Egy vállalkozás ingatlanját 90 millió forintért úgy értékesítette, hogy annak kifizetése 7 év részletfizetéssel történik. Az adásvételi szerződés szerint a tulajdonba adás is a futamidő végén lesz. Könyvelhető ez halasztott bevételként, elhatárolva úgy, hogy minden évben a ténylegesen kifizetett összeg kerül adózás alá? Hogyan tudjuk a tárgyi eszközből kivezetni az ingatlant? A futamidő végén tulajdonba adással? Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlan több részben került két testvér tulajdonába. Hogyan kell megállapítani ebben az esetben a fizetendő adót egy testvérre? Az ingatlanközvetítői díj levonása hogyan érvényesíthető? 2017-ben örökölt ingatlan ½ része (a két testvérnek) után a hagyatéki érték 15 millió, 2018-ban a másik örökölt ½ rész (a két testvérnek) után a hagyatéki érték 20 millió, 2019-ben az eladási ár 41 millió, közvetítői díj 1,23 millió. Melyik számítás a helyes? 2017-ben: bevétel:41 millió -1,23 millió*0,25=9,94 millió bekerülési érték: 15 millió*0,25=3,75 számított jövedelem: 9,94 millió-3,75 millió= 6,19*0,9= 5,57 millió. 2018-ban jövedelem ugyanaz, bekerülési érték 20 millió*0,25= 5 millió, így a jövedelem 9,94 millió-5 millió=4,94 millió, összesen: (5,57+4,94)*0,15 az adó így az adóalap 10,51? Vagy nem vonható le a közvetítői díj csak a 2018-as bevételből? 2017: 41*0,25 a bevétel és így az adóalap (10,25-3,75)*0,9 azaz 5,85 millió, 2018: (41-1,23)*0,25 a bevétel így az adóalap 9,94-5 millió=4,94 az összesen: 10,79 (5,85+4,94)az összes adóalap. Előre is köszönöm.
Tisztelt Dr. Bartha Úr! Pontosítanám a kérdésemet. Adásvételi szerződéssel adtunk el régi, beépített ingatlant. A számát fordított adózással állítjuk ki, élve az áfatörvény adta lehetősséggel (142. §). Kérdésem: 1. foglaló számlázása? 0% áfa, mivel áfa körön kívül van? 2. előleg számlázása? 3. végszámla kiállítása? Végszámla: nettó érték + áfa (fordított adózás) - foglaló értéke
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen tanácsot adni az alábbi ügylet megoldásában. Két, normál áfaalany (2-es adószám) egy használt ingatlanra (nem lakóingatlan, hétvégi ház) adásvételi szerződést köt. Az eladó cég minden ingatlanügyletére (4 igen) adókötelezettséget választott az áfatörvény 88. paragrafusa alapján. Ezek alapján az eladó cég fordított áfás számlát lesz köteles kiállítani az ügyletről. A vevő cég nem választott adókötelezettséget az ingatlanügyleteire (4 nem). Kérdések: 1. A vevő cég az áfabevallásába beállíthatja-e visszaigényelhető áfaként a nettó összegre felszámított áfát? 2. Ha Ön szerint alapvetően nem, akkor kérem, írja meg, hogy milyen további feltételek fenállása szükséges ahhoz, hogy mégis be tudja állítani a vevő cég az áfabevallásába visszaigényelhetőként az áfa összegét. 3. Mi a helyzet abban az esetben, ha a fenti adásvételi ügylet tárgya lakóingatlan? Válaszát előre is köszönöm szépen. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként történik egy lakás bérbeadása, de mindeközben az egyén katás vállalkozó. Az illető nem a bérbe adott lakásban él. Kérdésem, hogy ha eladásra kerül a bérbe adott ingatlan, szja-s jövedelemként adózik vagy katás bevételként jelenik meg? Vagy például, ha ugyanez a magánszemély örököl egy telket, és azt értékesíti, akkor az szja alá tartozó jövedelme keletkezik? Köszönöm!
Abban az esetben, ha 2018. januárban lakásvásárlás történt 14 millió forint értékben, és a lakást 2019. augusztusban eladták 18 millió forintért, ugyanakkor 2019 októberében ez az összeg teljeskörűen fel lett használva újabb ingatlanvásárlásra, akkor keletkezik-e szja-fizetési kötelezettség? Az új ingatlan ára 23 millió forint volt. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kft. a magánszeméllyel előszerződést kötött a lakás eladására 2019 decemberében. A magánszemély a foglalót kifizette, és 2019. dec. 31-ével az építési napló szerint kiszámlázta a kft. a vevőnek készültségi foknak megfelelően (90%) a lakásvételárrészt. Az előszerződés ezt megengedte. A kérdésem az, hogy ebben az esetben a foglaló és vételárrész az előlegnek minősül, vagy lehet árbevételnek tekinteni? A kft. a lakásépítéséhez külső alvállalkozókat vett igénybe, ezeknek a költségeit a 2019. évi ipabevallásban le lehet vonni? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlannak két 50-50%-os tulajdonosa van. Az ingatlant öröklés útján szerezték, melyet el is akarnak adni. Az öröklés és az eladás között nem telt még el egy év sem. A hagyatéki végzésben az ingatlan értéke 20 millió forint volt. Ha az ingatlant 30 millió forintért adják el, akkor származik-e bármelyik tulajdonosnak jövedelme az ügyletből? Az Szja tv. 62. § nem említi külön azt, hogy ha több tulajdonos van, akkor mit kell szerzési értéknek tekintetni, csak arról tesz említést, hogy a hagyatéki leltárban szereplő értéket. Tehát a kérdésem: ha a 20 millió forint értékű ingatlant együttesen 30 millió forintért eladják, akkor a szerzési értéket személyenként kell meghatározni tulajdonrész alapján és ezzel kell szembeállítani, az értékesítésből fejenként jutó bevételt (20/2 = 10 és ezzel szemben van a 30/2 = 15, tehát fejenként 5 M Ft jövedelem) vagy pedig a 20 millió forintot kell szembeállítani a bevétel arányos részével mindkét tulajdonos esetén (30/2= 15 M Ft, ami kisebb mint a 20 M Ft, tehát személyenként nincs jövedelem és adó sem)?
Tisztelt Szakértő! Adott egy ingatlanforgalmazással foglalkozó (de áfakörös) vállalkozás. Az új építésű ingatlan elkészült (alvállalkozó generálkivitelezésben), eladásra került, 5%-os kedvezményes áfával. Ez a kft. használt ingatlant vásárolt magánszemélytől, melyet a felújítás után bérbe szeretne adni. Kérdés: a most vásárolt használt ingatlan felújításához vásárolt anyagok, igénybevett szolgáltatások áfája visszaigényelhető-e?
Tisztelt Szakértő! Építőipari vállalkozás társasházakat épít. Az egyik ingatlanból 3 lakás és egy tárolóhelyiség nem került eladásra, ezt a vállalkozás használta bérbeadás céljából. A használatba vétel óta több, mint 2 év telt el. Most el szeretné adni ezeket a lakásokat és tárolót magánszemély részére. A vállalkozás nem jelentkezett be külön az ingatlan-bérbeadás és -értékesítés vonatkozásában az áfa hatálya alá. Az építkezéshez használt anyagok áfáját levonta annak idején. A kérdésünk, hogy ebben az esetben kiállíthat-e áfamentes számlát az értékesítésről. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben "A" Kft. a tulajdonában lévő ingatlanát átruházza egy másik, "B" Kft.-re – ahol A és B Kft. tulajdonosai ugyanazok a magánszemélyek és az üzletrészek mértéke is azonos – van-e az ingatlanátruházás után illetékfizetési kötelezettség? Köszönettel.
Társaságunk egy 2014-ben, saját vállalkozásban megvalósuló beruházás keretében felépített raktárépületét szeretne értékesíteni egy másik vállalkozásnak. A két cég kapcsolt vállalkozás. Az ingatlan 2014-ben épült, így már nem számít új ingatlannak. Az ingatlanértékesítésre adókötelezettséget választottunk. 2014-ben a költségek után az áfát visszaigényeltük. A vállalkozás teljes egészében adóköteles tevékenységet folytat. Jól gondoljuk, hogy így fordított áfásan számlázhatjuk ki az ingatlanértékesítést? Illetve a 2014-ben levont áfát kell-e ilyenkor arányosítani, lesz-e az értékesítés miatt visszafizetendő áfánk, mivel nem telt le a 20 év?
Visszaesett a kereslet az ingatlanpiacon, a vevők kivárnak, ha mégis a vásárlás mellett döntenek, akkor is nehezen. Egyre többen veszik igénybe ingatlanközvetítő segítségét, ugyanis szakmai segítség nélkül nem tudják reálisan felbecsülni ingatlanuk értékét.
Árverésen értékesíti balatoni üdülőit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Az első ütemben értékesítésre szánt üdülők összértéke meghaladja a 2,5 milliárd forintot – közölte ma az állami vagyonkezelő.
Társaságunk ingatlanforgalmazással foglalkozó gazdasági társaság, lakóingatlan és nem lakóingatlan értékesítésére is adókötelezettséget választott. Amennyiben 2018. november 1. előtt jogerős építési engedéllyel rendelkező, 5 százalékos áfakulcsú lakóingatlant vásárolunk, és azt 2023. december 31-e előtt továbbértékesítjük, hány százalékos áfa terheli az értékesítést?
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték