298 találat a(z) ingatlaneladás cimkére
Ár alatt értékesítik az ingatlanok nagy részét
Cikk
A tulajdonosok nagy része ár alatt adja el az ingatlanát a Házbank.hu elemzése szerint. A számítások azt mutatják, hogy átlagosan 2,5 százalékkal kapnak kevesebbet, ami a 2017-ben közvetítők által eladott 55-60 ezer ingatlannal és 13,6 millió forintos átlagárral számolva összességében mintegy 17,5 milliárd forintot tesz ki.
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjai alapján adómentes körbe tartozik az ingatlanértékesítés (mind a lakó-, mind pedig az egyéb ingatlanok esetében). Ha egy üzleti ingatlan, csarnok irodákkal és földrésszel értékesítésre kerül, és az adóalany nem él a törvényi lehetőséggel, hogy úgy válassza az ingatlanértékesítésre az általános szabályok szerinti adózást, hogy a lakóingatlanok értékesítését adómentes körben hagyja, kell-e áfát felszámítani? Előre is köszönöm a választ.
Katás egyéni vállalkozó ingatlan eladása
Kérdés
Katás egyéni vállalkozó a 2015-ben magánszemélyként vásárolt saját lakását szeretné eladni, amelyben bejelentetten lakik, de jelenleg székhelyként is használ. A vállalkozói tevékenysége szoftverfejlesztés, alkalmazottja nem volt. Kérdésem, hogy az ingatlanértékesítésre kapott ellenérték katás bevételnek minősül-e?
Ingatlan üzletszerű adása, vétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy hány lakás eladása/vétele minősül magánszemélynél "üzletszerű" értékesítésnek? Illetve az értékesítések mennyi időn belül kell, hogy megtörténjenek, amikor esetleg üzletszerűnek minősíthetők? Például, ha egy magánszemély saját részre vásárol, majd elad kétszer, háromszor három éven belül, az minősíthető-e üzletszerűnek? Válaszát előre is köszönöm.
Öröklött, haszonélvezettel terhelt ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A hagyatéki végzésben egy ingatlan 1/2 részét két testvér örökli az anya holtig tartó haszonélvezetével. A haszonélvezet értéke nincs meghatározva, az ingatlanrész adó és értékbizonyítvány értéke 3 500 eFt. Egy év múlva eladják az ingatlant 9 800 eFt-ért. A vételárból az anya 6 370 eFt-ot kap, melyből 1 470 eFt a haszonélvezet megváltása. A testvérek fejenként 1 715 eFt-ot kapnak. Mennyi a testvérek fejenkénti szerzési értéke?
Kiskorú ingatlaneladásból származó jövedelmének adója
Kérdés
Tisztlet Adózóna! Adószámmal rendelkező, 12 éves kiskorú lakáscélú ingatlant értékesített 5 éven belül, így adókötelezettsége keletkezett. Kinek kell bevallani és befizetni a számított adót, illetve van-e fizetési halasztás vagy egyéb könnyítési lehetőség? Üdvözlettel: Szabó Attila
Örökölt lakás eladása és új ingatlan vásárlásának adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéskörben szeretném a segítségüket kérni: Tavalyi évben megörököltük a szülői családi ház 1/3-át (kb. 23 millió forint értékben), amelyet idén szeretnénk értékesíteni. Mivel egy nagyobb értékű ingaltant szeretnénk vásárolni (42 millió forint értékben), amely után vagyonszerzési illetéket kell fizetnünk, arra gondoltunk, hogy az örökölt ház anyai 1/3-át is ránk íratnánk ajándékozással, ami egyenes ágon illetékmentes, így a házrész 2/3-ának értéke meghaladja az új ingatlan értékét, és így nem szükséges vagyonszerzési illetéket fizetni. Viszont azt nem tudjuk pontosan, hogy az örökölt lakás eladásából származó bevétel után milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezik, ha a bevételből új lakóingatlant vásárolunk? Segítségüket előre is köszönjük!
Ingatlaneladás adózása
Kérdés
Ha csak a férj tulajdonában van az ingatlan, annak eladásakor figyelembe vehető-e a feleség nevére szóló felújítási számla bevételcsökkentő tételként?
Adózás örökölt, majd elajándékozott, később értékesített ingatlannál
Cikk
Magánszemély egyenesági rokonának ajándékozta a kettőjük által közösen örökölt ingatlanok rá eső tulajdonrészét, amit a megajándékozott fél később továbbértékesített; milyen adókötelezettsége keletkezik? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Ingatlanértékesítésnél elszámolható költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély örökölt ingatlant értékesített 2017-ben. Kérdésem, hogy megszerzésre fordított költségként levonható-e az örökhagyó temetésének költsége (számlával rendelkezik)? Válaszát előre is köszönöm.
Kata és ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kozmetikus egyéni vállalkozó 2009-ig áfás volt. Egy szalont vásárolt (építtetett), amelynek az áfáját 2010-ben kapta vissza, mivel 2010-ben kapta meg rá a használatba vételi engedélyt. A szalon bruttó értéke 7 025 700 forint volt (20 százalék áfával). A szerződésben szerepel az adószáma, de a szalon értékét saját devizahitelből, magánszemélyként fizette ki évek alatt, és nem számoltuk el a vállalkozásban, csak a szalon évenkénti értékcsökkenését. 2013. évtől belépett a katába, és azóta is áfamentesen adózott. Az idén, a 2018. évre kérte, hogy áfás legyen. Azt már kiolvastam, hogy az értékesítés értéke (bruttó 7 millió forint) bele fog számítani az idei kata bevételébe. De nem tudom, hogy mi a helyzet az áfával. Mennyi áfát kell fizetnie? Hogyan, mikor kell majd bevallania? (Éves áfás jelenleg.) Kell-e az értékesítés után szja-t fizetnie? Szerintem nem, de nem tudom biztosan ebben a helyzetben. (Az ügyvéd azt mondta, hogy kell!?) Kell-e számlát kiállítania, vagy elég a szerződés? Nagyon köszönöm előre is a segítségét!
Jelzáloggal örökölt ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély édesapja 2013-ban elhalálozott. A hagyatéki végzés 2014. januárjában született. A végzésben az ingatlan adó- és értékbizonyítvány szerinti forgalmi értéke 25 millió forint, lakott értéke 17 millió 500 ezer forint volt. Az ingatlant jelzálog terhelte, ezt a hagyatéki végzés nem tartalmazta. Az ingatlant a tulajdonos 2017 júniusában értékesítette 48 millió forintért. Az adásvételi szerződés rögzíti a jelzálog összegét, 39 millió forint értékben. Ez utóbbit a vevő közvetlenül az eladó kölcsönt folyósító bankjának fizette meg, így a magánszemély az eladótól csak 9 millió forintot kapott. Hogyan kell megállapítani ebben az esetben az ingatlanátruházásból származó jövedelmet, keletkezik-e egyáltalán jövedelem, melyik összeget kell számításba venni megszerzésre fordított összegként, figyelembe vehető-e a kölcsön összege kiadásként? Válaszát köszönöm!
Fontos változások az illetéktörvényben
Cikk
A régi adózás rendjéről szóló törvényből (Art.) és több más törvényből is kikerültek az illetékre vonatkozó szabályok és egységesen az illetéktörvénybe kerültek áthelyezésre. A régi Art. számos helyen tartalmazott az illetékkiszabással kapcsolatban külön eljárási szabályokat, ezeket már az illetéktörvényben kell keresni.
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, melyben kérem szíves segítségét. Egyéni ügyvéd (tehát egyéni vállalkozóként viselkedő ügyvéd) ingatlant szerzett be 2013-ban. Az ingatlan-nyilvántartásban nincs arra mód, hogy egyéni vállalkozó szerzését jegyezzék be, csak arra, hogy mint magánszemély szerezzen tulajdont. (Cégnél ez ugyanakkor lehetséges.) Az ingatlant a vállalkozás kimutatta a könyveiben, és értékcsökkenési leírást számolt el utána minden évben, egészen tavaly őszig, amikor értékesítette az ingatlant. Álláspontom szerint a vállalkozás bevételei között kell számot adnom arról, hogy a vállalkozás tárgyieszköz-értékesítésből származó egyéb bevételt szerzett, amivel szemben az eddigiekben elszámolt amortizáció, illetve a kivezetett eszköz nyilvántartási értéke állhat. Bizonyos vélemények szerint van arra mód, hogy az ingatlannál érvényesíthető legyen az évek száma szerinti csökkentő tétel is, vagyis, hogy a lakóingatlannak minősülő ingatlanra (mivel a szerzést követő 4. évben történt az értékesítés) a vételár és az eladási ár közötti pozitív különbözet 30 százalékát vegyük csak figyelembe adóalapként. Úgy vélem, erre nincs mód, pont azért, mert a vállalkozás kimutatta a könyveiben ezt az eszközt. Kérdésem tehát hogy az amortizáció elszámolása mellett érvényesíthető-e az eltelt évek miatti csökkentő tétel? (Annak az elvnek a figyelembe vételével gondolom ezt, hogy kétszer nem számolhatok el költséget).
Ingatlanértékesítés eltérő szerzési időpontokkal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szépen a segítségüket. Magánszemély 2013-ban vett házát 2017-ben eladta. Az értékesítés folyamán derült ki, hogy a telek évekkel ezelőtt rosszul lett kimérve, ezért a tulajdonosnak a szomszédjától meg kellett venni egy telekrészt. A házat 2013-ban 6 millió forintért vette, a telekrészt 2017-ben 120 ezer forintért. Az eladási ár 10 millió forint volt. Helyesen járok-e el, ha a vételárak arányában az eladási árat is megosztom, és külön állapítom meg a telekrész értékesítéséből származó jövedelmet, és külön a ház értékesítéséből származó jövedelmet? Ha így járok el, akkor a telekrész eladása „veszteséges” volt, mivel sok egyéb költség merült fel (földmérő, ügyvéd, földhivatal). A háznak egyébként három tulajdonosa volt, feltételezem, hogy az egyikük nevére szóló költségszámlát (például ingatlanközvetítő számlája) tulajdoni arányuknak megfelelően meg lehet osztani hármójuk között. Köszönöm szépen a segítséget! Vágner Emília
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
