Abban az esetben, ha 2018. januárban lakásvásárlás történt 14 millió forint értékben, és a lakást 2019. augusztusban eladták 18 millió forintért, ugyanakkor 2019 októberében ez az összeg teljeskörűen fel lett használva újabb ingatlanvásárlásra, akkor keletkezik-e szja-fizetési kötelezettség? Az új ingatlan ára 23 millió forint volt. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kft. a magánszeméllyel előszerződést kötött a lakás eladására 2019 decemberében. A magánszemély a foglalót kifizette, és 2019. dec. 31-ével az építési napló szerint kiszámlázta a kft. a vevőnek készültségi foknak megfelelően (90%) a lakásvételárrészt. Az előszerződés ezt megengedte. A kérdésem az, hogy ebben az esetben a foglaló és vételárrész az előlegnek minősül, vagy lehet árbevételnek tekinteni? A kft. a lakásépítéséhez külső alvállalkozókat vett igénybe, ezeknek a költségeit a 2019. évi ipabevallásban le lehet vonni? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlannak két 50-50%-os tulajdonosa van. Az ingatlant öröklés útján szerezték, melyet el is akarnak adni. Az öröklés és az eladás között nem telt még el egy év sem. A hagyatéki végzésben az ingatlan értéke 20 millió forint volt. Ha az ingatlant 30 millió forintért adják el, akkor származik-e bármelyik tulajdonosnak jövedelme az ügyletből? Az Szja tv. 62. § nem említi külön azt, hogy ha több tulajdonos van, akkor mit kell szerzési értéknek tekintetni, csak arról tesz említést, hogy a hagyatéki leltárban szereplő értéket. Tehát a kérdésem: ha a 20 millió forint értékű ingatlant együttesen 30 millió forintért eladják, akkor a szerzési értéket személyenként kell meghatározni tulajdonrész alapján és ezzel kell szembeállítani, az értékesítésből fejenként jutó bevételt (20/2 = 10 és ezzel szemben van a 30/2 = 15, tehát fejenként 5 M Ft jövedelem) vagy pedig a 20 millió forintot kell szembeállítani a bevétel arányos részével mindkét tulajdonos esetén (30/2= 15 M Ft, ami kisebb mint a 20 M Ft, tehát személyenként nincs jövedelem és adó sem)?
Tisztelt Szakértő! Adott egy ingatlanforgalmazással foglalkozó (de áfakörös) vállalkozás. Az új építésű ingatlan elkészült (alvállalkozó generálkivitelezésben), eladásra került, 5%-os kedvezményes áfával. Ez a kft. használt ingatlant vásárolt magánszemélytől, melyet a felújítás után bérbe szeretne adni. Kérdés: a most vásárolt használt ingatlan felújításához vásárolt anyagok, igénybevett szolgáltatások áfája visszaigényelhető-e?
Tisztelt Szakértő! Építőipari vállalkozás társasházakat épít. Az egyik ingatlanból 3 lakás és egy tárolóhelyiség nem került eladásra, ezt a vállalkozás használta bérbeadás céljából. A használatba vétel óta több, mint 2 év telt el. Most el szeretné adni ezeket a lakásokat és tárolót magánszemély részére. A vállalkozás nem jelentkezett be külön az ingatlan-bérbeadás és -értékesítés vonatkozásában az áfa hatálya alá. Az építkezéshez használt anyagok áfáját levonta annak idején. A kérdésünk, hogy ebben az esetben kiállíthat-e áfamentes számlát az értékesítésről. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben "A" Kft. a tulajdonában lévő ingatlanát átruházza egy másik, "B" Kft.-re – ahol A és B Kft. tulajdonosai ugyanazok a magánszemélyek és az üzletrészek mértéke is azonos – van-e az ingatlanátruházás után illetékfizetési kötelezettség? Köszönettel.
Társaságunk egy 2014-ben, saját vállalkozásban megvalósuló beruházás keretében felépített raktárépületét szeretne értékesíteni egy másik vállalkozásnak. A két cég kapcsolt vállalkozás. Az ingatlan 2014-ben épült, így már nem számít új ingatlannak. Az ingatlanértékesítésre adókötelezettséget választottunk. 2014-ben a költségek után az áfát visszaigényeltük. A vállalkozás teljes egészében adóköteles tevékenységet folytat. Jól gondoljuk, hogy így fordított áfásan számlázhatjuk ki az ingatlanértékesítést? Illetve a 2014-ben levont áfát kell-e ilyenkor arányosítani, lesz-e az értékesítés miatt visszafizetendő áfánk, mivel nem telt le a 20 év?
Visszaesett a kereslet az ingatlanpiacon, a vevők kivárnak, ha mégis a vásárlás mellett döntenek, akkor is nehezen. Egyre többen veszik igénybe ingatlanközvetítő segítségét, ugyanis szakmai segítség nélkül nem tudják reálisan felbecsülni ingatlanuk értékét.
Árverésen értékesíti balatoni üdülőit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Az első ütemben értékesítésre szánt üdülők összértéke meghaladja a 2,5 milliárd forintot – közölte ma az állami vagyonkezelő.
Társaságunk ingatlanforgalmazással foglalkozó gazdasági társaság, lakóingatlan és nem lakóingatlan értékesítésére is adókötelezettséget választott. Amennyiben 2018. november 1. előtt jogerős építési engedéllyel rendelkező, 5 százalékos áfakulcsú lakóingatlant vásárolunk, és azt 2023. december 31-e előtt továbbértékesítjük, hány százalékos áfa terheli az értékesítést?
Tisztelt Szakértó! Egy kft. (általános szabályok szerinti áfaalany) vásárolt egy "kivett beépítetlen területet", magánszemélytől. Még ebben az évben változott az elképzelés a telekkel kapcsolatban, és a kft. eladta azt az egyik tagnak, aki ügyvezető is. Hogyan kell kiszámlázni, áfásan vagy 0 százalék áfával? A kft. nincs bejelentkezve ingatlanértékesítés esetében az áfa hatálya alá.
Ma már szakértőre és megfelelő árazásra van szükség, ha sikeresen értékesíteni akarjuk ingatlanunkat a belvárosi ingatlanpiacon. Óriásira nőtt ugyanis a kínálat, és a vevők nagyon megnézik, mit vásárolnak – állapítja meg a Balla Ingatlan.
Tisztelt Szakértő! X Kft. 4 éve vásárolt egy telket (ipari, építési telek), melynek áfáját teljes egészében visszaigényelte, lévén, hogy a telket telephelyként, adóköteles tevékenységéhez használja. Néhány hónapja a telek egy pici részét bérbeadta, de sajnos nem tette áfakötelessé az ingatlan-bérbeadást. A jövő évben értékesíteni szeretné a telket. Kérdésem: eladáskor hogyan kezelem a beszerzéskor levont áfát, s hogyan alakulna a helyzet, ha az ingatlan-bérbeadásra áfakötelezettséget választott volna? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Idén eladtam a lakóingatlanomat, és most veszek egy telket, amire szintén lakóingatlant fogok építeni, még ebben az évben. Az a kérdésem, hogy vonatkozik-e rám az illetékmentesség ebben az esetben is? Ha igen, a telekvásárlást be kell jelenteni?
Elnézést, pontosítani szeretném a korábbi kérdésemet: Egy lakóház, udvar teljes eladási ára 2019-ben 8 000 000 forint. Az ingatlant két testvér örökölte a szülőktől. 2/4-ed rész apai örökségként 1998-ban (tehát nem adóalap). A második 2/4-ed részt anyai örökségként 2018 novemberében örökölték. A 2018. évi hagyatéki végzés alapján a 2/4-ed rész adó és értékbizonyitvány szerinti értéke 2 650 000 forint, a temetési és közjegyzői költség 433 700 forint. Jól gondolom-e, hogy egy-egy testvér nettó adóalapja 916 300 forint lesz?
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték