Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    354 találat a(z) ingatlaneladás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A hagyatéki végzésben egy ingatlan 1/2 részét két testvér örökli az anya holtig tartó haszonélvezetével. A haszonélvezet értéke nincs meghatározva, az ingatlanrész adó és értékbizonyítvány értéke 3 500 eFt. Egy év múlva eladják az ingatlant 9 800 eFt-ért. A vételárból az anya 6 370 eFt-ot kap, melyből 1 470 eFt a haszonélvezet megváltása. A testvérek fejenként 1 715 eFt-ot kapnak. Mennyi a testvérek fejenkénti szerzési értéke?

    Kérdés

    Tisztlet Adózóna! Adószámmal rendelkező, 12 éves kiskorú lakáscélú ingatlant értékesített 5 éven belül, így adókötelezettsége keletkezett. Kinek kell bevallani és befizetni a számított adót, illetve van-e fizetési halasztás vagy egyéb könnyítési lehetőség? Üdvözlettel: Szabó Attila

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéskörben szeretném a segítségüket kérni: Tavalyi évben megörököltük a szülői családi ház 1/3-át (kb. 23 millió forint értékben), amelyet idén szeretnénk értékesíteni. Mivel egy nagyobb értékű ingaltant szeretnénk vásárolni (42 millió forint értékben), amely után vagyonszerzési illetéket kell fizetnünk, arra gondoltunk, hogy az örökölt ház anyai 1/3-át is ránk íratnánk ajándékozással, ami egyenes ágon illetékmentes, így a házrész 2/3-ának értéke meghaladja az új ingatlan értékét, és így nem szükséges vagyonszerzési illetéket fizetni. Viszont azt nem tudjuk pontosan, hogy az örökölt lakás eladásából származó bevétel után milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezik, ha a bevételből új lakóingatlant vásárolunk? Segítségüket előre is köszönjük!

    Kérdés

    Ha csak a férj tulajdonában van az ingatlan, annak eladásakor figyelembe vehető-e a feleség nevére szóló felújítási számla bevételcsökkentő tételként?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánszemély örökölt ingatlant értékesített 2017-ben. Kérdésem, hogy megszerzésre fordított költségként levonható-e az örökhagyó temetésének költsége (számlával rendelkezik)? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kozmetikus egyéni vállalkozó 2009-ig áfás volt. Egy szalont vásárolt (építtetett), amelynek az áfáját 2010-ben kapta vissza, mivel 2010-ben kapta meg rá a használatba vételi engedélyt. A szalon bruttó értéke 7 025 700 forint volt (20 százalék áfával). A szerződésben szerepel az adószáma, de a szalon értékét saját devizahitelből, magánszemélyként fizette ki évek alatt, és nem számoltuk el a vállalkozásban, csak a szalon évenkénti értékcsökkenését. 2013. évtől belépett a katába, és azóta is áfamentesen adózott. Az idén, a 2018. évre kérte, hogy áfás legyen. Azt már kiolvastam, hogy az értékesítés értéke (bruttó 7 millió forint) bele fog számítani az idei kata bevételébe. De nem tudom, hogy mi a helyzet az áfával. Mennyi áfát kell fizetnie? Hogyan, mikor kell majd bevallania? (Éves áfás jelenleg.) Kell-e az értékesítés után szja-t fizetnie? Szerintem nem, de nem tudom biztosan ebben a helyzetben. (Az ügyvéd azt mondta, hogy kell!?) Kell-e számlát kiállítania, vagy elég a szerződés? Nagyon köszönöm előre is a segítségét!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély édesapja 2013-ban elhalálozott. A hagyatéki végzés 2014. januárjában született. A végzésben az ingatlan adó- és értékbizonyítvány szerinti forgalmi értéke 25 millió forint, lakott értéke 17 millió 500 ezer forint volt. Az ingatlant jelzálog terhelte, ezt a hagyatéki végzés nem tartalmazta. Az ingatlant a tulajdonos 2017 júniusában értékesítette 48 millió forintért. Az adásvételi szerződés rögzíti a jelzálog összegét, 39 millió forint értékben. Ez utóbbit a vevő közvetlenül az eladó kölcsönt folyósító bankjának fizette meg, így a magánszemély az eladótól csak 9 millió forintot kapott. Hogyan kell megállapítani ebben az esetben az ingatlanátruházásból származó jövedelmet, keletkezik-e egyáltalán jövedelem, melyik összeget kell számításba venni megszerzésre fordított összegként, figyelembe vehető-e a kölcsön összege kiadásként? Válaszát köszönöm!

    Cikk

    A régi adózás rendjéről szóló törvényből (Art.) és több más törvényből is kikerültek az illetékre vonatkozó szabályok és egységesen az illetéktörvénybe kerültek áthelyezésre. A régi Art. számos helyen tartalmazott az illetékkiszabással kapcsolatban külön eljárási szabályokat, ezeket már az illetéktörvényben kell keresni.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, melyben kérem szíves segítségét. Egyéni ügyvéd (tehát egyéni vállalkozóként viselkedő ügyvéd) ingatlant szerzett be 2013-ban. Az ingatlan-nyilvántartásban nincs arra mód, hogy egyéni vállalkozó szerzését jegyezzék be, csak arra, hogy mint magánszemély szerezzen tulajdont. (Cégnél ez ugyanakkor lehetséges.) Az ingatlant a vállalkozás kimutatta a könyveiben, és értékcsökkenési leírást számolt el utána minden évben, egészen tavaly őszig, amikor értékesítette az ingatlant. Álláspontom szerint a vállalkozás bevételei között kell számot adnom arról, hogy a vállalkozás tárgyieszköz-értékesítésből származó egyéb bevételt szerzett, amivel szemben az eddigiekben elszámolt amortizáció, illetve a kivezetett eszköz nyilvántartási értéke állhat. Bizonyos vélemények szerint van arra mód, hogy az ingatlannál érvényesíthető legyen az évek száma szerinti csökkentő tétel is, vagyis, hogy a lakóingatlannak minősülő ingatlanra (mivel a szerzést követő 4. évben történt az értékesítés) a vételár és az eladási ár közötti pozitív különbözet 30 százalékát vegyük csak figyelembe adóalapként. Úgy vélem, erre nincs mód, pont azért, mert a vállalkozás kimutatta a könyveiben ezt az eszközt. Kérdésem tehát hogy az amortizáció elszámolása mellett érvényesíthető-e az eltelt évek miatti csökkentő tétel? (Annak az elvnek a figyelembe vételével gondolom ezt, hogy kétszer nem számolhatok el költséget).

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szépen a segítségüket. Magánszemély 2013-ban vett házát 2017-ben eladta. Az értékesítés folyamán derült ki, hogy a telek évekkel ezelőtt rosszul lett kimérve, ezért a tulajdonosnak a szomszédjától meg kellett venni egy telekrészt. A házat 2013-ban 6 millió forintért vette, a telekrészt 2017-ben 120 ezer forintért. Az eladási ár 10 millió forint volt. Helyesen járok-e el, ha a vételárak arányában az eladási árat is megosztom, és külön állapítom meg a telekrész értékesítéséből származó jövedelmet, és külön a ház értékesítéséből származó jövedelmet? Ha így járok el, akkor a telekrész eladása „veszteséges” volt, mivel sok egyéb költség merült fel (földmérő, ügyvéd, földhivatal). A háznak egyébként három tulajdonosa volt, feltételezem, hogy az egyikük nevére szóló költségszámlát (például ingatlanközvetítő számlája) tulajdoni arányuknak megfelelően meg lehet osztani hármójuk között. Köszönöm szépen a segítséget! Vágner Emília

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Az szja-bevallások időszakában gyakran felmerül kérdésként, hogy egy ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapításakor mi az, amit értéknövelő beruházásnak lehet tekinteni. Van-e valamilyen rendező elv ezzel kapcsolatban? Ha például egy fürdőszobát oly módon újítanak fel, hogy kicserélik a csempét, a kádat, a mosdót, tehát a régiek helyébe újak kerülnek, lehet-e azt értéknövelő beruházásnak tekinteni? Mi a helyzet akkor, ha nem egy sima kádat tesznek be, hanem egy több százezer forintos pezsgőfürdős sarokkádat, vagy, ha kicserélik az ablakokat modern, hőszigetelt nyílászárókra? Korábban olvastam olyan véleményt, hogy ha „csere” történik, mint például ablak helyett ablak, csempe helyett csempe, akkor nem tekinthető értéknövelő beruházásnak, még akkor sem, ha az új az szebb, modernebb, energiatakarékosabb. Köszönöm a segítséget! Vágner Emília

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni szja ügyben. A hölgy 2010-ben válás miatt 1/1 tulajdonként megszerzett egy "lakóház, udvar, gazdasági épület" megjelölésű ingatlant 25 millió forint értékben. Az ingatlanra 2012-től bérleti szerződést kötött 2017. márciusig. Az így összegyűlt bérleti díj 6 millió 700 ezer forint. 2017. márciusban a bérlőnek eladja a hölgy az ingatlant, és a 30 millió forintos vételárba "betudják" a 6 millió 700 ezer forintos bérleti díjat. A bérleti díjak után az szja-t és ehót megfizette. Kérdésem az lenne, hogyan alakul az szja-fizetési kötelezettség az értékesítés után, mi lesz az adóalap? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelem 2018. januárban értékesített egy lakást, mely csak az ő tulajdonában volt több mint 10 éve. Szeretne telket vásárolni, melyre házat építene, tervezőmérnök bevonásával de saját kivitelezésben, mivel építési vállalkozó kkt. cége van. 2017 szeptemberében katás lett, de az áfakörben maradt. Milyen módon számlázhat katás cégként saját magának mint építtetőnek, mennyi az áfa tartalma és elszámolásának módja egy ilyen ügyletnek cégként és magánemberként? A telek vásárlásánál illetve a ház építésénél tulajdonostársként (50-50%) szeretné bevonni a párját, akivel noha több mint 20 éve együtt vannak, nem házasok. Ebben az esetben van-e vagyonszerzésiilleték-fizetési kötelezettségük és milyen mértékben? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy örökléssel szerzett ingatlan esetében, ha nem történik illetékkiszabás (egyenesági öröklés), akkor a hagyatékátadó végzésben szereplő lakott (alacsonyabb) vagy beköltözhető (magasabb) értéket kell figyelembe venni, amikor értékesítés után az szja-törvény szerinti szerzéskori érték megállapításakor? Válaszát előre is köszönöm!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2027-ES ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Garázs bérbeadása nem gépjárműtárolás céljából

    Kneitner Lea

    okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

    Rendkívüli munka

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Üzemi baleset

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 október
    H K Sze Cs P Sz V
    28 29 30 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media