adozona.hu
A Munkahely Garanciáról szóló T/19246. számú törvényjavaslat indokolása
A Munkahely Garanciáról szóló T/19246. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ország gazdaságának kiegyensúlyozott működése, a magyar vállalkozások tömeges csődjének megakadályozása és a munkahelyek védelme érdekében a gazdaságban kialakult körbetartozások megszüntetésére, valamint az állam fizetési kötelezettségei határidőben történő teljesítésének garantálására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A Munkahely Garancia Alap (a továbbiakban: Alap) a nemzetgazdaság működése szempontjából kritikus mértékű körbetartozás és lánctartozás megszüntetését, a munka...
A Munkahely Garanciáról szóló T/19246. számú törvényjavaslat indokolása
2006. évi.. törvény a Munkahely Garanciáról
Az ország gazdaságának kiegyensúlyozott működése, a magyar vállalkozások tömeges csődjének megakadályozása és a munkahelyek védelme érdekében a gazdaságban kialakult körbetartozások megszüntetésére, valamint az állam fizetési kötelezettségei határidőben történő teljesítésének garantálására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:I. fejezet
MUNKAHELY GARANCIA ALAP
1. §
A Munkahely Garancia Alap (a továbbiakban: Alap) a nemzetgazdaság működése szempontjából kritikus mértékű körbetartozás és lánctartozás megszüntetését, a munkahelyek védelmét szolgáló, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.Az Alap célja és kedvezményezettjei
2. §
(1) Az Alap rendeltetése az, hogy kiszámítható és biztos forrást teremtsen - az általuk kibocsátott számla mértékéig - az e törvény hatálya alá tartozó azon vállalkozásoknak, amelyekneka) elismert, lejárt és végrehajtható követelésük nem került kiegyenlítésre, és
b) igazolják az Alap felé, hogy emiatt más vállalkozás (vállalkozások) által kibocsátott számla (számlák) ellenértékét nem tudják megfizetni.
(2) Nem jogosult az Alap támogatására az a vállalkozás, amelynek munkaügyi kapcsolatai rendezetlenek
3. §
E törvény hatálya alá tartozik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás.Az Alap forrásai
4. §
(1) Az Alap tárgyévi forrásai:a) a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás;
b) az Alap - tárgyévet megelőző - pénzmaradványa;
c) visszatérített támogatások;
d) belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által teljesített, önkéntes befizetések, adományok, segélyek;
e) köztestületek, érdekképviseleti szervezetek által nyújtott önkéntes befizetések;
f) nemzetközi szervezetektől, intézményektől származó támogatások;
g) egyéb bevételek.
(2) A jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek Alap javára történő önkéntes befizetései alapján a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a kiemelkedően közhasznú szervezetek részére juttatott adományra vonatkozóan meghatározott kedvezmények vehetők igénybe.
(3) Az Alap forrásai és év végi pénzmaradványa nem vonhatók el.
Az Alap felhasználása
5. §
(1) Az Alapból támogatás nyílt pályázati rendszerben nyerhető el.(2) A támogatás kamatmentes, és amennyiben a követelés utóbb kiegyenlítésre kerül, visszatérítendő.
(3) Az Alapból nyújtott támogatások igénybevételének feltételeiről a kedvezményezett vállalkozással szerződésben kell megállapodni.
(4) A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti pályázat benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben kell visszafizetni.
(5) Az Alap kezelése során felmerülő - így különösen a pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, megkötésével és bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel, továbbá az Alap működtetésével kapcsolatos - költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának három százalékát.
Az Alap kezelése és ellenőrzése
6. §
(1) Az Alap feletti rendelkezési jogot a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felelős annak felhasználásáért.(2) Az Alap működésének, forrásai kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, a nyújtható támogatások rendező elvét, a pályázatok eljárási rendjét és társadalmi ellenőrzésének szabályait, a támogatási szerződés kötelező tartalmi elemeit, a támogatás visszafizetésének szabályait, valamint a vezetendő nyilvántartások tartalmát a Kormány rendeletben szabályozza.
(3) A támogatási rendszer egészének koordinálása, szabályszerű működése, társadalmi ellenőrzése és nyilvánossága céljából a bevételekről, a támogatás iránt benyújtott pályázatokról, a visszafizetésekről, a kiadásokról központi nyilvántartást kell vezetni.
(4) A miniszter szükség szerint, de először legkésőbb e törvény hatályba lépése évének május 31. napjáig tájékoztatja a Kormányt, a Kormány június 30-ig beszámol az Országgyűlésnek az Alap addigi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A későbbiekben legalább évente egyszer kell ugyanezen határidőben a beszámolót az Országgyűlés elé terjeszteni. A beszámolót honlapon nyilvánosságra kell hozni.
(5) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatási, illetve beszámolási kötelezettség nem mentesíti a minisztert, illetve a Kormányt az Áht. 57. §-ában foglaltak teljesítése alól.
(6) Az Alap működésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja.
II. fejezet
MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
7. §
(1) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXX1V. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 13. §-ának (1) bekezdése az alábbi 41. ponttal egészül ki:[(1) E törvény alkalmazásában]
"41. kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás.
(2) Az áfa-törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16. § (1) Az adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál - a (3) bekezdésben, illetve a 17. és 18. §-ban meghatározott eltérésekkel - a teljesítés, illetve a részteljesítés (a továbbiakban együtt: teljesítés) időpontjában keletkezik.
(2) Ha e törvény rendelkezéseiből más nem következik, a teljesítés időpontjának megállapítására a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az adófizetési kötelezettség a kis- és középvállalkozások által végzett termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál, a pénzösszeg átvételének (jóváírásának)- ideértve a részletekben történő átvételt (jóváírást) is - időpontjában keletkezik.
(4) Ha az adó alapjának meghatározása szempontjából jogszabály minősítést ír elő, a teljesítés időpontja a minősítésről szóló okirat átvételének napja.
(5) A 6. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítésnél a teljesítés időpontja az a nap, melytől kezdve a bérlő vagy a vevő tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez; illetve - ha az korábban történik - a terméket birtokba veszi.
(6) Az (5) bekezdésben nem említett folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja.
(7) A 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítésnél a teljesítés időpontja:
a) eladási megbízásnál az a nap, melyen a bizományos saját nevében teljesíti a termékértékesítést;
b) vételi megbízásnál az a nap, melyen a bizományos megszerzi azt a jogot, hogy saját nevében rendelkezzen a termék felett.
(8) Ha a bizományi szerződés alapján teljesített termékértékesítés egyúttal termékimportot is megvalósít, akkor
a) eladási megbízásnál a bizományos és a vele szerződő harmadik személy, illetve
b) vételi megbízásnál a bizományos és a megbízója közötti termékértékesítés teljesítési időpontja megegyezik a termékimport utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének napjával, feltéve, hogy importálónak a bizományos minősül.
(9) A közös jogkezelés körében a közös jogkezeléssel érintett jogosult által nyújtott közvetített szolgáltatás esetén, ha a szolgáltatás ellenértékét törvényi felhatalmazás alapján hozott felosztási szabályzat állapítja meg, a közös jogkezeléssel érintett jogosult teljesítésének időpontja az ellenértékről szóló értesítés kézhezvételének napja.
(10) Vagyoni értékű jogok átengedése esetén - amennyiben a jog átengedésének ellenértékét a felek időszakonként számolják el - az adófizetési kötelezettség az elszámolás esedékességének napján keletkezik. Egyéb esetekben az adófizetési kötelezettség a jog átengedésének időpontjában keletkezik. A közös jogkezelő szervezet által történő vagyoni értékű jog átengedés, jogdíj-, illetve járulékigény érvényesítés esetében a teljesítés időpontja a szolgáltatást igénybevevő által fizetett ellenérték átvételének (jóváírásának) napja.
(11) Ha a felek által kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésekről, nyújtott szolgáltatásokról időszakonként számolnak el, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét rendszeresen ismétlődő jelleggel, meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja a felek közötti elszámolás napja, ha a felek ilyet nem jelölnek meg, akkor a teljesített szolgáltatások, értékesítések tekintetében a teljesítésre kötelezett adóalany áfaelszámolási időszakának utolsó napja, illetve, ha a felek az általuk megjelölt időpontban nem számolnak el, akkor a teljesítésre kötelezett adóalanynak a felek közötti elszámolás napját tartalmazó adómegállapítási időszakának utolsó napja. Amennyiben a teljesítésre kötelezett adóalany nem belföldön nyilvántartásba vett adóalany, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) havonta köteles az adót megállapítani.
(12) A 6. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti termékértékesítés esetén a teljesítés időpontja a termék nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként való átengedésének napja.
(13) A 6. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti termékértékesítés esetén a teljesítés időpontja megegyezik a zálogtárgy - zálogjogosult vagy harmadik személy részére történő - értékesítésének teljesítési időpontjával.
(14) Bérbeadás, illetve előfizetéses újság és folyóirat értékesítés esetén - a (11) bekezdésben meghatározott időpont helyett - az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja.
(15) Ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal (végzéssel) állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat (végzés) jogerőre emelkedésének napja.
(16) Építési szerződés esetén az (1) bekezdés szerinti részteljesítésnek minősül az is, ha a felek az egyes építési szakaszok elvégzéséhez külön teljesítési időpontot határoznak meg.
(3) Az áfa-törvény 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az elszámolandó adó előjele az (1) bekezdés szerinti számítás eredményeként pozitív, az elszámolandó adót az adóalany csökkentheti - legfeljebb annak összegéig -azon értékesítésekre - ide nem értve 6. § (2) bekezdés d) pontja szerinti értékesítésre -jutó adóval, amelyeknek adóval növelt ellenértékét, illetve a 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti értékesítés, a 40. § (2) és (7)-(9) bekezdése szerint adófizetésre kötelezett személy esetében az adó összegét az adóalany a bevallás benyújtására előírt időpontig nem kapta meg, és azt kötelezettség mérséklése útján sem egyenlítették ki felé. E bekezdés alkalmazásában megfizetettnek minősül a kedvezményezett részére történő, a külön jogszabály szerint igazolt termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak azon része, amelyet a PHARE, az ISPA, illetve a SAPARD forrásból finanszíroznak, valamint ha az ellenértékből kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik visszatartás. Megfizetettnek minősül továbbá az a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, melynek vonatkozásában a adófizetési kötelezettséget benyújtó adóalany - a terméket vásárló, illetve a szolgáltatást igénybevevő adóalannyal szembeni - követelése megszűnik. A pozitív elszámolandó adónak előzőek szerinti csökkenthető részét az adóalany a következő időszakban mint a fizetendő adót növelő tételt köteles figyelembe venni. Az elszámolandó adót az előzőek szerint csökkentett összeggel az adóalany köteles az adóhatóságnak megfizetni."
8. §
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 92. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:"92. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzés vizsgálati programját oly módon határozza meg, hogy az ellenőrzésre előírt törvényi határidőt meg tudja tartani.
(2) Az ellenőrzésre előírt határidőt a (9) bekezdésben foglalt kivétellel, az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A másodfokú adóhatóság felettes szerve az ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben egyszer további 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az állami adóhatóság elnökének, a vámhatóság országos parancsnokának indokolt kérelmére a pénzügyminiszter az ellenőrzési határidőt egyszer, további 120 nappal meghosszabbíthatja.
(3) Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben kell lezárni.
(4) Az ellenőrzés befejezésének határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap. A határidő számításánál az ellenőrzés kezdő időpontja a megbízólevél átadásának napja. Felszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás ellenőrzését a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül, a felszámoló által készített záró bevallást pedig a bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles befejezni. Végelszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás és a végelszámoló által készített záró adóbevallás ellenőrzését az utóbbi kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles befejezni.
(5) A bevallás utólagos ellenőrzését, illetőleg a felülellenőrzést 90 napon belül kell az adóhatóságnak befejeznie. A legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3000 adózó utólagos ellenőrzésének, illetve felülellenőrzésének határideje 120 nap.
(6) A költségvetési támogatás, a visszaigényelt általános forgalmi adó, valamint a visszatérítendő jövedelemadó és járulék kiutalását megelőző ellenőrzést a 37. § (4) bekezdésben meghatározott, a kiutalásra nyitva álló határidőn belül kell lefolytatni.
(7) Ha az ellenőrzés során az adóhatóság más adózóra kiterjedően kapcsolódó vizsgálat lefolytatását rendeli el, az ellenőrzésre nyitva álló határidő 90 nappal meghosszabbodik.
(8) Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetőleg az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az értesítés kézbesítésétől a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetőleg költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság az adózót a megkeresésről a megkereséssel egyidejűleg értesíti.
(9) A visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalását megelőző ellenőrzés (6) bekezdésben szabályozott határidejét, az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv legfeljebb egyszer, 30 napig terjedő időtartammal, a (8) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyásával hosszabbíthatj a meg.
(10) Az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról - ideértve a határidő meghosszabbodását is - az ellenőrzést lefolytató adóhatóság, amennyiben a meghosszabbításról a felettes adóhatóság rendelkezett, a felettes adóhatóság végzésben dönt.
(11) Az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet."
9. §
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004, évi:XXIV. törvény a következő címmel és új 9/A. §-al egészül ki:"A Hitelgarancia Rt. közreműködése a kis- és középvállalkozások támogatásában
9/A. § (1) A Hitelgarancia Rt. az (2) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaranciával a kis- és középvállalkozások hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 év lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia- szerződésből, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízing-szerződésből, továbbá faktoring szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.
(2) A Hitelgarancia Rt. által a (1) bekezdés szerint vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett, az önkormányzatok hitelintézetekkel szembeni kötelezettségei kivételével - a központi költségvetés visszavonhatatlan viszontgaranciát vállal.
(3) A Hitelgarancia Rt. által költségvetési viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség állományának mértékét az állami költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(4) A Hitelgarancia Rt. által az (2) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaranciával vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 900,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst, illetve a bankgarancia- szerződés alapján a megbízót, lízing- és faktoring-szerződés esetén a vállalkozást terhelő fizetési kötelezettség 80%-át.
(5) Az (2) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt-nek a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(6) A Hitelgarancia Rt. által az (2) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaraciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7) Ha az (2) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaranciával vállalt készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
(8) A Hitelgarancia Rt. az (2) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, valamint az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.
(9) A 9/A. § alkalmazásában a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására létrejött szervezetek is kis- és középvállalkozásnak minősülnek."
10. §
(1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"13/A. § (1) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott, az Európai Unióból származó források (a továbbiakban: EU források), adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - a (8) bekezdésben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli.
(2) Az államháztartás alrendszereiből, továbbá az EU forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli.
(3) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott, illetve támogatott feladatok ellátása során az előirányzatok tervezett céltól eltérő felhasználását az előirányzatátcsoportosítás e törvényben foglalt szabályai szerint lehet kezdeményezni.
(4) A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból támogatás akkor adható, ha a támogatás igénylője előzetesen írásban hozzájárul, hogy a 18/C. § (13)-(14) bekezdésében meghatározott adatait a 18/C. § (12) és (14) bekezdésében felsorolt szervek az (5)-(8) bekezdésben, valamint a 18/C. § (12)-(13) bekezdésben foglaltak szerint felhasználják.
(5) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből támogatás - a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével - nem folyósítható, amíg a támogatás kedvezményezettjének adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van. A támogatás iránti kérelem benyújtója ezért a támogató által meghatározott határidőig nyilatkozik arról, hogy adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje a 18/C. § (13)-(15) bekezdésében meghatározott eljárásban, vagy közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól, az illetékhivataltól és a vámhatóságtól. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése szempontjából e hozzájárulás az eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül azzal, hogy az általános tételű eljárási illetéket azon adóhatóságok számára tekintettel kell leróni, amelyektől hozzájárulás hiányában külön-külön igazolást kellene beszerezni a támogatás folyósítása érdekében. Hozzájárulás hiányában a támogatás vagy az egyes támogatási részletek folyósítását megelőzően a támogatóhoz, az általa meghatározott határidőig be kell nyújtani az állami adóhatóság, vámhatóság, a székhely, illetőleg lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság és illetékhivatal 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a támogatás kedvezményezettjének nála nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen.
(6) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből megítélt és folyósításra kerülő támogatásból - a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével, törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint - a támogatások kedvezményezettjét terhelő köztartozások összege visszatartásra kerülhet. A visszatartás a kedvezményezett támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.
(7) A (6) bekezdésben foglalt visszatartásról a kedvezményezettet a támogatást nyújtó szerv írásban értesíti. A támogatást nyújtó szerv a visszatartott összegből 8 napon belül utalja át a köztartozás jogosultjának a kedvezményezettel szemben fennálló követelését. Ha a folyósítandó támogatás összege a kedvezményezettet terhelő köztartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt a támogatást nyújtó szerv a köztartozások arányában utalja át a jogosultaknak.
(8) Az európai uniós támogatásból megvalósuló program kedvezményezettjével kötött szerződésben biztosítani kell, hogy a (2) bekezdésben írt feltételek teljesítésének elmaradása esetén a kedvezményezett haladéktalanul köteles visszafizetni a nem rendeltetésének és céljának megfelelően felhasznált közpénzeket, európai uniós támogatást, központi költségvetési juttatást és fejezeti kezelésű célelőirányzata juttatást. A rendeltetés- és célellenesen felhasznált összegek adók módjára behajtandók.
(9) Az európai uniós támogatásból megvalósuló program kedvezményezettjével kötött szerződésben biztosítani kell, hogy az európai uniós támogatásból a kedvezményezett részére 50 százalék előleg a szerződés megkötésekor kerüljön kifizetésre.
(10) Ha a pályázat útján elnyert központi költségvetési támogatást jogosulatlan igénybevétel vagy felhasználás miatt a jogosult közigazgatási hatósági eljárásban követeli vissza és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti, a követelés köztartozásnak minősül, melyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megkeresésre adók módjára hajt be.
(11) A (4)-(10) bekezdésben foglalt rendelkezés végrehajtásának részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.
(12) Ha az Európai Unió Bizottsága az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Római Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a visszafizetendő támogatás adók módjára behajtandó követelésnek minősül"
(2) Az Áht. 138. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek kötelesek az árubeszerzési, építési beruházási, illetve szolgáltatás-megrendelési célra juttatott támogatások felhasználása során a velük szerződést kötő fél teljesítése esetén, az általa kibocsátott számla (számlák) ellenértékét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 9. pontjában meghatározott tőzsdén kívüli azonnali ügyletre vonatkozó határidőben megfizetni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés végrehajtásának részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza. "
11. §
(1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással;
b) a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét);
c) az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak;
d) a közbeszerzés becsült értéke előfinanszírozási összegének biztosításával, amely teljesíthető bankgarancia levéllel, bankhitel fedezettel, hitelfedezeti igazolással, készpénz letétbe helyezéséről szóló igazolással vagy a biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel;
e) az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb - pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal."
(2) A Kbt. 305. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"305. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb nyolc - az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében tizenöt - napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, ílletőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg.
(2) Az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az ajánlattevőként szerződő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő bankszámlája terhére.
(3) Az ajánlattevőként szerződő fél köteles az alvállalkozónak a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb nyolc - az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében tizenöt - napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg.
(4) Az ajánlattevőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az alvállalkozóként szerződő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be az ajánlattevő bankszámlája terhére.
(5) A (3) és (4) bekezdés megfelelően irányadó az alvállalkozó és a vele alvállalkozói szerződést kötő további felek közötti jogviszonyokra is."
12. §
(1) A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi .... törvény (a továbbiakban: Költségvetés) 39. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:"39. § A Hitelgarancia Rt. által költségvetési viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2006. december 31-én a 400 000,0 millió forintot
(2) A Költségvetés 1. számú melléklete XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. Egyéb költségvetési kiadások cím, 1. Vegyes kiadások alcím, 26. Hitelgarancia Rt. tőkeemelése címmel és 7 500, 0 millió forint kiadási előirányzattal egészül ki, ezzel összefüggésben a 18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím, 5. Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség alcím kiadási előirányzata 8 000,0 millió forintra, a 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím, 3. Egységes adószámla bevezetésével kapcsolatos kiadások alcím kiadási előirányzata 500,0 millió forintra, a XXII. fejezet összesen kiadási előirányzata 1 778 633,5 millió forintra változik.
(3) A Költségvetés 1. számú melléklete XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 37. Audiovizuális archívum kialakítása alcím támogatási előirányzata 800,0 millió forintra, a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat csoport, 1. Intézményi beruházási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 800,0 millió forintra, a XXIII. fejezet összesen kiadási előirányzata 108 226,1 millió forintra változik.
III. fejezet
ZÁRŐ ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
13. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdés kivételével - 2006. március 1-én lép hatályba.(2) E törvény 1-6 §-ai 2006. április 15-én lépnek hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Áfa tv. 20. § (4) bekezdés d) pontja.
(4) Az áfa-törvénynek e törvénnyel megállapított 16. §-át az e törvény hatályba lépését megelőző, utolsóként keletkezett adófizetési kötelezettségre is alkalmazni kell, amennyiben az még nem került megfizetésre.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy teremtse meg a Munkahely Garancia Alap működésének feltételeit.
(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a Munkahely Garancia Alap működésének, forrásai kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, a nyújtható támogatások rendező elvét, a pályázatok eljárási rendjét és társadalmi ellenőrzésének szabályait, a támogatási szerződés kötelező tartalmi elemeit, a támogatás visszafizetésének szabályait, valamint a vezetendő nyilvántartások tartalmát;
b) az állami beruházásoknál a késedelmes fizetés gyakorlatának megszüntetésére vonatkozó szabályokat;
c) a Körbetartozási Monitor rendszer felállításának és működtetésének részletes szabályait.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
2005. végére a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb gondjává vált a vállalati körbetartozás és lánctartozás, amely munkahelyek tízezreit szüntette meg, vagy veszélyezteti. A nemfizetés jelensége nem új a magyar üzleti életben, az elmúlt évtizedekben végig kísérőjelensége volt a hazai gazdaság működésének, de mértéke mára riasztóvá vált, és a gazdaság jelentős részének működését lehetetleníti el.A köztestületi kamarák és érdekképviseleti szervezetek felmérései szerint a körbetartozás és lánctartozás 2005. végén 150-200 milliárd forintot tesz ki, a nemfizetés jelensége terjed, és a kiegyenlítetlen számlák állománya folyamatosan nő. Az elmúlt három évben folyamatosan nőtt a csőd- és felszámolási eljárások száma, 2005-re rekordszintet ért el az elmúlt tíz év során. Ezek mögött a nemfizetés jelensége, a körbetartozás, és különösen a lánctartozás húzódik meg.
Utoljára 1995-96-ban volt a maihoz hasonlóan magas a nemfizetés aránya és mértéke a magyar gazdaságban. Ezt megelőzően 1989-90-ben érte el reálértéken a körbetartozás a jelenlegi kritikusan magas szintet. A hazai GDP mintegy 1%-át elérő körbetartozás és lánctartozás 70-80%-a az építőiparra koncentrálódik, de jelen van a kereskedelemben, szállításban és a szolgáltatások területén is.
A körbetartozás mai mértéke azért különösen riasztó, mert egybeesik az EU-25-ök között legmagasabb pénzügyi ikerdeficittel, tehát a költségvetés és a folyó fizetési mérleg egyidejű kritikusan magas hiányával, valamint az államadósság folyamatos növekedésével. A pénzügyi egyensúlyok erőteljes megbomlása és a reálgazdasági egyensúlyok felborulása - amit a növekvő munkanélküliség, a relatíve alacsony GDP növekedési ütem és a körbetartozások folyamatosan növekvő állománya jelez - együtt növelik a magyar gazdaság kiszámíthatatlanságát, és az üzleti szereplők számára bizonytalan közgazdasági környezetet eredményeznek.
A körbetartozás hirtelen megugrása már 2002. második felében megkezdődött, amikor az új kormány nem, vagy késedelmesen fizette ki a Széchenyi Tervben és más állami pályázatokon nyertes pályázók részére a megítélt és törvényesen járó beruházási támogatásokat. Ez a gyakorlat az elmúlt három és fél évben végig jellemző volt, és a pályázati források területén érvényesülő kormányzati magatartás továbbgyűrűzik az egész gazdaságban.
Ezt követte az ÁFA visszautalások késleltetett kifizetése 2004-ben, amikor mintegy 130 milliárd forint törvényesen visszajáró ÁFÁ-t nem fizetett ki időben a kormány a gazdasági szereplők számára. Miután a vállalatok nem kapták meg az államtól a törvényesen visszajáró ÁFA-t, kénytelenek voltak egymás közötti fizetéseiket is halasztani, így vált tömegessé a nemfizetés gyakorlata a vállalatok közötti kapcsolatrendszerben.
Az Európai Unióhoz történt 2004. május 1-jei csatlakozást követően elmaradt a mezőgazdasági termelőknek járó EU-támogatások időben történő kifizetése. Ennek következtében az EU-hoz csatlakozott 10 új tagállam közül Magyarország hívta le a legkevesebb támogatást - a GDP 0,25%-ának megfelelő nettó forrást -, miközben a mezőgazdasági termelők üzleti döntéseikbe beépítették az EU-támogatások 2004-es bevételét.
A körbetartozások egyik legjellemzőbb formája a lánctartozás. A lánctartozás az állami finanszírozású beruházásoknál az állam-fővállalkozó-alvállalkozó között alakult ki, amikor az állami megrendelő (beleértve a PPP program keretében történő finanszírozást is) nem, vagy késedelmesen fizet a fővállalkozónak, majd a fővállalkozó nem egyenlíti ki az alvállalkozó számláit. Az autópálya-építés, a MÁV, a Posta és más állami vállalatok beruházásainál mára általánossá vált az állam etikátlan üzleti magatartása, tehát a körbetartozás leggyakoribb formájában, a lánctartozásban az állam áll a körbetartozás elején. Ezen kormányzati magatartást követi sok esetben a fővállalkozó hasonlóan eljárása; amikor még akkor sem egyenlíti ki az alvállalkozók számláit, amikor a kormányzat részükre már kifizette a tartozását.
A magyar gazdaság kritikus mértékű reálgazdasági egyensúlytalansága, tehát a GDP mintegy 1%-ára duzzadó körbetartozás és lánctartozás mögött az állam, a kormányzat üzleti etikát sértő magatartása áll. A kormányzati működés kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremtett a gazdasági szereplők számára, ahol nem érvényesül a jogbiztonság, és sérülnek az üzleti etika alapvető normái, szabályai. A Javaslat a körbetartozások megszüntetésének jogszabályi feltételeit teremti meg és kötelezettségeket fogalmaz meg az állam számára is, hogy orvosolja a kormányzat fentebb ismertetett magatartásával elindított körbetartozás és lánctartozás kritikus szintre történt felduzzadását.
Részletes indokolás
Az 1-3. §-okhoz
A törvényjavaslat egy az Áht. szerinti elkülönített állami pénzalap létrehozására tesz javaslatot az egyre növekvő mértékű, a nemzetgazdaság működését megnehezítő körbetartozások és lánctartozások megszüntetése érdekében, kifejezetten a külön törvényben meghatározott kis- és középvállalkozások számára. Ezek, a magyar gazdaság motorját jelentő vállalkozások, ha munkaügyi kapcsolataik rendezettek, és önhibájukon kívül, követelésük kiegyenlítésének elmaradása miatt kerülnek nehéz pénzügyi helyzetbe, lehetőséget kaphatnak átmeneti likviditási problémájuk orvoslására, elkerülendő egy csőd- vagy felszámolási eljárás elindulását, ami a munkahelyek védelmét is szolgálja.A 4. §-hoz
A létrehozandó alap elsődleges forrása a központi költségvetésből nyújtott támogatás, de ezen túlmenően a törvényjavaslat ösztönözni kívánja a különböző szervezetektől, vagy természetes személyektől érkező önkéntes befizetéseket is. Különösen fontos, hogy azok a támogatások, amelyek utóbb a vállalkozások számára követelésük kiegyenlítése révén visszatérülnek, visszafizetésre kerüljenek az alapba.Az 5. §-hoz
Az alap felhasználásával kapcsolatosan a törvényjavaslat a garanciális szabályokat tartalmazza, a részletszabályokat rendeleti szinten kell meghatározni. A garanciális szabályok közül különösen fontos a nyílt pályázati rendszer kikötése, a támogatások kamatmentessége, a visszatérítési kötelezettség rögzítése, a törvényellenesen igénybevett támogatás szankcionálása, és az alap működési költségeinek szabályozása.A 6. §-hoz
Az alap kezelője a gazdasági és közlekedési miniszter, aki felelős az alap megfelelő működtetéséért. Az alap működtetésének nyilvánosságát a törvényjavaslat részletesen szabályozza. Különösen fontos rendelkezés a Kormánynak az Áht. által előírtnál gyakoribb beszámolási kötelezettsége, amit a kialakult súlyos gazdasági anomáliák indokolnak.A 7. §-hoz
Az Európai Unió 1977. május 17-én elfogadott hatodik irányelve, illetve annak 10. cikke 2. pontja általános elvként mondja ki, hogy "az adóköteles esemény és az adó felszámíthatósága azon időpontban keletkezik, amikor a termék értékesítése vagy a szolgáltatás nyújtása megtörténik". Az irányelv ugyanakkor - meghatározott esetben - a tagállamoknak ettől eltérően megengedi, hogy legkésőbb az ellenérték átvétele legyen az adó felszámíthatóságának az időpontja. Erre akkor van lehetőség, ha ez vagy egyes értékesítésekre, vagy adóalanyok meghatározott csoportjára vonatkozik. A hatályos Áfa törvény - az irányelvvel összhangban - az áfa adóalanyok esetében általános jelleggel mondja, ki, hogy az adófizetési kötelezettség a teljesítés illetve a részteljesítés időpontjában keletkezik. A javaslat - az előlegfizetésre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan - azt kívánja lehetővé tenni a kis- és középvállalkozók számára, hogy az ő esetükben is az adófizetési kötelezettség a pénzösszeg átvételének a napja legyen.A 8. §-hoz
A hatályos Art. módosítására tett indítvány 30 illetve 45 napban szabályozza a visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalását megelőző ellenőrzés maximális határidejét. Ezt a határidőt -az indítvány szerint - az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv legfeljebb egyszer, 30 napig terjedő időtartammal hosszabbíthatja csak meg, figyelmen kívül hagyva az adóhatóságnak az ún. EU monitoring lefolytatására rendelkezésére álló korlátlan határidőt. Ennek a határidőnek a lejártát követően azonban az adóhatóság köteles a jogosan visszaigényelt áfát kiutalni a megfelelő kamatokkal együtt. Ezzel a garanciával a jövőben elkerülhető lenne az, hogy rentábilisan működő vállalkozások az állami adóhatóság "túlkapásai" miatt ne tudják folytatni gazdasági tevékenységüket, továbbá az is, hogy közpénzek milliárdjait fizesse ki feleslegesen kamatként az adóhatóság.A 9. §-hoz
A javaslat -garanciális okokból - a kis és középvállalkozásokról szóló törvény keretei közé kívánja illeszteni a Hitelgarancia Rt. működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat.A 10. §-hoz
Ma a Kormány azt a gyakorlatot követi, hogy 25 százalék előleget ad az európai uniós támogatással beruházó pályázati nyertesnek. Ennek azonban nincs semmilyen törvényi garanciája. Ráadásul a kis- és középvállalkozások esetében indokolt volna ezt az összeget megduplázni. A törvényjavaslat az Áht. módosításával ezt a garanciát teremti meg.Ugyancsak az Áht. módosításával kell biztosítani, hogy az állam által finanszírozott beruházásoknál a késedelmes fizetés gyakorlatát megszüntessük. Ezért elő kell írni, hogy az állammal szerződő fél teljesítése esetén az általa kibocsátott számlát legkésőbb 8 napon belül ki kell fizetni.
A 11. §-hoz
A módosítás által lehetővé válik, hogy a közbeszerzési eljárás keretében indított beruházásoknál az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója pénzügyi és gazdasági alkalmasságát a közbeszerzés becsült értéke előfinanszírozási összegének biztosításával igazolják. Az előfinanszírozási összeg biztosításának igazolása történhet bankgarancia levéllel, bankhitel fedezettel, hitelfedezeti igazolással, készpénz letétbe helyezéséről szóló igazolással vagy a biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel.A közbeszerzésben indított beruházások területén meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a megrendelő akkor fizessen a fővállalkozónak, ha az már kiegyenlítette az alvállalkozói számlákat. A közbeszerzésről szóló törvény hatályos rendszere az ajánlattevőt védi az ajánlatkérővel szemben. Jelen módosítás ezt a védelmet kiterjeszti az alvállalkozókra az ajánlattevővel szemben.
Az ellenszolgáltatás teljesítésére nyitva álló általános határidő módosítása mind az ajánlatkérő - ajánlattevő, mind az ajánlattevő - alvállalkozó, mind pedig az alvállalkozó - alvállalkozó viszonylatában a jelenlegi lassú fizetési gyakorlaton kíván változtatni. Az új 8 napos fizetési határidő a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdésének 9. pontja szerinti tőzsdén kívüli azonnali ügyletre vonatkozó határidőt veszi alapul.
Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetén meghatározott tizenöt napos fizetési határidő ugyancsak a lassú fizetési gyakorlat kiküszöbölésére irányul. Jelenleg a több szintű monitoring rendszer valamint az ellenőrzést végző szervek (Irányító Hatóság, Magyar Államkincstár) belső szabályzataiban szereplő eljárási határidők akadályozzák a gyors kifizetést.
A 12. §-hoz
A javaslat a Hitelgarancia Rt feltőkésítésnek pénzügyi feltételeit kívánja megteremteni.