3464 találat a(z) indoklás cimkére
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati v
Jogszabályok és jogi tartalmak
A munkajogi szabályoknak a kormányprogramban előírt általános felülvizsgálatától függetlenül jelen törvénymódosítás bizonyos halaszthatatlan kérdések megoldását irányozza elő. Így eleget tesz az Alkotmánybíróság 4/1998. (III. 1.) AB határozatában foglaltaknak a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) jogellenes munkáltató általi megszüntetése esetén a munkavállaló eredeti munkakörébe történő visszahelyezésének bírósági mérlegelésével kapcsolatosan. E rendelkezést - az alkotmánybírósági dönt...
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló T/596. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az új társasági törvény jelentős változást eredményező szabályokkal bővítette az 1988-as törvény által biztosított kereteket az úgynevezett konszernjog területén. A korábbi törvény csak a belföldi részvénytársaságok egymás közötti viszonylatában foglalkozott a befolyásszerzés szabályozásával. Az új Gt. azonban kiszélesítette a lényeges befolyást biztosító úgynevezett uralkodó vállalati pozícióban lévő társaságok körét, amelyek között ezentúl nemcsak belföldi, hanem külföldi jogalanyok is lehe...
A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló T/457. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Magyarország, valamint az Európai Közösségek és annak tagállamai között Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 44. Cikke alapján a Megállapodás 6. Cikkében rögzített átmeneti időszak első ötéves szakaszának végéig a felek kölcsönösen kötelesek egymásnak nemzeti elbánást nyújtani állampolgáraik - önálló vállalkozóként történő - gazdasági célú letelepedéséhez. Egyes önálló vállalkozóként is végezhető tevékenységekre (pl. mezőgaz...
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló T/379. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Alkotmánybíróság 5/1998. (III. 1.) AB határozata alapján szabályozni kell a 20 %-os mértékű özvegyi nyugdíjra jogosultsággal kapcsolatos rendelkezéseket, e nélkül ugyanis nem biztosított az Alkotmánybíróság határozatában előírtak érvényesülése, nevezetesen az özvegyi nyugdíj és a szülői nyugdíj mértékére vonatkozó szabályok megváltoztatása.
A jogalkalmazási tapasztalatok szerint a nyugellátások megállapítására vonatkozó egyes rendelkezések kiegészítése, pontosítása is szükséges. Ezek első...
A családok támogatásáról szóló T/331. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A törvényjavaslat új elvi alapokra helyezi a gyermekneveléshez kapcsolódó pénzbeli támogatások rendszerét és megújít egy korszerűtlen, nehezen követhető joganyagot.
A szabályozás célja, hogy az ellátások jobban szolgálják a gyermekes családok társadalmi esélyegyenlőségét, a gyermekvállalással járó többletterhek elismerését, javítsák a gyermekvállalás feltételeit és hosszabb távon előmozdítsák a népesedéspolitikai célok megvalósítását. Egy olyan új ellátási rendszer alapjait rakja le, amely k...
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló T/326. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslata a gazdaság 1998. évi és 1999. évi várható folyamatain alapul és a Kormány programjában meghatározott prioritásokat érvényesíti.
A költségvetéseket bemutató mellékletek új szerkezeti formában és címrenddel tartalmazzák a tervezett előirányzatokat.
Az 1999. évi költségvetés kialakítását meghatározó főbb tényezők az alábbiak:
- A munkáltatói terhek 6 százalékpontos csökkentése, amelynek következtében a társadalombiztosítási a ...
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló T/280. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az 1998. január 1-jétől hatályos, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendező elve a kockázatközösség, amely alapján minden Magyarországon élő magyar állampolgár, vagy saját befizetéseivel vagy a szolidaritás elvén jogot szerez a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira. Az e körön kívüli ellátások (pénzbeli és baleseti ellátások) járulékfizetés mellett igényelhetők.
A törvény hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatj...
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló T/279. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Kormányprogram kiemelt feladatnak tekinti az élőmunkaterhek csökkentését, az arányosabb közteherviselés megvalósítását.
E célok érdekében 1999-től
- a munkáltatók társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége a jelenlegi 39%-ról 33%-ra csökken. Ezen belül: az egészségbiztosítási járulék a 15%-ról 11%-ra, a nyugdíjbiztosítási járulék 24%-ról 22%-ra,
- az egészségügyi hozzájárulás összege 2.100.-Ft/főről 3.600.-Ft-ra emelkedik,
- a munkáltatók Munkerőpiaci Alaphoz történő hozzájáru...
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló T/278. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A törvényjavaslat - a jövő évre tervezett jelentős munkáltatói, társadalom-biztosítási járulékcsökkentéssel összefüggésben - javaslatot tesz az egészségügyi hozzájárulás konstrukciójának átalakítására.
A változtatás célja egyrészt a szolidaritási elv alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak ellátása fedezetének biztosítása érdekében fizetési kötelezettség meghatározása azon jövedelmi körökre, amelyek nem viselnek társadalombiz-tosítási járulékfizetési terhet. A mai szabályozás alapján ...
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló T/274. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 1992. január 1-jén lépett hatályba. A szabályozás 1996. január 1-jétől tért át az éves adóztatási rendszerre, ami azt jelenti, hogy egész évre az fizeti az adót, aki az év első napján a gépjármű tulajdonosa. Ugyancsak ettől az évtől kezdve a belföldi gépjárművekre vonatkozó addig egységes adómértéket az önkormányzat képviselőtestülete a törvényi alsó és felső mérték között saját döntése szerint állapíthatja meg. Az alsó mértékkel számíto...
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/276. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A személyi jövedelemadóztatásban a legfontosabb feladatokata Kormány programjában megfogalmazott társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célok határozzák meg. Ez mindenek előtt azt jelenti, hogy az adómértékeket, adótáblát, adójóváírást érintő adóterhelést stabilizáló-mérséklő változtatásokat a családi terhek egyenletesebb elosztását eredményező, ugyanakkor a gazdasági fejlődést elősegítő, kedvező pénzügyi gazdálkodási feltételrendszer megteremtését biztosító megoldásokkal összhangban kell m...
T/251. számú törvényjavaslat indokolással - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról
Jogszabályok és jogi tartalmak
A társadalombiztosítási alrendszer az 1997. évet 1126,8 milliárd forint bevételi és 1177,3 milliárd forint kiadási főösszeg mellett 50,5 milliárd forint hiánnyal (a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében 5,2 milliárd forint bevételi többlettel, az Egészségbiztosítási Alap esetében 55,7 milliárd forint hiánnyal) zárta.
Az 1997. évi előirányzat, illetve a módosított előirányzat és az 1997. évi teljesítés közötti eltérések alapján az összevont egyenleget a bevételek 5,5 milliárd forinttal javították,...
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló T/223. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az áfa rendszer évek óta tartó stabilitása1999 évre megőrizhető, a szabályozás érdemi átalakítására nem kerül sor.
A törvénymódosítás a szokásos éves felülvizsgálat eredményeképpen szükségessé váló kiigazításokra, pontosításokra tesz javaslatot, a kis és középvállalkozók számára adminisztratív terheket csökkentő egyszerűsítéseket tartalmaz, illetve a termékazonosító rendszer váltását célzó kormányszintű döntés áfa-rendszerbeli következményeit képezi le, a kiemelt jelentőséget tulajdonítva an...
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló T/203. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Országgyűlés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény megalkotásakor a közfeladatokhoz való arányos hozzájárulás alkotmányos követelményét, valamint az állami és önkormányzati feladatok megvalósításához szükséges bevételi forrás gyarapítását tűzte ki célul.
Az illetékek általános jellemzője, hogy mindig valamely jogintézményhez kapcsolódóan fejtik ki eseti jellegű szabályozó szerepüket. Az ún. tapadójog jellegből adódóan az illetéktörvénynek gyakorlatilag a jogrendszer egészéhez (Pt...
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosításáról szóló T/202. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A jövedéki adó új alapokra helyezett, EU konform szabályozása 1998. január 1-jén került bevezetésre. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján nagyobb, konstrukcionális változtatások nem szükségesek, a kialakított rendszer jól funkcionál. Kedvezően alakultak a jövedéki adóbevételek, az év első felében a tervezettet meghaladó növekedés következett be.
A törvényjavaslat benyújtását elsődlegesen a tételes jövedéki adók valorizálása, a jövedéki adókból származó költségvetési bevételek reálér...
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
