3464 találat a(z) indoklás cimkére
T/1848. számú törvényjavaslat indokolással - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
Jogszabályok és jogi tartalmak
(1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a Kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el.
(2) A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, szervezeti és működési szabályzatát a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
(3) A Felügyelet székhelye: Budapest.
A Felügyelet hatásköre kiterjed:
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXI...
A kémiai biztonságról szóló T/1802. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A törvénytervezet célja egyrészt az ember és a környezet megvédése a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények életciklusa bármely szakaszában kifejtett káros hatásaitól, különös tekintettel e káros hatások azonosítására, megelőzésére és elhárítására (kémiai biztonság). A tervezet célja másrészt - az Alkotmányhoz kapcsolódva - hogy biztosítsa a Magyarországon tartózkodó természetes személyek a kémiai biztonsághoz való jogát. Figyelembe véve a vegyi anyagok gyorsulva növekvő tételszámát, ill...
Egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló T/1756. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény hatályba lépése óta eltelt nyolc évben jelentős változások következtek be a munkanélküliek számában és összetételében. Az elmúlt évben megindult gazdasági növekedés által megjelenő munkaerőpiaci igények olyan átalakításokat követelnek meg, amelyek hatékonyabban segítik a munkanélküliek újbóli és mielőbbi munkába állását.
Ezért a Javaslat által tartalmazott törvénymódosítás célja egyrészt az, hogy foko...
A gazdasági kamarákról szóló T/1610. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A gazdasági kamaráknak a fejlett piacgazdaságú országokban nagy szerepük van a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdításában, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényre juttatásában, az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtésében és megőrzésében, valamint a gazdasággal összefüggő egyes közigazgatási feladatok ellátásában.
A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény előkészítése során a törvény előkészí...
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló T/1659. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetése több meghatározó jelentőségű szempont egyidejű figyelembevételével készült, így:
- a 2000. évi előirányzatok meghatározása támaszkodik az 1999. évi előirányzatok várható teljesítésére vonatkozó becslésekre,
- érvényesülnek a 2000. évre feltételezett makrogazdasági pályából adódó következmények,
- a megfelelő előirányzatokban a törvényi determinációkból adódó következmények is megjelennek,
- az alapok kezelői működési költs...
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/1507. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló 1997. évi CLIII. törvénnyel határozta meg a társadalombiztosítási alrendszer gazdálkodásának 1998. évi pénzügyi feltételrendszerét. A kedvező makrogazdasági folyamatok lehetőséget teremtettek a fenntartható gazdasági növekedésre, és az életszínvonal javítására egyaránt. A társadalombiztosítás területén a Nyugdíjbiztosítási Alap vonatkozásában a reálértéktartást meghaladó növekedést irányozott elő a jóváhagyott költségvetés, míg ...
A gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló T/1280. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A gyermekgondozási díj ismételt bevezetésének elsődleges célja a népesedési mutatók kedvezőbb irányú befolyásolása. A gyermeket nevelő családok támogatásának e formája a születésszám növelését azoknál a családoknál kívánja ösztönözni, ahol a gyermekvállalás miatt jelentősebb jövedelem-kieséssel kell számolni. A termékenységi mutatók kedvező változása azonban csak akkor várható, ha az új ellátás a jelenleg működő támogatási formánál, konkrétan a gyermekgondozási segélynél, lényegesen jobb felt...
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló T/1240. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) hatályos rendelkezései szerint az adóhatóság az ellenőrzéssel lezárt időszakot - néhány szűken körülhatárolt esetet kivéve -ismételten nem vizsgálhatja meg. A kivételek között szerepel az Art. 54. § (2) bekezdésében szabályozott felülellenőrzés, amikor a felettes adóhatóság az első fokú adóhatóság által korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét, illetve törvényességét vizsgálja.
Felülellenőrzés esetén az ellenőrzés...
A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló T/1050. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kinnlevőségeinek rendezéséről, a járulékbeszedés, végrehajtás és ellenőrzés egységes rendszerének kialakításáról szóló 10/1995. (III. 1.) OGY határozat csak részben került végrehajtásra, ezért a társadalombiztosítási ellátások fedezetét jelentő járulékbefizetéseket nyilvántartó, az 1998. december 31-éig vezetett járulék-folyószámlák megbízhatósága, adatainak valódisága nem megfelelő, nem éri el azt a feldolgozottsági szintet, ami az eredményes felhaszná...
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló T/995. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény módosítása bővíti a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprésze felhasználói körét a felsőoktatás szakmai gyakorlati képzésének elszámolhatóságával, valamint a határon túli magyarok szakképzésének támogatását határozza meg törvényi szinten. Az egységes képzési politika kialakításának lényeges eszköze az emberi erőforrás-fejlesztési folyamatok és intézmények támogatása, melynek során azonos ...
A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Uruguayi Keleti Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Montevideoban, 1988. október 25-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló T/708. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Egyezmény törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
Az Egyezmény megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
Az Egyezményt az Országgyűlés 19/1992. (IV.21.) számú határozatával megerősítette.
A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Indonéz Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Jakartában, 1989. október 19-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló T/711. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Egyezmény törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
Az Egyezmény megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
Az Egyezményt az Országgyűlés 28/1992. (VI.22.) számú határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság és a Moldovai Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1995. április 19-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló T/707. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Egyezmény törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
Az Egyezmény megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
Az Egyezményt az Országgyűlés 6/1996. (II.9.) számú határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság között a kettős adózás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1994. december 7-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló T/703. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Egyezmény törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
Az Egyezmény megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
Az Egyezményt az Országgyűlés 7/1996. (II. 9.) OGY határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság és a Dél-afrikai Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelemadók területén Budapesten, 1994. március 4-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló T/709. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Egyezmény törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
Az Egyezmény megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
Az Egyezményt az Országgyűlés 5/1996. (II.9.) számú határozatával megerősítette.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
