adozona.hu
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló T/19157. számú törvényjavaslat indokolása
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló T/19157. számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 14. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
14. § (1) Az értékpapír forgalomba hozatala zárkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha
a) az értékpapír kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel,
b) az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként száznál kevesebb személy részére ajánlják fel, kivéve a szövetkezetek részvénytársasággá történő átalakulását,
c) Az értékpap...
14. § (1) Az értékpapír forgalomba hozatala zárkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha
a) az értékpapír kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel,
b) az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként száznál kevesebb személy részére ajánlják fel, kivéve a szövetkezetek részvénytársasággá történő átalakulását,
c) Az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból,
d) az értékpapír névértéke legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő összeg, vagy
e) az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő összeget.
Ugyanakkor a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. sz. tv. hatályos 14. § (1) b) pontja zártkörű forgalomba hozatalnak azt tekinti, ha az értékpapírt minősített befektetőknek nem minősülő, tagállamonként száznál kevesebb személy részére ajánlják fel.
A szövetkezetek taglétszáma és külső üzletrész tulajdonosok száma együttesen az áfész-eknél, de más szövetkezeteknél lényegesen meghaladja a száz főt. Az Rt-vé történő átalakulás aktualitását adja az is, hogy ez segít megoldani a régóta húzódó üzletrészek problémáját.
A szövetkezetek átalakulásakor a tulajdonosok meg kívánják őrizni a zárt jellegüket és ezért a zártkörű részvénytársaság alapítását - a szövetkezeti törvényekkel összhangban - kívánják alkalmazni. (Éppen a tulajdonosok nagy száma miatt a Kft-vé történő átalakulás a szövetkezeteknél nem ad reális megoldást.)
Javasoljuk, hogy a szövetkezeti törvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a tőkepiacról szóló törvény közötti összhang megteremtése érdekében a 2001. évi CXX. sz. tv. 14. § (1) bekezdés b) pontját az alábbi szövegezéssel egészítsék ki, ... "kivéve a szövetkezetek részvénytársasággá történő átalakulását."
A módosítást indokolja a hatályos törvények közötti összhang megteremtése, valamint az, hogy továbbra is indokolt fenntartani a szövetkezetek átalakulásánál a zártkörű részvénytársaság létrehozását. Ezzel biztosítani lehet, hogy a szövetkezetek tagjai, külső üzletrész tulajdonosai megőrizzék működésük zárt jellegét, elkerüljék azt, hogy szándékuk ellenére külső befektetők kerüljenek be - esetenként a korábbi tulajdonosok helyett -részvényesként az átalakult részvénytársaságba.