332 találat a(z) ingatlaneladás cimkére
Ingatlanértékesítés adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2011. évben ajándékozás jogcímen jutottam egy ingatlanhoz, a szerződésben feltüntettük a becsült értéket is, 6 millió forintot. 2012-ben értékesítettem ezt az ingatlant 5,5 millió forintért. Az adóbevallás tisztázása érdekében kértem (2013-ban) a NAV-tól írásban tájékoztatást a helyes jogértelmezéssel kapcsolatban. A NAV válasza az alábbi volt: "Az Szja tv. 62. § (2) bekezdése szerint a megszerzésre fordított összeg ajándékozás esetén az átruházásról szóló szerződés (ajándékozási szerződés) szerinti érték. Ha ilyen nincs és illetékkiszabás nem történt, akkor a megszerzésre fordított összeg ajándékozással szerzett ingatlan esetében az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében – az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül." Továbbá "csak az illetékkiszabás hiánya és szerződésben rögzítésre nem került érték esetén keletkezne adófizetési kötelezettsége." Ennek alapján nem történt adófizetés. Szeretném megkérdezni, hogy ez a jogértelmezés megfelelő volt-e? Mi a teendő abban az esetben, ha a NAV utólag megváltoztatja a véleményét, és már nem így értelmezi az azóta is változatlan formában létező jogszabályt? Érhet-e valamilyen hátrány (adó+pótlék+bírság) akkor, ha jóhiszeműen jártam el ezen állásfoglalás alapján?
Kivett beépítetlen terület értékesítésének áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. vásárol január 20-án kivett beépítetlen területet, lakásépítés céljából, a lakásokat értékesíteni fogja. A területnek 383/336-od arányban lesz tulajdonosa, 383/47 arányban egy magánszemély marad a tulajdonos. Szeptemberben úgy dönt, hogy eladja a részét egy másik kft.-nek, és nem ő építi fel a lakásokat. A másik kft. a magánszemély 47-ed részét is megvásárolja. Kaptunk egy adásvételi szerződést (mi könyveljük mindkét kft.-t), melyben az eladó kft. és a magánszemély is szerepel, valamint vevőként a másik kft. Jó ez így, nem kellett volna a vevőnek két adásvételi szerződést készíteni, külön az eladó kft.-vel és külön a magánszeméllyel. A másik problémám, hogy a szerződésben nem szerepel áfa, szerintünk – mivel ez egy építési telek – áfásan kellett volna értékesíteni a két cég között. A magánszemély pedig nem számít fel áfát. A tulajdonosok tájékoztatása alapján az adásvételi szerződés megkötése előtt már megállapodott a vevő kft.-vel, hogy elkezdheti az építést (az építési naplót a vevő kft. vezeti, melynek megnyitási dátuma korábbi, mint a telek-adásvételi szerződés dátuma). (Új törvények szerint nem építésiengedély-köteles). Ki kell esetleg térni erre az adásvételi szerződésben vagy megfelelő a korábbi megállapodás?
Nyaralóvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. ügyvezetőjének tulajdonában van egy nyaraló. A kft. szeretné azt megvásárolni, felújítani és fizetővendéglátással tovább hasznosítani. (A kft. és annak ügyvezetője jelenleg a nyaraló tulajdonosa.) Van ennek valami akadálya? Mi szükséges hozzá, például hivatalos árbecslés a vételárhoz?
Lakóingatlan utáni szja-fizetési kötelezettség alapja
Kérdés
Lakóingatlant 2002-ben (30 millió forint értékű) elajándékoztak. 2016-ban a szerződést felbontották, és visszaállították az eredeti állapotot. 2017-ben eladták az ingatlant 60 millió forintért. Milyen összeg után, mennyi szja-t kell fizetni?
Nagyértékű Ingatlan elszámolása egyéni vállalkozó megszűnésekor
Kérdés
Az egyéni vállalkozó üzlethelyiséget vitt be alakuláskor a vállalkozásába. Megszűnéskor hogyan kell eljárni? A megszűnésig értékcsökkenést számolt el. A megmaradt nettó értékkel mi lesz? A megszűnés után, amennyiben értékesíti az üzlethelyiséget, hogyan fog adózni, mint magánszemély?
Ingatlaneladás szja
Kérdés
Kérdésem, hogy ha olyan épitési telket adok el amelyen egy félkész ház áll (az ingatlan-nyilvántartásban telekként van nyilvántartva), helyesen értelmezem-e az szja-törvényt, hogy az eladási ár 75 százalékával csökkentett összege lesz az adóalap, mivel a szerzéskori érték és a ráépítési költség ráforditása nem igazolható pontosan számlákkal (saját munka az építkezésen stb.)? Segítő válaszukat várom, és előre is köszönöm.
Ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonában lévő üzlethelyiséget a kft. eladja. Kérdésem az lenne, hogy az energetikai tanúsítvány költségét, illetve az ingatlanközvetítői díjat hova kell könyvelni? Segítségét köszönöm. Ildi
2016. évi szja-bevallás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Egy személy 2012-ben telket vásárolt, amit 2016-ban értékesített. A vételárat a vevő kifizette, azonban az eladó a szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy kiépíti a közműveket, amelyeket az ár tartalmazott. Mivel a közművek kiépítése hosszadalmas, így a kivitelezés egy részére 2017-ben kerül sor, és jelenleg is folyamatban van. Kérdésünk, hogy ebben az esetben hogyan kell az ingatlanértékesítésből származó bevételt meghatározni, illetve el lehet-e valamely módon számolni a közműkiépítés költségeit? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Tóth Mária
Haszonélvezeti jog adózása
Kérdés
2002-ben édesanyám nekem ajándékozott egy földterületet, az ajándékozási szerződésben az ingatlan együttes forgalmi értékét 9000 forint/aranykoronában jelölték meg. Sajnos az illetékpapírok elvesztek, így nem tudom, milyen érték után fizettem illetéket. 2016-ban eladtuk a földterületet egy magánszemélynek, aki mezőgazdasági műveléssel foglalkozik. Gondom az adózással van. Úgy gondolom, a szerzéskori értékem a földterület 2002-es együttes forgalmi értéke, csökkentve édesanyám haszonélvezeti jogának akkori értékével. Ezt az értéket kell levonom az eladási árból, majd – mivel 14 év eltelt az eladásig – a törvény szerinti 90 százalékkal csökkenteni azt, és így megkapom a jövedelmet, ebből levonhatok még 200 ezer forintot, és ez az adóalapom. Jól gondolom? Édesanyám esetében pedig a vagyoni értékű jog után kapott összeg mind adóalapot képez?
Készpénzes fizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlan (üzlethelyiség) eladására került sor két kft. között. A vételárból 5 millió forint foglalót készpénzben kifizetett a vevő. Ennek több mint egy hónapja. Mi az eladók vagyunk. Mit tegyek, sürgősen jelentsem be a NAV-nak? Van esetleg valami lehetőség, hogy elkerüljük a büntetést? Köszönöm válaszát!
Adózás örökölt lakóház eladása után
Kérdés
Egy hitellel terhelt lakóház eladása esetén az eladási ár 10 millió 500 ezer forint, a vételárból az eladó visszafizetett 4 millió forintot. A lakóház szerzéskori értéke (2011. évi hagyatéki végzés szerint) 10 millió 890 ezer forint volt. Kérdésem, hogy terheli-e szja-kötelezettség az eladót?
Üzlethelyiség vétele, majd eladása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2004 óta a bt. tulajdonában levő üzlethelyiséget – a társaság megszűnésével – a tulajdonosa 8 millió forintért vásárolt meg 2014-ben, majd 2016-ban mint magánszemély értékesítette azt 10 millió forintért. Számlái nincsenek, mellyel költséget számol el. Keletkezik-e jövedelme, melyet be kell vallani? Amennyiben igen, mi a számítás módja? Munkáltatói adómegállapítást választott a 2016. évi szja megállapításához. Helyesen nyilatkozott-e, vagy önadózóként kell elkészítenie szja-bevallását? Köszönöm válaszát.
Szja ingatlaneladás esetén
Kérdés
Magánszemély 2014-ben vásárolt egy lakást, melyet 2016-ban eladott. 2016-ban a lakáseladás értékében vásárolt 3 darab ingatlant (kettő lakás, egy nem lakás), így pénzbeli jövedelme nem maradt. Kell-e szja-t fizetnie? Segítségét köszönöm: Ildi
Haznált ingatlan eladása/vásárlása
Kérdés
Két magánszemély között létrejövő, már régen használatba vett ingatlan adásvétele esetén keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Megjelent az áprilisi VálaszAdó
Cikk
Bár fejlesztési tartalék képzésére már a 2002. adóévtől lehetőség van, még ma is számtalan kérdés adódik e szabállyal kapcsolatban; összefoglaltuk a 2016. adóévi kötelezettségnél figyelembe veendő előírásokat. A társaságiadó-bevallások előtt azt is érdemes tudni, hogyan lehet utólag igénybe venni a korábban nem érvényesített adókedvezményeket. Az egyre népszerűbb ingatlanbefektetések előtt érdemes tisztában lenni az adózási, különösképpen az áfára vonatkozó szabályokkal. A munkáltatóknak a munkavállalói költségtérítések okoznak fejtörést.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
