy csak ami a nevükre szól? A felújítási számláknak van-e időkorlátja?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kiskorú ingatlantulajdonos nevében az édesanyja jár el. Ő adja ki az ingatlant és szedi be a bevételeket. Ha az ingatlant eladják, akkor az édesanya átvállalhatja-e az szja-fizetési kötelezettséget, és ezzel szemben érvényesíthet-e családi kedvezményt? Köszönettel: Jancsó Katalin

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy átvállalhatja-e Norvégiában élő, norvég állampolgár testvérétől a 2018-ban értékesített, öröklés útján szerzett ingatlan eladásából származó személyijövedelemadó-kötelezettségét, beleértve a bevallást és az adó megfizetését is. Szeretnénk még azt is megtudni, hogy ha az ingatlant egyenesági öröklés útján, két különböző évben (2016-2017.) szerezték. Majd 2018. évben értékesítették, akkor a jövedelem kiszámításánál az értékesítésből származó bevételt is kétfelé kell bontani (2016-ban is 1/2, majd 2017-ben is 1/2 hányadot szerzett a két testvér), és évenként megállapítani a jövedelmet, figyelembe véve, hogy 2016-ban a számított érték 90 százalékát kell csak jövedelemként adóalapnak tekinteni? Segítségét előre is köszönöm! Bereczk Zsuzsanna

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következő eseteknél szeretném megtudni, milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezik. a) Két testvér örökölt 50-50%-ban egy családi házat 2017-ben, anyukájuk halálát követően. 2018 nyarán eladták az ingatlant. A hagyatéki leltárban az ára 17 millió forint volt, de csak 14 millióért tudták eladni. Mivel bevételük nem keletkezett, nem terheli őket adó, de az adóbevallásban így is fel kell ezt tüntetni? b) Mi lenne a teendő abban az esetben, ha a fenti értékek fordítva lettek volna, és a különbözet (3 millió forint bevétel) nem lett volna ingatlanba befektetve, hanem autót vettek volna, vagy a gyerekeiknek adták volna oda? Előre is köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    Lakásépitő kft. befektetője a kölcsön ellenében a kész lakás tulajdonjogát kapja. Értékesítésnek minősül ez, és áfavonzata van?

    Kérdés

    Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Új, most alapított áfaalany kft-nek még nincs számlaforgalma. Gyakorlatilag ingatlant vásárolt, amely adásvételi szerződésében a FORDÍTOTT ADÓZÁS kitétel szerepel. Hivatkozik az áfatörvény 142. paragrafusára. Az eladó a régi (2 évnél jóval régebbi) felépítményes ingatlan értékesítését – az áfatörvény 88. paragrafusa alapján – az általános áfaszabályok alá vonta. Kérdés: az induló, még számlát ki nem bocsátó áfaalany társaságnak a fordított adózás miatt fizetendő adója keletkezik, ugyanakkor élhet-e a fordított adózáshoz kapcsolódóan az áfalevonási jogával? Tisztelettel: Boronkay László

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Őstermelő járulékfizetése részmunkaidő mellett

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Hipamegállapítás és bevallás 2025

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Műemlék társaságiadóalap-kedvezmény

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media