5077 találat a(z) indoklás cimkére
Mit kell tudni a külön tb-szerződésekről?
Jogszabályok és jogi tartalmak
A nyugdíjra jogosító szolgálati idő és a nyugdíjalap szerzése céljából fizetendő járulék 33,5 százalék.
A megállapodás alapján fizetendő járulék alapja legalább a megállapodás napján érvényes havi minimálbér (2009-ben 71 500 forint). A megállapodást kötő személy dönti el, mekkora jövedelem után akar járulékot fizetni, de a maximum a megállapodás kötésekor érvényes, egy napra számított járulékfizetési felső határ naptári évre felszorzott összege lehet (2009-ben 7 millió 446 ezer forint).
Meg...
Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?
Jogszabályok és jogi tartalmak
A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé:
■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyásza...
Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról?
Jogszabályok és jogi tartalmak
A főállású evás egyéni vállalkozónak a tárgyhónapot megelőző hónap 1. napján érvényes minimálbér kétszerese -2009. januárra 138 ezer, februárjától 143 ezer forint - után kell megfizetnie a járulékot. Kivétel ez alól, ha a járulékbevallásában bejelenti az adóhatóságnak, hogy a tényleges jövedelme ennél alacsonyabb, ez esetben ugyanis a tényleges jövedelme (de havonta legalább a minimálbér) után kell járulékot fizetnie.
Ha többes jogviszonyban álló evás egyéni vállalkozó év közben főfoglalkozá...
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Jogszabályok és jogi tartalmak
A 2009. január 1-je előtt megállapított nyugdíjak 3,1 százalékkal nőnek.
Az évi nyugdíjemelés mértéke továbbra is a fogyasztói ár és a nettó átlagkereset költségvetési törvényben elfogadott növekedési mértékének átlaga (azaz a két érték összegének a fele). 2009-ben a fogyasz-tóiár-index tervezett növekedése 4,5 százalék, a nettó átlagkereseté 1,6 százalék, ennek kerekített átlaga 3,1 százalék.
Ha a Központi Statisztikai Hivatal által a nyugdíjasokra számított fogyasztóiár-növe-kedés vagy a ...
Mit kell tudni a családi támogatásról?
Jogszabályok és jogi tartalmak
Családi pótlékra a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett, illetve a magyar hatóság által menekültként vagy hontalanként elismert személy jogosult. A határ menti ingázók érvényes tartózkodási engedély nélkül is részesülhetnek családi pótlékban.
Családi pótlékra - főszabályként - az a vér szerinti, örökbe fogadó vagy nevelőszülő jogosult, aki a háztartásában gyermeket nevel. A családi pótlék a még nem tanköteles gyermek után, a tanköteles gyermek után pedig azon tanév végéig jár, a...
Mit kell tudni az egészségbiztosítási ellátásokról?
Jogszabályok és jogi tartalmak
A háziorvosnak, illetve a házi gyermekorvosnak ezentúl távolsági közlekedési eszköz ingyenes igénybevételére jogosító, úgynevezett utazásiköltségtérítési utalványt kell kiállítania azon beteg részére,
■ aki közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal rendelkezik;
■ aki krónikus betegsége vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe;
■ akinek a kezelésére szakorvosi vélemény alapján kijelölt e...
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Jogszabályok és jogi tartalmak
A munkáltató (foglalkoztató) által fizetett 29 százalék társadalombiztosítási járulékon belül az egészségbiztosítási rész továbbra is 5 százalékpont, a nyugdíj-biztosítási rész pedig 24 százalékpont. Az 5 százalék munkáltatói egészségbiztosítási járulékból 4,5 százalékpont a természetbeni, 0,5 százalékpont pedig a pénzbeli rész.
A munkavállaló (biztosított) által fizetendő 15,5 százalék egyéni járulékon belül az egészségbiztosítási járulék továbbra is 6 százalékpont, ezen belül a természetbe...
Mit kell tudni a magánnyugdíjról?
Jogszabályok és jogi tartalmak
A pályakezdők számára kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság. Pályakezdőnek az a 35 év alatti személy minősül, és válik kötelezően magán-nyugdíjpénztári taggá (bármelyik ország állampolgára is), aki első ízben lép be Magyarországon a kötelező nyugdíj-biztosítási rendszerbe (biztosítási jogviszonyt létesít, vagy megállapodást köt a nyugdíj-biztosítási szervekkel). Amikor a 35 év alatti biztosítási jogviszonyt létesít, nyilatkoznia kell munkáltatójának, hogy korábban Magyarországon biztosított...
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Jogszabályok és jogi tartalmak
14 százalékos ehót kell fizetni akkor is, ha a magánszemélynek az adóköteles jövedelme után nincs bevallási kötelezettsége (például 100 ezer forint alatti osztalék, kifizetőtől kapott, termőföld bérbeadásából származó adóköteles jövedelem esetén). A 2009. december 31-éig keletkezett, bevallás alól mentes jövedelmek után nem kell ehót fizetni.
Az egyént terhelő százalékos eho továbbra is 14 százalék, amelyet a vállalkozásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó...
Mit kell tudni a szakképzési hozzájárulásról és a munkaadói járulékról?
Jogszabályok és jogi tartalmak
A szakképzési hozzájárulás, illetve munkaadói járulék fizetésére kötelezettek - a lakás- és iskolai szövetkezetek, valamint a vízközműtársulatok kivételével szinte minden gazdálkodót és nem gazdálkodót felölelő - köre nem változott.
Az egyéni vállalkozóknak saját maguk után továbbra sem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük.
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanynak az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után - kivéve a tevékenységébe...
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az állandó meghatalmazás, megbízás keletkezését nemcsak az adózó, hanem a meghatalmazott képviselő is bejelentheti az adóhatósághoz. Ilyenkor az adóhatóság köteles értesíteni a meghatalmazót, hogy bejelentették nála a képviseleti jogot.
Nemcsak az állandó és eseti képviseleti jog megszűnése, hanem annak keletkezése is aznaptól hatályos, amikor azt az adóhatósághoz bejelentik.
Az adóköteles tevékenységet folytató költségvetési szervek, a költségvetési szervek gazdálkodási szabályait alkalmaz...
Mit kell tudni a jövedéki adóról?
Jogszabályok és jogi tartalmak
A cigaretták tételes és százalékos adója közül az ezerdarabonkénti tételes adó 8050 forintról 8265 forintra nő. Ezzel a tételes adómértékkel és a kiskereskedelmi ár után fizetendő, változatlanul 28,3 százalék adóval Magyarország 2009. január 1-jétől - a csatlakozáskor kapott derogációs időszak leteltével - teljesíti az Európai Unió által előírt minimumkövetelményeket. (Ehhez két feltételnek kell teljesülnie: a legkelendőbb árkategóriájú cigarettákra, az úgynevezett MPPC-re számítva az adó tel...
Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az összevont adóalap adójának meghatározására szolgáló adótábla 2009-ben a 2008. adóévivel azonos: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, az ezt meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék.
Ezen adótábla alapján kell kiszámítania az adóját az átalányadózó egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági kistermelőnek is.
Az adójóváírás a bérjövedelem 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 11 340 forint. Jogosultsági hónapnak az a hónap tekintendő, amelyben a magánszemély...
Mit kell tudni a cégautóadóról?
Jogszabályok és jogi tartalmak
A 2008. decemberi adómódosító törvény a személyijövedelemadó-törvényből a gépjárműadó-törvénybe helyezte át és módosította a cégautóadó-szabályokat, amelyek 2009 elején, illetve február 1-jén lépnek hatályba.
Személygépkocsin továbbra is a személyijövedelemadó-törvényben meghatározott járművet kell érteni. A személygépkocsit az új szabály szerint adó terheli, ha nem magánszemély a tulajdonosa; ha magánszemély a tulajdonosa, de bárki - a jármű tulajdonosa, használója - költséget számol el utá...
Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?
Jogszabályok és jogi tartalmak
A 2008. évi adótábla azonos a 2007. évivel, a 18 százalékos adókulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, az ezt meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék. Ezt az adótáblát kell alkalmazni az összevont adóalap adójának meghatározására. Az átalányadózó egyéni vállalkozóknak és a mezőgazdasági kistermelőknek is ugyanezen tábla szerint kell kiszámítaniuk az adójukat.
Megszűnik a külön alap- és kiegészítő adójóváírás, az adó egységes adójóváírással csökkenthető. Az adójóváírás a bérjövedelem 18 s...
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
