1573 találat a(z) ingatlan cimkére
Kettős állampolgár biztosítása és adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy ügyfelem Törökországba ment férjhez és ott is él. Magyarországon azonban közös őstermelő az édesanyjával (egy lakcímre vannak bejelentkezve). Első kérdésem ehhez kapcsolódik, hogy egyáltalán ez alapján oszthatóak-e kettejük között a bevételek és költségek. Másik tevékenysége ingatlan-bérbeadás (nem váltott ki adószámot, mert a közös őstermelésben nem kellett, a bérbeadás miatt szintén nem kell). Magánszemélyként Magyarországon fekvő lakóingatlant ad magánszemélyeknek bérbe. Ezt úgy gondolom, hogy mivel az ingatlan Magyarországon van ezért a bérbeadás után itt kell adóznia. Őstermelőként jelenleg fizeti a biztosítást, ugyanakkor azt mondja, hogy a férje révén Törökországban is biztosított. A kettős egyezmény alapján neki csak egyik országban kellene fizetni biztosítást, de jelen esetben melyik országban? Mi a teendő egyik és másik országban, hova és mit kell bejelentenie? A biztosítás még annyiban bonyolódik, hogy gyesben és családtámogatásban (családi pótlékban) is részesül. Ebben az esetben kell-e fizetnie járulékot, amennyiben őstermelőként itthon válik mégis biztosítottá, figyelembe vehető-e a családi-járulékkedvezmény úgy, hogy továbbra is osztható a bevétel és költség rá? Válaszukat előre is köszönöm.
Katás egyéni vállalkozó, ingatlaneladás
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A napokban olvastam egy cikket, ami arról szólt, hogy ha egy katás egyéni vállalkozó eladja a lakását, akkor az katás bevételnek számít és lényegében 40 százalék adó fizetendő után. http://www.uzletresz.hu/penzugy/20180628-katasok-adozasanak-valtozasai-2018-2019.html Próbáltunk törvényi hivatkozást találni hozzá, de nem találtunk sehol olyat, ami ezt megerősítené, ezért fordultunk Önökhöz. Tehát létezhet az, hogy például egy 2015-ben létrejövő katás egyéni vállalkozó csak úgy tudja eladni a magánszemélyként akár évekkel korábban vásárolt ingatlanát, hogy az a katatörvény szerint adózik és nem normál szja szerint? Köszönettel, Szentesi Péter Virtus Kft.
Ajándékba adott ingatlan áfabeli megítélése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Korlátolt felelősségű társaságunk ajándékozási szerződés alapján egy ingatlant ajándékozott (ingyenesen) egy város önkormányzatának. Az ingatlan megnevezése a tulajdoni lapon: kivett közút. A területen eddig semmilyen útépítési munkálat nem történt, még mezőgazdasági művelés alatt áll. Az ingatlan beszerzési értéke ismert, mintegy 1,5 millió forint. Társaságunkat az ingatlan beszerzésekor adólevonási jog illette meg, ezért megítélésünk szerint az ügylet az áfatörvény 11. §-a alapján (ingyenessége ellenére) ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül. Úgy gondoljuk, hogy az ügylet tárgya az áfatörvény 86. § (1) bekezdés k) pontjában írt beépítetlen ingatlan, amely nem minősül építési teleknek. Társaságunk élt az áfatörvény 88. §-ában írt lehetőséggel, és az ezen k) pont alá tartozó termékértékesítéseit adókötelessé tette. Az önkormányzat adószáma alapján (2-es áfajel) mindkét fél megfelel az áfatörvény 142. § (3) bekezdésben írt feltételeknek, vagyis az ügylet a fordított adózás szabályai alá tartozik. Fellelhetőek azonban az interneten ezzel ellentétes vélemények is. Kérdésünk: egyenes, vagy fordított adózás alá tartozik az ügylet. Milyen bizonylatot kell kiállítanunk az ügyletről? Köszönettel: Ecker Dániel
Céges ingatlantulajdon megszerzése kapcsán magánszemély adó- és járulékkötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nem látogatóként, évek óta előfizetőkét tettem/teszem fel a kérdést. Előző kérdésemre nem kaptam teljes körű választ. Röviden: kft. az alapítókkal szembeni kötelezettségét rendezi ingatlannal. A kft.-re vonatkozó választ – röviden – megkaptam. De nem tért ki arra a kedves szakértő úr, hogy mi a helyzet a tulajdonosokkal? Ők vagyonhoz jutnak azáltal, hogy az ingatlan a kft.-től az ő tulajdonukba kerül. Kérdésem ismét tehát, hogy mint magánszemély kell-e fizessen (úgy mint osztaléknál pl.) szja-t vagy ehót? Kell-e ezt az szja-bevallásában feltüntetni, ha megvalósul az ügylet, és készül egy szerződés, mely tulajdonbejegyzésre kerül a földhivatalnál? Tehát a kérdésem a tulajdonosok vagyonszerzésére vonatkozik. Köszönöm a választ. Tisztelettel: Sné Marianna
Ingatlan bérbeadás TEÁOR ’08 6820 esetén
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. bérel egy lakást magánszemélytől, és ezt bérbe adja. El lehet a cégnek számolni a lakásba megvett bútorokat, kiegészítőket, kisebb javítások, egy későbbi festés költségeit? Ha igen, akkor a 100 ezer forint alatti tárgyi eszközök egy összegben elszámolhatók-e? A 100 ezer forint feletti tárgyi eszközök minden esetben csak 14,50 százalékos kulccsal íródhatnak le? Ha a cég (2-es, áfás adószámos) a bérleti díjról számlát állít ki, azt minden esetben 27 százalék áfa terheli, ha belföldi / külföldi magánszemélynek, ha belföldi cégnek / uniós külföldi cégnek / 3. országbeli külföldi cégnek adja ki? Ha a cég fizető-vendéglátás keretében szeretné kiadni ezt a lakást, akkor megfelelő a TEAOR ’08 5520 (Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás), ha nem, akkor milyen TEAOR ’08-as tevékenységi körrel kell rendelkeznie ehhez? Ez esetben a cég választhatja-e a tételes átalányadózást ((szobák száma x 38 400 forint/év) vagy ezt az adózási módot csak magánszemély választhatja? Ha a cég a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásról (fizető vendéglátásról) számlát állít ki, akkor azt 18 százalék áfa terheli (áfatörvény 3/A melléklet, áfatörvény 82. § 3. bek.) ? Válaszukat előre is köszönöm!
Félkész ingatlan befejezése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségüket. Magánszemély félkészen vásárol egy családi házat egy másik magánszemélytől. Lakáscélú, nincs használatbavételi, belefér a négyzetméterbe. A magánszemély a vásárlást követően megbíz egy vállalkozót, hogy hozza kulcsrakész állapotra az ingatlant. A vállalkozó milyen áfával számláz? 27, vagy 5? Köszönettel.
Telek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély, aki telektulajdonnal rendelkezik, ügyvéd előtt megállapodást kötött egy építőipari vállalkozóval, hogy a telekre egy családi házat építenek értékesítési céllal. A vállalkozó biztosítja az anyagköltséget és a munkaerőt, a magánszemély pedig a telket. A ház felépítését követően értékesítik, és a haszonban 50–50 százalékban osztoznak. Kérdésem, hogy az ingatlanértékesítésekor kell-e áfát fizetni, illetve magánszemélyként a 15 százalékos szja mellett kell-e még ehót fizetni. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Gép alapozásánál a teljesítési helye
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi kérdés eldöntésében kérem az állásfoglalásukat: belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkező dán adóalany a leányvállalatának a székhelyén (belföldön) lévő gyártócsarnokba telepítendő géphez rendel meg magyar adóalanytól technolódiai gépalapozást. A gyártógépet kell fixen az aljzathoz rögzíteni a biztonságos működés érdekében, ezért a vállalkozó egy 3 m3-es betonalapot készít a gép alá. A beruházás nem építésiengedély-köteles. A szállító/vállalkozó szerint ez ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás, ezért nem vonatkozik rá a főszabály, hanem az ingatlan fekvése határozza meg a teljesítési helyet, így áfásan számlázta a szolgáltatást. Véleményünk szerint (a megrendelők vagyunk) ez nem ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás. Az Európai Unió 1042/2013/EU számú végrehajtási rendelete értelmében nem ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás a gép beépítése, ha a gép nem képezi az ingatlan részét, vagy nem válik az ingatlan részévé. A beépített gép eltávolítása nem jár az épület lerombolásával, megváltoztatásával. A gép alapja nem képezi az épület szerves részét. Mindezekből az következik véleményünk szerint, hogy a teljesítés helye főszabály szerint a megrendelő székhelye, telephelye, ami jelen esetben Dánia, így a szolgáltatást közösségen belül nyújtott adómentes szolgáltatásnak kell tekinteni és adómentesen számlázni. Jelen esetben kinek van igaza, illetve milyen információ szükséges még a kérdés eldöntéséhez?
Alapítókkal szembeni kötelezettség rendezése ingatlannal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átvettem egy kft. könyvelését, a tárgyi eszközök között van ingatlan, és felhalmozódott tagokkal szembeni kötelezettség, elég nagy összeg most már, és szeretném rendezni úgy, hogy a kft. eladja a tagoknak az ingatlant. A tagok a kft.-ben 80-20 százalékban tulajdonosok. Így megszűnhetne az évek óta "cipelt" kötelezettség a tagok felé. Kérdésem az, hogy milyen adókat, illetéket, esetleg járulékot kell fizetni a kft.-nek, illetve a magánszemélyeknek, hogy így egy ingatlanhoz jutnak, milyen bevallási és fizetési kötelezettségük keletkezik? Köszönöm a választ előre is. Tisztelettel: Sné Marianna
Követelésvásárlás és -eladás adózása
Cikk
Magánszemély ingatlanra vonatkozó követelést vásárolt. Sikeres, illetve sikertelen árverés utáni értékesítés esetén hogyan adózik? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértő válaszolt.
Felszámolás és eredeti állapot
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre kérem tájékoztatásukat: A kft. 2011. 07. hóban eladta a 100 millió forint értékben nyilvántartott ingatlanát. 2012. 09. 01-től felszámolás alá került, a 2012.08.31-i mérlegében a tárgyi eszközök értéke 0 forint volt, mivel korábban eladta az ingatlant. A felszámoló megtámadta az ingatlaneladást, és 2016. 12. hóban a Kúria mint felülvizsgálati bíróság megállapította az adásvételi szerződés érvénytelenségét és elrendelte az eredeti állapot helyreállítását. 2017. 11. hóban a felszámolás egyezséggel lezárult, az ingatlan 150 millió forint piaci értéken szerepelt a felszámolási zárómérlegben. Kérdésünk: 1. Az eredeti állapotot hogyan kell helyreállítani a könyvekben és a beszámolóban, illetve ezt a felszámolási zárómérlegben kellett volna megtenni? 2. Mivel a 2012. 08. 31-i tevékenységet lezáró mérlegben akkor 0 forint volt a tárgyi eszköz értéke, most a felszámolást követő év adóbevallásában a Tao-törvény 16. § (6) bekezdésénél az eredeti állapot helyreállítása miatt a 100 millió forint nyilvántartási értéket figyelembe lehet-e venni, annak ellenére, hogy a 2012.08.31-i mérlegben az ingatlan nem volt nyilvántartva? Válaszukat előre is köszönöm.
Magánszemély ingatlan-bérbeadása kft.-nek
Kérdés
Magánszemély lakóingatlant önálló tevékenységként ad bérbe iroda céljára kft.-nek. A kft. a költségelszámoláshoz elfogadhat-e számlát helyettesítő okmányt? Milyen esetben kell számlához ragaszkodni?
Ingatlan-bérbeadás
Kérdés
Tisztelt Cím! Szeretném megkérdezni, ha adószámmal rendelkezem és fizető-vendéglátó tételes átalányadózóként fizetek szobánkét adót, kiadhatok-e lakást bérbe egy vállalkozásnak, irodahasználat céljából, önálló tevékenységként, 10 százalékos költség alkalmazásával? (Természetesen ingatlanbérbeadás TEÁOR felvétellel.) Köszönöm válaszukat.
Rezsiköltség továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként bérbeadok egy lakást, irodai használatra egy cégnek. A tevékenységet alanyi mentesként folytatom. Az év elején leadtam a cégnek az adóelőleg nyilatkozatot és következő év elején majd a cégtől kapok M30-ast. Mivel macerás a mérőórák, az internet és a közös költség szerződések átírása, a szerződés úgy szól, hogy bérleti díj+szja és a rezsiköltség. Külön-külön számlázom a bérleti díjat és a rezsiköltséget. Csak azt számlázom tovább, amit én is kifizettem a szolgáltatónak, sem többet, sem kevesebbet. Kérdésem, hogy a továbbszámlázott rezsiköltség esetében is alkalmazni kell (10 százalék költség, 90 százalék bevétel) az szja-levonást? Válaszát köszönöm.
Ingatlan használatba vételi joga
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy magánszemély társaságnak értékesít ingatlan-használatbavételi jogot, amit a földhivatalba bejegyeztek. Kérdésünk, hogy ez az ügylet a személyi jövedelemadó szerint ingatlanértékesítésként adózik-e, és hogy mikor áll be az adófizetési kötelezettség? Üdvözlettel Szűcs Ildikó
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
